Életre utaló jelet észleltek egy exobolygón

A James Webb űrteleszkóp olyan molekulát észlelt a K2-18b égitesten, ami csak élet jelenléte esetén fordulhat elő. 

Ez a művészi koncepció azt mutatja, hogyan nézhet ki a K2–18b exobolygó a tudományos adatok alapján. A Földnél 8,6-szer nagyobb tömegű égitest a lakhatósági zónában kering a hűvös K2–18 törpecsillag körül, 120 fényévre tőlünk

A Jupiter, ahogy még soha nem láthattuk

Az igazság odafent van – Egy hét együttkémlelés: csillagász útikalauz galaxisokhoz

„Ha csillagászatot tanulnak a gyerekek, attól nem lesz olcsóbb a kenyér. De ha nyitottá szeretnénk tenni őket olyan filozófiai kérdésekre, mint hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, hogyan keletkezett az élet és mi az értelme, akkor nagy tereket nyithat a csillagászati műveltség” – mondja Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem kutató csillagásza, akivel az óbudai Üstökös utca sarkán találkozunk. Budapesten ritkák az égitestekről elnevezett utcák – meséli, így ezt máris égi jelnek vettük. Egy tavalyi felmérés szerint az átlag magyar a megnevezésükkel is gondban van, legfeljebb ötöt vagy annál kevesebbet tud felidézni. Lehajtott fővel, monitorok által megbabonázva élünk, ma már közel 34 évet töltve az életünkből képernyők előtt, legújabb (kor)tüneteink az SMS-hüvelykujj és a gamer-nyak. Mert fizikát itthon csak felsőtől tanítanak, s e tantárgyban is egyre inkább háttérbe szorul a csillagászat, miután sok fontosabb, az élethez hasznosabb tudás tolakodik elé – ismeri el Barnabás. Holott történelmi időket élünk, ami az űrutazást és a világűrről szerzett tudásunk gyarapodását illeti, ezt mélyíthetjük el az immár harmadik éve meghirdetett, Egy hét a csillagok alatt programsorozaton, melynek ő az egyik szervezője.

Nemcsak távolba, közelre is jól lát az űrteleszkóp

Újabb, a James Webb által készített képek láttak napvilágot, miközben magyar csillagászok is készülnek, hogy a kapott távcsőidőt kihasználhassák.

A valaha megfigyelt legősibb galaxisokat láthatjuk a James Webb űrteleszkópnak köszönhetően

Nyilvánosságra hozta a NASA a James Webb űrteleszkóp első felvételeit. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy az egyik legelső, hivatalosan teljes értékű képet Joe Biden, amerikai elnök mutatta be hétfőn a Fehér Házban.

Elérte célját a Webb űrtávcső

Hétfőn közép-európai idő szerint 21 óra körül a Földtől mintegy másfél millió kilométerre a kijelölt keringési pályára állt, ahol 20 évnél is több évig tartó tudományos munkát fogja végezni.

Könnyebben bukkanhatunk életképes bolygókra

Az exobolygók kutatása során már tudjuk, hogy a könnyebb besorolás érdekében szín alapján azonosítanák be ezeket. Szakemberek egy másik csoportja azon dolgozik, hogy egyszerűbben megtalálják azokat, amelyeken élet is lehet.

Illusztráció: AFP

Megint elhalasztották a James Webb fellövését

Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), "nagyjából 2020 májusáig" nem tervezik az indítást - számolt be róla az MTI a BBC hírportálja alapján.

Illusztráció: AFP /NASA/GSFC/HANDOUT
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang