Tarr Zoltán: Nem szabad politikai indulatból vagy a közönség elvárásainak alávetve cselekedni

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Benyó Rita műsorvezetőnek elmondta, hogy az NKA-pénzek átvilágítása során nemcsak a Hankó-botrányt vizsgálják, hanem a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) teljes működését több évre visszamenőleg. – Az új kormány, ahogy ezt ígértük is, gyakorlatilag minden területen öt évre visszamenőleg vizsgálatot folytat, áttekinti, átvizsgálja azt, hogy mi minden történt. Ez a határon túli támogatások esetében tíz esztendő, minden egyéb esetben öt esztendő. Ez mindannyiunk feladata, minden minisztérium feladata, tehát ennek megfelelően járunk el, és az NKA működését is öt évre visszamenőleg nézzük – mondta Tarr Zoltán, hozzátéve: ennek egy szelete a fél év alatt elszórt 17,3 milliárd forint.

Benyó Rita megkérdezte, van-e olyan konkrét támogatás, amelyről már most tudják bizonyítani, hogy azt gyanúsan használták fel, vagy pedig pártfinanszírozásra ment. Tarr Zoltán hangsúlyozta: az átvizsgálásnál tartanak, és az esetlegesen talált eredményeknek a megítélése és besorolása nem feladatuk. – Minden olyan esetben, amit gyanúsnak ítélünk, a megfelelő jogi lépéseket kell megtegyük, nem a mi hatáskörünk, hogy ezeket definiáljuk, illetve a szükséges lépéseket megtegyük – válaszolta a miniszter.

Emellett az alkotóktól, a művészektől, a kreatív szakemberektől azt várják, hogy kreatívak legyenek, és alkossanak. – Nem gondolom, hogy egy kormánynak az lenne a feladata, hogy politikai hűség alapján osztályozza vagy adott esetben támogassa a művészeket – mondta. Kiemelte: a szakmai értékelés és mérték lesz a meghatározó, nem gondolják, hogy aki az elmúlt tizenhat évben volt alkotó, azt a kulturális életből teljes mértékben ki kell vezetni.

Benyó Rita kitért arra, hogy sok vizsgálat és átvilágítás zajlik több színházban, de miért kellett Tarr Zoltánnak a Budapesti Operettszínház igazgatóját, Kiss-B. Attilát már a vizsgálat ideje alatt felfüggeszteni. A miniszter elmondta, hogy az intézmény esetében a feszültségek és a nehézségek nagyon korán láthatóak voltak számukra is, s viszonylag későn tudtak lépni az erőforrások szervezése okán, és magától a társulattól érkeztek olyan jelzések, hogy úgy ítélték meg, fel kell menteniük az igazgatót, hogy a színház működése és a vizsgálat viszonylag normalizált állapotok között tudjon lefolyni.

Az interjúban az Operaház is szóba került. Benyó Rita elmondta: bár Ókovács Szilveszter igazgatóval szemben vannak szakszervezeti kifogások, az Operaház prosperál, és az Operettszínházzal ellentétben a probléma az, hogy nem tudnak elég előadást tartani, és olyan áron, hogy a magyar nézők is bejussanak. A miniszter erre úgy válaszolt, nem pontozzák Ókovács Szilveszter személyiségét, hanem a panaszokat és a működéssel összefüggő nehézségeket vizsgálják meg. – Nem szabad politikai indulatból és politikai elvárásoknak vagy a közönség elvárásainak alávetve cselekedni – fogalmazott.

A műsorvezető ezután Vidnyánszky Attilára kérdezett rá: mitől függ, hogy a Nemzeti Színház igazgatója kitöltheti-e a mandátumát? Tarr Zoltán elmondta: ha a vizsgálatot befejezik, akkor tudják majd megmondani, szükség van-e arra, hogy a mandátuma alatt olyan lépéseket tegyenek, amelyek azt lerövidítenék, vagy erre nincsen szükség. Úgy tudja, hogy Vidnyánszkyval Nagy Ervin és Sipos Imre helyettes államtitkár már találkozott, s Tarr is fog vele találkozni. A Nemzeti Színházzal kapcsolatban a gazdasági, a jogi és a munkajogi kérdéseket vizsgálják, illetve a társulatok és a vezetés viszonyát is nézik, vagy hogy milyen beszállítókkal dolgoztak, milyen projekteket hajtottak végre, s ez a gazdálkodás mennyire volt kiszámítható és fenntartható.

Benyó Rita arra is rákérdezett, hogy hosszú távon terveznek-e olyan összeférhetetlenségi szabályt bevezetni, amely meggátolná azt a hatalomkoncentrációt, ami Vidnyánszky Attila kezében összpontosult: említette, hogy egyszerre a Nemzeti Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának a volt elnöke, a Színházi Társaságnak az elnöke, és más titulusai is vannak. Tarr Zoltán elmondta: általában a hegemóniára törekvést igyekeznek távol tartani a jövőben maguktól. – A mi szándékunk az, okulva az elmúlt tizenhat esztendőből, hogy próbáljunk majd olyan jogi elemeket is bevezetni, amik ezt a hegemóniára törekvést a későbbiekben is megnehezítik. De nyilván kiirtani vagy teljes mértékben ezt felszámolni, vagy ennek a lehetőségét felszámolni nem lehet – mondta a miniszter, hozzátéve, törekszenek erre. – Nem lehet, hogy egy személy, egy bizonyos megértés és megközelítés határozza meg azt, hogy általában a kultúra területén vagy egyes területein mik történnek.

A Terror Háza kapcsán Benyó megkérdezte, miért volt szükség az intézmény gyors bezárására és Schmidt Mária átvilágítás előtti eltávolítására. Erre a miniszter azt válaszolta, hogy ebben az esetben volt egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva), melyet az előző rendszer arra hozott létre, hogy a közpénzt – elveszítve közpénz jellegét – különböző, az előző kormány ideológiai és politikai elképzeléseinek megfelelő célokra tudja használni. – Azzal, hogy megszüntettük ezeket az alapítványokat, egy új jogi helyzet állt elő – mondta a miniszter, hozzátéve: ennek következménye volt, hogy a főigazgató megbízási szerződése megszűnt, és nem készítettek vele újat.