Mosolydemokrácia

A republikánus szentháromság – A francia nemzeti ünnep margójára

A jeles nap abban különbözik a magyarországi nemzeti ünnepektől, hogy nem az állam születésére utal (mint augusztus 20.), nem is a nemzeti függetlenségre (mint március 15., vagy október 23.), hanem az önkényuralomtól, a zsarnokságtól való megszabadulásra, illetve – ha nem is közvetlen módon – a köztársasági államforma vívmányára.

Vendée és a politikai terror

Kivégzett emberek maradványait rejthetik egy párizsi kápolna falai

Akár ötszáz, a francia forradalom idején guillotine-nal lefejezett áldozat is lehet a műemlék épületben.

A jó ember melódiája

Minek az ünnepe?

Álmok álmodói

Választópolgár

(Népszabadság, 2002. január 12.)Szent fogalom. Mert profán szentség is létezik. És ez ilyen. A francia forradalomtól számított demokratikus politikatörténet legfontosabb öröksége. Hiába létezett már voksoló "démosz" az antik Athénban meg Rómában is: a modern, mai értelemben vett választópolgár, aki a maga képviseleti demokráciájának (elvben) abszolút gazdája (lehet); ez a választópolgár az angol polgári átalakulást és a felvilágosodást követő forradalomban született (bármennyire is elfajult a forradalom), s a civilizációs Nyugat legfontosabb eleme. Büszke, civil aurával övezett fogalom, szuverén személyiséget, egyenes derekat és tartást szuggerál. Legalább is tiszta, eredeti értelmében.