Másképpen alakult volna a világtörténelem, ha a bölcs nőkre bízzák a diplomáciát

A férfiasságukat méregető férfiak után nők tesznek rendet – ismerős? Történelmi példa is akad rá, majd ötszáz éves. A háborúk dúlta Európában két rendkívüli asszony kötött békét: Habsburg Margit, a német-római császár nagynénje és Savoyai Lujza, a francia király édesanyja. Tapasztalt diplomaták voltak, kemény és bölcs nők. Ám Magyarországnak már későn jött a megegyezésük 1529-ben, három évvel Mohács után.

Fegyverszünettől a tárgyalóasztalig: Mikor lesz béke Ukrajnában?

Változatlanul felfoghatatlan, hogy háború zajlik Európában. Fogjuk a fejünket, amikor csak lehet, becsukjuk szemünket, bedugjuk fülünket, hogy ne tudjunk újabb borzalmakról, és várjuk, hogy vége legyen. De egyre inkább azt nehéz elképzelni, hogyan is lehetne vége. Hogyan nézne ki az a béke, amelyet a szemben álló felek elfogadnának, és folyna tovább az élet. Megnyílnának a bankszámlák, jönne a gáz, áramlana minden irányba a kultúra, össze lehetne sorsolni ukrán és orosz csapatokat. Mi lehetne az, amit Zelenszkij és Putyin együtt aláírnának, majd megszorítanák egymás kezét?

Ankara nem enged

Nem lesz egyszerű a szíriai békekötés. Erre utal Numan Kurtulmus török kormányfőhelyettesnek az a kijelentése, amely szerint nem adják át a szíriai rezsimnek Al-Bab városát, amelynél a török hadsereg hónapok óta kemény csatákat vív. „Az-Bab város a helyieké" – idézte a török politikust az ankarai állami hírügynökség, az Anadolu. Ezzel cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Törökország a városnál végrehajtott katonai manővere lezárásával a területet átadja a rezsimnek.