A kormány egyik fő üzenete a jövő évi választás előtt: Ukrajna a gonosz megtestesítője. A voksolásig tovább fokozzák a Kijev elleni gyűlöletet. Most azonban nem várt helyről kérdőjelezték meg ezt a stratégiát. A minap - állítólag - Donald Trump tudakolta a magyar kormányfőtől, miért akadályozza Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát.
A magyar kormányfő kérdőre vonásáról szóló hír a mindig jól értesült Bloombergtől érkezett, de a kapcsolatfelvételt az értesülés napvilágra kerülése után több nappal már tagadta Szijjártó Péter. Más esetben oly lelkesen harsognák: az amerikai elnök azért hívta fel Orbánt, hogy tanácsot kérjen tőle, de érezhető: valami eltört a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök viszonyában. A jól bevált lózungok sem hozzák meg a várt hatást. Így történt ez a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs esetében is, aki Trump és Putyin alaszkai találkozóját követően azt közölte: beért Orbán Viktor békemissziója. Ám elég hamar bebizonyosodott: Orbán Viktornak semmi köze sem volt ehhez.
Sőt, a kormányzat illetékesei arról már elfelejtettek szót ejteni, hogy az amerikai elnök álláspontja jelentősen változott a békét illetően.
Már ő is biztonsági garanciákat adna Ukrajnának. Itthon viszont eddig egyetlen kormányzati illetékes sem beszélt arról: egy békekötés esetén mindent meg kell tenni Ukrajna területi szuverenitásának szavatolásáért, hiszen Putyin már oly sokszor szavát szegte. Feltűnő az is: talán ugyanazon a napon, amikor Orbán Balázs a magyar kormányfő újabb világraszóló stratégiai diadaláról tett említést, Giorgia Meloni olasz kormányfő azt mondta: az ő sikere, hogy Trump már békegaranciákat akar adni Ukrajnának. Akkor ki a nagy stratéga?
Bár Budapest felmerült egy hármas, Trump, Putyin és Zelemszkij részvételével megtartandó csúcs színhelyeként, a kormányzat illetékesei mégsem lehetnek nyugodtak. Látható, hogy a hét elején azok az európai vezetők látogattak el Zelenszkij társaságában Washingtonba, akiket az amerikai elnök kedvel, és akik amúgy nem szívelik miniszterelnökünket. Ott volt köztük az az Alexander Stubb finn elnök is, aki remek golftudásával nyerte el Trump bizalmát. A finnek első embere különösen élesen fogalmaz, amikor Putyin megbízhatóságáról van szó. Az európai vezetők sikere – Macroné, Stubbé, Melonié, Sir Keir Starmer brit kormányfőé és Friedrrich Merz német kancelláré -, hogy Trumpnak sikerült elmagyarázniuk: Ukrajna nem mondhat le a területeiről anélkül, hogy ne szavatolnák a biztonságát. Ahhoz azonban, hogy Kijevet egy nagy lemondással járó kompromisszumra rávegyék, valamit adni is kell neki. Ha ez nem a NATO-tagság – ezt Trump még ellenzi -, akkor legalább az EU-hoz csatlakozhasson. S itt kerül a képbe a magyar kormány: ha Orbán továbbra is ellenzi Kijev uniós integrációját, Trumppal kerülhet szembe, aki dühében akár gazdasági ellenintézkedéseket helyezhet kilátásba Magyarország ellen. Pont az a Trump, aki vonatkozási pont a magyar kormány számára. És e tekintetben teljesen mindegy, beszélt-e Trump Orbánnal telefonon vagy sem. Az is az amerikai elnök véleményének jelentős változását jelzi, hogy értetlenségét fejezte ki: miért nem engedte elődje, Joe Biden Ukrajnának, hogy támadjon, miért kell csak védekeznie. Mivel ezt a kijelentést nehéz lenne megmagyarázniuk a kormány illetékeseinek, hiszen Trumpot is háborúpártinak kellene minősíteniük, ezért inkább hallgatnak róla.
Ami a hármas csúcs budapesti helyszínét illeti, Moszkva teljesíthetetlen feltételei és időhúzása miatt egyelőre a béketárgyalás megtartására sincs nagy esély, nemhogy arra, hogy a magyar fővárosban rendezzék meg. De tegyük fel, mégis Budapesten egyeztetne Trump, Putyin és Zelenszkij. Érdekes jelenet lenne, amint az amerikai elnök a magyar fővárosban furikázó gépkocsijából kipillantva meglátja a „két tojásos” plakátot. „Zelenszkijt ismerem, de ki az mellette?”, kérdezné Trump. Kísérete erre elmagyarázza, ki is az a Magyar Péter. Trump csodálkozva jegyezné meg: „De hisz nem is hasonlítanak egymásra”. S tényleg nem. De kicsit ő is belekóstolhatna abba, hogy néz ki Magyarország 2025-ben.
