Az amerikai üzemanyagárak letöréséhez Európa stratégiai dízeltartalékainak megnyitását sürgeti Washington. A Trump-adminisztráció azt szeretné elérni, hogy az európai országok a következő hat hónapban összesen 120 millió hordó dízelt szabadítsanak fel vésztartalékaikból – írta a Reuters. A mennyiség roppant nagy, az Európai Unióban tárolt stratégiai dízel- és gázolajkészlet több mint 40 százalékának felel meg. Nagyságrendileg annyi üzemanyagról beszélünk, amennyit az Unió egy hónap alatt elfogyaszt.
A Trump-adminisztráció célja elsősorban saját piacának helyrebillentése. Az Egyesült Államokban is súlyos dízelpiaci feszültség alakult ki, az üzemanyag ára jelentősen emelkedett, miközben az amerikai készletek apadtak. A globális hiányt egyszerre súlyosbította a közel-keleti ellátás visszaesése, az orosz kivitel korlátozása és a kínai export visszafogása. Amerika eközben jelentős mennyiségű dízelt exportál, egyebek mellett Európába. Az amerikai finomítók által előállított üzemanyag egy része tehát akkor hagyja el az országot, amikor Washington éppen saját készleteit szeretné növelni, és a hazai árakat csökkenteni.
Az amerikai nyomás mögött ugyanakkor egy korábbi elszámolási vita is meghúzódik.
Az Erste Befektetési Zrt. péntek reggeli elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy a márciusi, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által koordinált, összesen 400 millió hordós rendkívüli készletfelszabadítás során az Egyesült Államok vállalta a legnagyobb részt, és lényegében teljesítette is a ráeső kötelezettséget, miközben több európai ország csak részben tett a vállalásának eleget. Washington most részben ennek pótlását várja el Európától.
A Trump-adminisztráció lényegében két irányból próbálja enyhíteni az amerikai dízelpiaci feszültséget. Ha az Európai Unió megnyitja stratégiai tartalékait, a piacra kerülő 120 millió hordó növelheti a globális kínálatot és mérsékelheti a világpiaci dízelárat, aminek hatása az Egyesült Államokban is megjelenhet. Ha viszont az európai országok erre nem hajlandók, Washington saját dízelexportjának korlátozását is mérlegelheti. Ezzel több üzemanyag maradna az amerikai piacon, Európában azonban tovább szűkülne a kínálat.
Politikai kérdéssé vált a dízel ára az egész világonAz Erste összefoglalója szerint az Európai Unió ezért sürgősségi egyeztetésekbe kezdett arról, miként reagáljon az amerikai nyomásra. Washington elsősorban Német- és Franciaországot igyekszik nyomás alá helyezni, ami aligha véletlen, a két országban található az uniós dízelvésztartalékok mintegy 35 százaléka. A Reuters három, az egyeztetéseket ismerő forrása szerint az amerikai kormányzat velük közölte azt is, hogy az Egyesült Államok az exportkorlátozást is mérlegelheti.
Európa ezzel kellemetlen választás elé kerülhet. A stratégiai tartalékok megnyitása rövid távon enyhítheti a dízelhiányt és mérsékelheti az árakat, közben azonban éppen akkor vékonyítaná el a kontinens biztonsági tartalékait, amikor továbbra sem látható, meddig tartanak az ellátási zavarok.
Az orosz üzemanyagimport kiesése és az európai finomítói kapacitás hosszú ideje tartó zsugorodása miatt a kontinens egyre inkább importra szorul. A közel-keleti szállítások visszaesésével ráadásul az amerikai finomítók is egyre fontosabb beszállítóvá váltak.
Más irányból sem érkezik sok segítség. Kína októberre leállította finomított kőolajtermékeinek exportját, hogy saját készleteit védje, az orosz dízel világpiaci jelenléte pedig szintén jelentősen visszaesett. Az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj ára péntek reggel hordónként 101 dollár körül mozgott.
Nem túl nagy lelkesedéssel, de elfogadta a parlament a dízelautósok támogatását és a dohánytermékek jövedékiadó-emelésétA történetnek közvetlen magyar vetülete is van. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) legfrissebb, augusztus végi adatai szerint 390,1 ezer tonna gázolaj volt a hazai biztonsági készletben, emellett 211,1 ezer tonna benzint és 696,1 ezer tonna kőolajat tároltak. A teljes biztonsági készlet ekkor 87 készletnapnak felelt meg.
A gázolajkészlet még mindig jelentősen elmarad az év eleji szinttől.
Január végén 520,3 ezer, február végén pedig 534,8 ezer tonna gázolaj volt a biztonsági tartalékban, március végére azonban ez mindössze 143,8 ezer tonnára zuhant. Azóta folyamatos a visszatöltés, de szeptember végén még mindig mintegy 145 ezer tonnával kevesebb gázolaj volt a tartalékban, mint február végén.
Magyarország ugyanis már jelentősen hozzányúlt saját tartalékaihoz. Márciusban 610 millió liter gázolaj és 352 millió liter benzin felszabadításáról született döntés, májusban pedig újabb 425 millió liter gázolajat és 150 millió liter benzint engedtek ki a biztonsági készletből. Ez azért érdekes a mostani amerikai követelés fényében, mert miközben a washingtoni érvelés egyik eleme az, hogy több európai ország nem merítette ki a márciusi nemzetközi akcióban vállalt mennyiséget, Magyarországon már nagyon jelentős tartalékmozgás történt.
Kapitány István elrendelte, hogy 575 millió liter üzemanyagot szabadítsanak fel Magyarország biztonsági készleteibőlEgyelőre nem tudni, hogy egy újabb összehangolt európai készletfelszabadítás esetén Magyarországtól kérnének-e további hozzájárulást, és ha igen, mekkorát. A kérdés azért is különösen lényeges, mert a hazai dízelpiac nem önellátó. A Portfólió csütörtöki elemzése szerint a magyarországi dízelfogyasztás mintegy 30 százalékát importból fedezzük. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar dízel jelenleg európai összevetésben is feltűnően olcsó, számításaik szerint egy osztrák autós egy 50 literes tankolással már mintegy hatezer forintot takaríthat meg Magyarországon.
A jelentős árkülönbség növelheti az üzemanyag-turizmust, vagyis éppen akkor emelkedhet tovább a magyarországi kereslet,
amikor a nemzetközi dízelpiac egyre feszítettebb. Az importfüggőség miatt pedig a nemzetközi kínálat szűkülése és az európai dízelárak emelkedése közvetlenül begyűrűzhet a magyar piacra is.
A magyarországi helyzeten javíthat a százhalombattai Dunai Finomító fokozatos visszatérése. A tavaly októberi tűzesetben megsérült AV3-as nyersolaj-desztilláló üzem helyreállítása befejeződött, a Mol korábbi közlése szerint pedig októberben állhat helyre a teljes finomítói kapacitás. Ez azonban a nemzetközi problémát nem oldja meg. Magyarország így igencsak kényes helyzetben várhatja az európai döntést. Az ország az idén már jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadított fel biztonsági készleteiből, a gázolajtartalék pedig a hónapok óta tartó visszatöltés ellenére sem érte el az év eleji szintet.
Rejtély, hogy mi történt, a Mol szerint egyszerűen senki sem felelős a százhalombattai olajfinomítóban pusztító tűzért