törlés;cégek;megszüntetés;Fővárosi Törvényszék;alaptörvény-módosítása;társadalmi egyeztetés;kekva;Kármán András;

Tizennégy kekvát törölt a Fővárosi Törvényszék, vége az MCC-nek, de Schmidt Mária és Áder János alapítványának is

Az Orbán-kormány idején létrehozott, most megszűnt közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok között van a Kék bolygó, az Élvonal és az MCC is. A kekvák megszüntetésével 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza az államhoz.

Jogutód nélkül megszűnt 14 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) , köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelynek Áder János volt köztársasági elnök és az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amelynek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus volt a kuratóriumi elnöke – tudatta csütörtöki közleményében a Fővárosi Törvényszék.

A törlésről szóló összefoglalójában a törvényszék felsorolta azokat a kekvákat, amelyekre vonatkozóan a törlő végzéseket a civil szervezetek névjegyzékében augusztus 31-én közzétette:

  • Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány,

  • Hauszmann Alapítvány,

  • Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,

  • Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány,

  • Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,

  • Közép-európai Oktatási Alapítvány, 

  • Magyar Kultúráért Alapítvány,

  • Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, 

  • MOL – Új Európa Alapítvány,

  • Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány,

  • Batthyány Lajos Alapítvány,

  • Mathias Corvinus Collegium Alapítvány,

  • Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és Tudás-Tér Alapítvány.

Az alaptörvény június 15-én elfogadott tizenhatodik módosítása teszi lehetővé a kekva-modell egyszerű kivezetését. A kekvákra vonatkozó törvény június 29-én hatályba lépett módosításának célja az volt, hogy a nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványok a továbbiakban már ne működhessenek a törvény által biztosított különleges jogi szabályozás alapján, továbbá, hogy augusztus 31-ig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból – emlékeztetett a közlemény. A törlés elkerülhető volt, ha az államháztartáson kívüli alapítók továbbra is működtetni kívánták az alapítványt az általános szabályok alapján közérdekű vagyonkezelő vagy a Polgári törvénykönyv szerinti alapítványként, azonban erre vonatkozó kérelem nem érkezett a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott alapítványoktól.

A törölt alapítványok vagyona, jogai és kötelezettségei az államra szálltak, a kijelölt miniszterek gyakorolják az alapítói jogokat, illetve a kormány által kijelölt elszámolási biztos október 31-ig elvégzi a vagyonrendezési és egyéb adminisztratív feladatokat. Folyamatban vannak a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán azok az eljárások, melyekben az alapítványok törlését követően kérelemre törlik a kekvák javára bejegyzett tulajdonjogát az ott nyilvántartott mintegy 40 gazdasági társaságban az üzletrészeknek, illetve az 50 százalék feletti részvényeknek, és ezekre bejegyzik az állam tulajdonjogát. A kifejezetten felsőoktatási feladatokat ellátó kekvák közül a Fővárosi Törvényszék civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja nyolc alapítványt tart nyilván. Időközben Kármán András pénzügyminiszter kezdeményezésére elkezdődött a kekvákhoz tartozó állami cégek tulajdonosi joggyakorlójának megváltoztatásával kapcsolatos rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely szeptember 29-éig tart.

Augusztus 31-én a Miniszterelnökség azt közölte: a kekvák megszüntetésével 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza az államhoz, véget ér egy átláthatatlan rendszer, és elhárul egy fontos akadály az uniós források hazahozatala elől. Felidézték azt is, hogy a megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője vett részt: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a Magyar Kultúráért Alapítványét Demeter Szilárd kultúrpolitikus vezette.va.

A kormányfő a katolikus egyházfővel való találkozása előtt meglátogatta II. János Pál pápa sírját a Szent Péter-bazilikában.