A döntéssel az MNMKK-hoz tartozó intézmények visszakapják szakmai és jogi önállóságukat. „Rendbe tesszük a múzeumi rendszer működését: kiszámíthatóbb finanszírozáson, nyilvános és politikamentes vezetői pályázatokon, erősebb nemzetközi együttműködésen és a méltatlan bérek rendezésén dolgozunk. A részleteket azokkal együtt alakítjuk ki, akik nap mint nap működtetik a múzeumokat” – fogalmazott Tarr Zoltán Facebook-bejegyzésében.
A miniszter már májusban, a parlamentben tartott bizottsági meghallgatásán kilátásba helyezte, hogy megszüntetnék a 2024 júliusában létrehozott központosítást.
Tarr Zoltán: Egy abuzált ország vagyunk abuzált kultúrával, a bajt úgy lehet megszüntetni, ha a felelősöket megtaláljukAz MNMKK alá tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum mellett az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár.
Demeter Szilárd, az Orbán-kormány egyik legfontosabb kultúrpolitikai szereplője az MNMKK elnökeként már a kezdetektől nagy ambíciókkal tekintett a projektre, amelytől többek között a múzeumokra szánt támogatások hatékonyabb elosztását várta – és sosem tagadta, hogy a terület forráshiánnyal küzd.
Különösen a bérezés terén értett egyet a szakmával: egy ízben maga is „gyalázatosnak” nevezte a múzeumi dolgozók fizetését. Demeter a megoldást az intézmények centralizálásában látta, véleménye szerint racionális lépés volt, hogy a Közgyűjteményi Központ felelőssége legyen az alá tartozó intézmények támogatásainak elosztása. A közgyűjteményi szakma jó része viszont egészen másképp vélekedett erről: a központosításban a döntési folyamatok felesleges lassítását és a kormányzati ideológiától való függést látták. Az MNMKK létrejöttének első hónapjait Demeter az állapotok feltérképezésével töltötte, 2024 végére ígért egy átgondolt szakmai cselekvési tervet. Nagy visszhangot keltett a nyilvánosságban többek között, hogy közölte: a dolgozók bérét akár annak árán is növelné, ha ez ezzel párhuzamosan elbocsátásokkal is járna.
Fejlesztés helyett válság: méltánytalan munkakörülmények, egyre növekvő feszültség Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszerben2024 októberében Demeter menesztette Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, az MNMKK főigazgató-helyetteseit, nem sokkal később pedig Bérczes Zsigmond, a Közgyűjteményi Központ kreatív igazgatója is távozott. (Hammerstein Judit egy ideig a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke, korábban az első Orbán-kormány idején a kormányfő sajtófőnöke volt. Később a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkáraként is tevékenykedett.)
Azt, hogy a szakmában egyre nagyobb volt a fluktuáció, Demeter végig az alacsony bérekkel indokolta, hozzátéve, hogy ő maga pontosan azért dolgozik, hogy a kielégítő bérrendezés megtörténhessen. (Amihez, úgy becsülte, 2-3 milliárd forintnyi többletforrásra van szükség.)
Demeter a szakmai cselekvési tervben bízott, szerinte ez alapján döntött volna az állam a többletforrás megítéléséről. 2024 novemberében még egy múzeumi stratégiát is publikált Legelőből hazát címmel.
Ebben fejtegette, hogy újrapozicionálnák a nemzeti kultúrát, amelyhez újra kell értelmezni az ország közép-európai helyzetét, és hidat kell képezni Kelet és Nyugat között. Demeter akkor lapunk kérdésére bizonytalanul beszélt a rendelkezésre álló forrásokról, hozzátéve, hogy a központ költségvetése körülbelül 27 milliárd forint, de az a jövő zenéje, hogy a Pénzügyminisztérium ebből mennyit fizet majd ki.
Demeter Szilárd: A fluktuációnak nem az az oka, hogy létrejött a Közgyűjteményi Központ, az a helyzet, hogy gyalázatosan alulfizetjük a kollégákatDemeter Szilárd, bár látta a terület hiányosságait, 2025 januárjában egy interjúban visszautasította azt a kritikát, amely szerint „apokaliptikus állapotok” uralkodnak a múzeumokban. Belátta, hogy a szakma problémáinak kezelése nem is megy rögtön, így 2030-ig tervezett a helyzet rendezésével. Márciusban elismerte, szerinte egyelőre nem sikeres a központosítás: ekkoriban érkeztek az első hírek arról, hogy kormányzati szinten sem elégedettek a projekttel, és akár még az elnök menesztésére is sor kerülhet. (Ráadásul január végén kiszivárgott egy belső levelezés, amely szerint súlyos anyagi és irányítási gondokkal küzdenek a központ tagintézményei.) 2025 pedig már javarészt a tiltakozó dolgozókról, növekvő szakmai feszültségekről szólt. Szeptemberben az MNMKK üzemi tanácsa egy demonstrációt is tartott, miután a bérrendezésről szóló levelükre Demeter Szilárd nem válaszolt.
Fejlesztés helyett válság: méltánytalan munkakörülmények, egyre növekvő feszültség Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszerbenAz elnök 2025 októberében távozott az MNMKK éléről, őt Zsigmond Gábor történész váltotta, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói feladatai mellett vállalta a tisztséget, akkor a tervek szerint öt évre.
A Nemzeti Múzeum főigazgatója váltja Demeter Szilárdot a Közgyűjteményi Központ élénMár ekkor – az Index információi szerint – arról szóltak a hírek, hogy Zsigmond feladata a „finom decentralizáció” lesz. Demeter Szilárd távozását meglehetősen furcsán értékelte a kormány: az egykori elnök kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztos lett, vagyis lényegében „felfelé bukott”. Bár annak ellenére, hogy maga Demeter is elismerte, nem elégedett az MNMKK-projekttel, és hónapokig a szakmán belüli feszültségekről szóltak a hírek, Hankó Balázs akkori kulturális miniszter hangsúlyozta, a minisztérium meg volt elégedve Demeter „kiváló” munkájával.
Demeter Szilárd sikeres, ezért mennie kellDemeter Szilárd központigazgató lesz, pályáztatás nélkül nevezheti ki a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum következő főigazgatóját is