Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb Makrogazdasági kitekintője szerint az előttünk álló időszakban a magyar gazdaság fokozatosan kilábalhat a korábbi stagnálásból. Az idei év első felében a GDP 1,7 százalékkal emelkedett, a növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás támogatta. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal, fogyasztási kiadásai pedig 4,5 százalékkal nőttek, miközben a beruházások volumene továbbra is jelentős, 6,3 százalékos visszaesést mutatott.
Az idén 1,8 százalékos GDP-bővülést várunk, de középtávon kedvezőbbé válhat a kép, ha az EU-források felhasználása gyorsul, a vállalati beruházások élénkülnek, valamint az új ipari és technológiai kapacitások találkoznak a növekvő külső kereslettel. Biztató, hogy az ipari termelés idén – hosszú idő után – végre érdemi növekedést mutat, és az is jó hír, hogy a német ipari hangulatindexek az iráni helyzet ellenére javulnak – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A növekedést ugyanakkor továbbra is jelentős külső kockázatok övezik.
Az európai gazdaság strukturális gondjai, a geopolitikai feszültségek és a költségvetési konszolidáció is fékezhetik a bővülést, miközben az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentés szintén szűkítheti a gazdaságban rendelkezésre álló forrásokat. Az MBH Elemzési Centrum szerint 2027-ben 2,5 százalékos, 2028-ban pedig 3,0 százalékos GDP-bővülés következhet, amennyiben a beáramló uniós források mellett az új ipari kapacitások, valamint a javuló külső kereslet is segíti majd a növekedést.
Kedvező inflációs fordulat jött
Az elmúlt hónapokban váratlanul kedvező árfolyamatok indultak meg, amelyek következtében júliusban közel tízéves mélypontra, 1,2 százalékra csökkent az infláció. „A pozitív fordulat közepette az idei és a jövő évi inflációs várakozásunkat érdemben csökkentettük. Jelenlegi előrejelzésünk szerint 2026-ban 1,8 százalékos lehet az átlagos infláció, míg 2027-ben jó eséllyel 2,5–3 százalék között alakulhat az éves átlagos drágulási ütem. Ez azt jelenti, hogy az infláció akár tartósan a jegybanki toleranciasáv alsó felében maradhat” – hangsúlyozta Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
A szakértők szerint ugyanakkor az energiaárak alakulása, a közel-keleti konfliktus, valamint idővel az aszály kedvezőtlen hatásai inflációs kockázatot jelenthetnek. Fontos az is, hogy
az előrejelzés még nem számolhatott a napokban bejelentett, a dohánytermékekre vonatkozó jövedékiadó-emeléssel, ami idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az inflációt.
Az inflációs cél kilátásba helyezett csökkentése, amennyiben nem egy lépésben történik meg, könnyebben fenntartható lehet.
A nyári kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat 5,50 százalékra mérséklődött. Az MBH Elemzési Centrum szerint ugyanakkor a következő hónapokban kivárás jöhet. „Az infláció kedvezőbben alakult a vártnál, ugyanakkor a költségvetési folyamatok és a nemzetközi kamatkörnyezet továbbra is óvatosságot indokol. Jelenlegi várakozásunk szerint az idei év végén marad az 5,50 százalékos kamat, míg 2027 végéig 5,00 százalékra mérséklődhet az irányadó kamatszint Magyarországon. Megfelelő inflációs kilátások, kedvező őszi hitelminősítői döntések, illetve támogató piaci hangulat esetén akár már idén év vége előtt jöhetne vágás, de ennek esélye az elmúlt hetekben csökkent a romló nemzetközi hangulat miatt” – mondta Árokszállási Zoltán.
A költségvetés a kulcskérdés
A hazai deviza az elmúlt hónapokban kettős hatásnak volt kitéve: támogatta a magas reálkamatelőny, az alacsony infláció és az euróbevezetés reménye, miközben a geopolitikai konfliktusok és az energiaárak emelkedése gyengítette az árfolyamot. Az MBH Bank elemzői ezért a 2026 végére vonatkozó euróárfolyam-előrejelzésüket 370 forintra emelték, míg 2027 végére ismét 360 forintos euróárfolyamot tartanak reálisnak. A kilengések mértéke szempontjából fontos lesz, hogy a költségvetési hiány csökkentése a piac által elvárt módon megy-e végbe. A bizonytalan helyzet miatt nem elképzelhetetlen, hogy a következő hónapokban ideiglenesen akár 370 forint fölé is gyengüljön a forint az euróval szemben.
Az MBH Elemzési Centrum szerint az idei GDP-arányos államháztartási hiány 7,2 százalék lehet, ami kedvezőbb a kormányzat 7,5 százalékos céljánál.
A hiány kordában tartását a fogyasztásból származó erős adóbevételek, a forrásfelhasználás szigorítása és a kamatkiadások fokozatos csökkenése is segítheti,
miközben az elemzők nem számítanak arra, hogy a GDP 0,5 százalékát kitevő haváriaalapot teljes mértékben fel fogja használni a kormány. „A 2027–2028-as évek költségvetési folyamatai kulcsfontosságúak lesznek az euróbevezetés, Magyarország kockázati megítélése és a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából. Ha sikerül hitelesen végrehajtani a hiánycsökkentést, az javíthatja a befektetői megítélést, támogatva a forintot és a növekedést is” – emelte ki Árokszállási Zoltán.
Elárulta a Pénzügyminisztérium, hogy mire készül a kormány