Demeter Szilárd: sikeres, ezért mennie kell

Másfél év után távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről Demeter Szilárd. A hírt egy sajtótájékoztató keretében jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Helyét a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Zsigmond Gábor veszi át, aki a jelenlegi információk szerint igazgatói tevékenységét új tisztjével párhuzamosan végzi majd. Az Index információi szerint Zsigmond feladata „a finom decentralizáció” lesz. Demeter a következő időszakban a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökeként és miniszterelnöki biztosként, a kulturális nemzetépítésért felelősként, a közgyűjteményi terület mellett a teljes magyar kultúra nemzetépítő és nemzeterősítő szerepét fogja biztosítani – fogalmazott Hankó Balázs, kiemelve, hogy Demeter munkájával a minisztérium meg volt elégedve, hiszen „kiváló feladatot végzett” és az új munkakör egy „kibővült feladatkört” jelent majd.

A fejlemények és a minisztérium álláspontja ellentmondásosnak tűnhetnek az elmúlt hónapok történéseinek fényében. Demeter Szilárd 2024 nyarán azért vágott bele a névadó Magyar Nemzeti Múzeum mellett öt tagintézményt (Iparművészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár) egy irányítás alá vonó MNMKK létrehozásába, hogy jobb anyagi és munkakörülményeket teremtsen a közgyűjteményekben dolgozók számára, valamint az ezer sebből vérző műtárgykezelés és -védelem is méltó módon történjen végre. Ez részben azzal is járt, hogy a tagintézmények bizonyos értelemben elvesztették autonómiájukat (például önálló jogi, gazdasági és műszaki osztályaik megszűntek).

Az elmúlt másfél év viszont nem a sikerekről, inkább számos problémától volt hangos a sajtó, amelyet Demeter javarészt a forráshiánnyal és az évek óta megoldatlanul heverő problémákkal (pl. raktárak állapota) magyarázott. 2025 januárjában röppent fel először a hír, hogy Demetert eltávolíthatják a Közgyűjteményi Központ éléről, mert sokan úgy látták, a központosítás nem oldotta meg a méltánytalanul alacsony fizetéseket, a magas fluktuációt és a közgyűjtemények siralmas állapotát, sőt, inkább megakasztotta a hatékonyabb működést. A problémák az elmúlt hónapokban csúcsosodtak ki, demonstrációkkal az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum esetén. A növekvő feszültség része volt Rózsa Dávid, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójának felfüggesztése, miután szóvá tette a közgyűjtemények siralmas állapotának megoldatlanságát. Épp ezért a „finom decentralizáció” hivatalos információk hiányában egyelőre arra enged következtetni, hogy a Közgyűjteményi Központ működésének átalakítását jelentheti. A tervekkel kapcsolatban Demeter Szilárdot is kerestük, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. A friss miniszteri biztos a Telexnek úgy fogalmazott, munkáját elvégezte.

Még nagyon friss a hír, egyelőre a csodálkozás van, nem tudjuk mit jelent a finom decentralizálás. Azt nem gondolom, hogy szét fog esni a Közgyűjteményi Központ, de az nem lenne baj, ha kapnának egy kis autonómiát a múzeumok, mert ez a központi irányítás nem volt egy jó stratégia – értékelte a fejleményeket lapunknak egy név nélkül nyilatkozó közgyűjteményi munkatárs, hozzátette, jövő héten a szokásos hétfői vezetői értekezlet után majd valószínűleg többet fognak tudni a tagintézmények. Arra a kérdésünkre, hogy mit gondol, az elmúlt hónapok feszültségei hozzájárulhattak-e Demeter távozásához, így reagált:

Mi úgy láttuk, Hankó és Demeter kifejezetten rosszban voltak egymással, ennek nem tett jót az sem, hogy a tagintézmények főigazgatói nagyon ellenálltak Demeternek, sokszor panaszkodtak róla a miniszter úrnak. Hozzátenném viszont, hogy mi úgy tapasztaltuk, Demeter Szilárd egy idealista ember, nem akart nekünk rosszat, a központosítással például a sok helyre sokféle szerződésen keresztül elfolyó forrásoknak akart véget vetni – csak most úgy tűnik, hogy nem jött be, mert nem kapott elég anyagi támogatást erre és persze a feszültség sem segítette a helyzetet.

Hankó Balázs a sajtótájékoztatón egyúttal bejelentette, hogy 800 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a kultúra területén a következő években. A miniszter az MNMKK közép- és hosszútávú stratégiájáról beszélt az eseményen, ezért valóban nem valószínű, hogy terveznék a központosítás teljes megszüntetését. Az Iparművészeti Múzeumra 168 milliárd, a Magyar Természettudományi Múzeumra 160 milliárd, míg a Magyar Nemzeti Múzeumra 15 milliárd forint jut. Emellett javítanak a béreken is: január 1-jétől 15 százalékos béremelést tervez. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Facebookon reagált a hírre, szégyenteljesnek nevezve azt az infláció és az évek óta rossz anyagi körülmények között dolgozók bérét tekintve.