Semmisnek tekinti a kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést, ezért még pénteken közlik a társasággal a megállapodás megszüntetését – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter szerint a konstrukció azért nem tekinthető valódi koncessziónak, mert a magáncég évtizedekre garantált, állami forrásból származó bevételhez jutott, miközben az üzlet lényegi kockázatait továbbra is az állam viseli.
A kormány álláspontja szerint ezért nem egyszerűen egy előnytelen megállapodásról van szó: a szerződés jogi értelemben is hibás, így a kabinet nem kívánja azt a következő évtizedekben teljesíteni.
Vitézy közölte: a kormány még pénteken hivatalosan értesíti az MKIF-et arról, hogy semmisnek tekinti a kontraktust, és megteszi a szerződés megszüntetéséhez szükséges lépéseket.
Magyar Péter miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, hogy az ügyben feljelentések is várhatók. Ennek részleteiről egyelőre nem beszélt, és nem nevezte meg, hogy pontosan milyen bűncselekmények gyanúja, illetve kik ellen fordulhatnak a hatóságokhoz. A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy az autópálya-koncesszió ügyét nem pusztán gazdaságpolitikai vagy szerződéses vitaként kezelik, hanem az előző kormány időszakában keletkezett közpénzügyi károk egyik legsúlyosabb eseteként vizsgálják.
Magyar Péter közvetlenül Mészáros Lőrincnek is üzent. Úgy fogalmazott: az okozott károk megtérítése enyhítő körülmény lehet a károkozó számára. Hozzátette: „Magyarország erősebb, mint Mészáros Lőrinc.”
Garantált bevétel, állami kockázat
Az autópálya-koncessziót 2022-ben ítélték oda az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A társaság 35 évre kapta meg a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési feladatait. A koncesszió eredetileg 1237 kilométernyi gyorsforgalmi útra terjedt ki – ez a saját közlésük szerint a hazai gyorsforgalmi úthálózat mintegy 60 százaléka –, a cég bevételeit pedig nem közvetlenül az autósok által megvásárolt matricák száma, hanem az állam által fizetett, szerződésben meghatározott rendelkezésre állási díj biztosítja.
Vitézy Dávid szerint éppen ez a konstrukció egyik alapvető problémája. Mint mondta, a koncesszor bevételeit hosszú távon az állam garantálja, az összegek ráadásul az inflációhoz, az útállomány nagyságához és más, előre meghatározott tényezőkhöz igazodhatnak. Ha kevesebb autós használja az utakat, csökkennek a matricabevételek vagy romlik a gazdasági környezet, annak kockázatát nem az MKIF, hanem a magyar állam viseli.
Magyar Péter: A kormány felülvizsgálja a teljes hulladékgazdálkodási rendszert, valamint a Mohu koncessziójátA miniszter szerint egy valódi koncessziós modell lényege az lenne, hogy a magánbefektető a várható nyereségért cserébe érdemi üzleti és finanszírozási kockázatot vállaljon. Az MKIF szerződésében azonban – a kormány értelmezése szerint – a bevételek biztonságát az állam szavatolja, miközben az esetleges költségnövekedéseket és bevételkieséseket is nagyrészt a költségvetésnek kell kezelnie.
Vitézy úgy fogalmazott: ebben a modellben a koncesszor lényegében garantált hozamot kap, a kockázatok „társadalmasítása” mellett. Ha azonban nincs valódi kockázatátadás, akkor a kormány álláspontja szerint a megállapodás nem felel meg a koncesszió alapvető tartalmi követelményeinek. A kabinet erre hivatkozva jutott arra a már említett következtetésre, hogy a szerződés semmis.
A miniszter szerint a kontraktus felépítése azért is különösen hátrányos az állam számára, mert a díjfizetési kötelezettségek három és fél évtizeden keresztül terhelhetik a költségvetést. Ez nemcsak a jelenlegi kormány, hanem több későbbi kabinet mozgásterét is beszűkítené, miközben az autópályák tulajdonjoga továbbra is az államnál marad.
A szerződés nagyságrendje példátlan – emelte ki a miniszter. Vitézy Dávid a kormányzati tájékoztatón azt mondta: a 35 éves autópálya-koncesszió mai áron nettó 23 196 milliárd forint értékű, ezzel Magyarország történetének messze legnagyobb közbeszerzése. Sőt, a miniszter szerint nemzetközi összevetésben is kirívó ügyletről van szó: Európában ez minden idők legnagyobb közbeszerzése, világszinten pedig a három legnagyobb között van. Vagyis a kormány most egy olyan, 35 évre szóló konstrukciót akar felszámolni, amelynek teljes értéke tízezermilliárdos nagyságrendben terhelné az államot.
Háromszoros árkülönbség
Vitézy a túlárazás mértékét az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának példájával érzékeltette. A szóban forgó útszakasz korábbi koncessziója lejárt, ezért arról kellett dönteni, hogy a következő időszakban ki és milyen áron végezze az üzemeltetést és a fenntartást.
A miniszter ismertetése szerint az MKIF konstrukciójában ennek a szakasznak a következő évekre számított költsége megközelítette volna a 149 milliárd forintot. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy állami, illetve más, versenyeztetett keretek között a feladat ennek hozzávetőleg a harmadából is ellátható.
Vitézy szerint ez azt jelenti, hogy ugyanazért vagy lényegében azonos szolgáltatásért az MKIF rendszerén keresztül akár háromszoros árat is fizethetett volna az állam. A miniszter úgy vélte, az M6-os összehasonlítás nem elszigetelt eset, hanem megmutatja a teljes koncessziós konstrukcióba épített túlárazás lehetséges nagyságrendjét.
A kormány ezért korábban úgy döntött, hogy a lejárt koncessziójú M6-os szakaszt nem adja át automatikusan az MKIF-nek. Vitézy szerint az így elérhető megtakarítás önmagában több tíz milliárd forint lehet, és arra utal, hogy a teljes gyorsforgalmi úthálózat esetében ennél lényegesen nagyobb összeg foroghat kockán.
A közlekedési miniszter szerint az MKIF-fel kötött szerződés összege a teljes, 35 éves időszak alatt több tízezer milliárd forintra rúghat. A pontos végösszeg függ az inflációtól, az útállomány változásától, az elvégzendő beruházásoktól és a szerződésben szereplő díjkorrekcióktól, ezért előre csak becslések készíthetők. A kabinet értékelése szerint azonban már a jelenleg ismert adatok is olyan aránytalanságot jeleznek, amely mellett a kontraktus fenntartása nem szolgálná a közérdeket.
Jogi vita következhet
A kormány bejelentése várhatóan hosszú és jelentős pénzügyi tétű jogvitát indít el. Sőt, Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy a kormány számolt a jogi következményekkel, és az átvilágítás során arra jutott, hogy az állam álláspontja jogilag megvédhető. A miniszter azt ígérte, hogy a szerződés megszüntetése nem veszélyezteti az autópályák folyamatos üzemeltetését, a szükséges fenntartási, felújítási és forgalombiztonsági feladatokat pedig az állam minden körülmények között biztosítani fogja.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kormány milyen szervezeti és finanszírozási modellben venné át az MKIF feladatait. Dönteni kell arról is, hogyan folytatódnak a már megkezdett vagy előkészített autópálya-bővítések, miként számolnak el a koncessziós társaság eddigi beruházásaival, illetve milyen módon rendezik az MKIF hitelezőivel és alvállalkozóival fennálló szerződéseket.
Magyar Péter szerint a kabinet célja nem az autópálya-fejlesztések leállítása, hanem az, hogy az állam a jövőben ellenőrizhetőbb és olcsóbb rendszerben gondoskodjon az utak fenntartásáról.
A miniszterelnök azt mondta: a kormány minden olyan szerződést felülvizsgál, amelynél felmerül, hogy közpénzből indokolatlan magánnyereséget garantáltak, vagy évtizedekre hátrányos kötelezettségeket róttak az államra.
A pénteki bejelentés alapján az autópálya-koncesszió ügyében a politikai döntés megszületett. Az, hogy a kormány jogi érvelését elfogadja-e az MKIF, illetve később a bíróság, még nem ismert. A tét mindenesetre rendkívüli: a magyar gyorsforgalmi úthálózat következő évtizedeinek működtetése és több ezer milliárd forintnyi állami kifizetés sorsa.
