A Naphoz hasonló csillagok nagyobb eséllyel indíthatják be az élet kialakulását az őket körülvevő, szilárd felszínnel rendelkező példányokon – írta a SG a Cambdridge Egyetem és a Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutatóinak felfedezése alapján.
Magyarázatuk szerint az ultraibolya-sugárzás a kulcsfontosságú tényező, ez pedig a Naphoz hasonló hőmérséklettel rendelkező csillagokon megfelelő szintű. A sugárzás bizonyos kémiai reakciókat vált ki, ez serkenti az élet alkotóelemeinek felbukkanását, ehhez persze az is szükséges, hogy a bolygó felszínén legyen víz és lakható zónán belül legyen.
A Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutató már 2015-ben kiadtak egy tanulmányt, amely szerint a Földbe csapódó aszteroidák szenet hoztak magukkal, ami reakcióba lépett a légkörben lévő nitrogénnel. Így jelenhetett meg az egyébként mérgező hidrogén-cianid (kéksav), amely eső formájában a felszínre hullott, majd az ultraibolya-sugárzás hatására egyéb elemekkel interakcióba lépve létrehozta az RNS alkotóelemeit.
A jelöltek közé sorolják fel a Kepler-452b exobolygót, amelyet korábban is a Föld unokatestvéreként írtak le, de a további adatokhoz szükség lesz az új, James Webb és TESS teleszkópokra.
