„Ukrajna beleegyezett, hogy nem támadja az orosz energiaipari célpontokat. Oroszország szintén beleegyezett!” – írta Trump a Truth Social közösségi oldalon. „A globális gázolajár-emelkedést nagyrészt az orosz-ukrán háború okozza, nem pedig Irán” – tette hozzá nyúlfarknyi bejegyzésében.
Sem Ukrajna, sem Oroszország nem erősítette meg, hogy ilyen egyezség született volna.
Szokásos esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev csak abban az esetben hajlandó támogatni az energetikai létesítmények elleni támadások leállítására vonatkozó amerikai javaslatot, ha Washington garantálni tudja, hogy Moszkva valóban véget akar vetni az Ukrajna elleni háborúnak.
„Eddig senki sem tapasztalt valódi hajlandóságot Oroszország részéről a háború lezárására. Ám ha amerikai partnereink képesek garantálni, hogy Oroszország valóban készen áll az életek elpusztítására irányuló háború lezárására, őszintén és hosszú távra szólóan, akkor Ukrajna is megteszi a maga de-eszkalációs lépéseit” – fejtette ki Zelenszkij.
„Nap mint nap ukrán energetikai létesítményeket, kikötői infrastruktúrát, logisztikát, sőt élelmiszer- és gyógyszerraktárakat vesznek célba” – mondta előzőleg, első reagálásában Zelenszkij, hozzátéve, hogy „Ukrajna nincs meggyőződve arról, hogy Oroszország hajlandó betartani bármilyen megállapodást”.
Hangsúlyozta, hogy minden megállapodásnak megbízhatónak, hosszú távúnak kell lennie, és kézzelfogható előnyöket kell teremtenie a lakosság számára. Emellett óva intett egy ideiglenes megállapodástól, amely összeomolhat a szeptember 18-20-i orosz parlamenti választások után.
Egy nappal korábban Trump közvetlenül az ukrán elnököt okolta azért, hogy a gázolajárak világszerte emelkednek, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol az ár a hétvégén rekordot döntött, elérve a gallononkénti 6,23 dollárt (literenként mintegy 525 forintot).
„Zelenszkij úrnak egy dolgot kell tennie. Abba kell hagynia az oroszországi gázolaj-ellátás megbénítását” – mondta Trump vasárnap. „Támadjon nyugodtan célpontokat, de ne a gázolaj-ellátást, mert hiányt okoz. Beszéltünk erről Zelenszkij úrral... Ezt nem a Közel-Kelet okozza”
fűzte hozzá az elnök, igyekezve elterelni a figyelmet az Egyesült Államok Irán elleni háborújáról.
Valójában Trump Irán elleni háborúja a közel-keleti finomítói kapacitás több mint 20%-át iktatta ki, és lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen korábban a globális olajellátás mintegy ötöde haladt át.
Ukrajna a hétvégén is folytatta az orosz olajipari létesítmények elleni támadásait, hogy zavart okozzon az üzemanyag-ellátásban és csökkentse azokat a bevételeket, amelyekből Moszkva finanszírozni akarja a háború folytatását. Nagy hatótávolságú drónarzenáljának fejlődésével Ukrajna az elmúlt évben egyre kiterjedtebb csapásokat mért az orosz hátországra, hogy megpróbálja rászorítani Moszkvát a háború lezárásáról még februárban megszakadt tárgyalások felújítására.
Csak augusztusban legalább 21 ukrán dróntámadás érte az orosz olajfinomítókat, ami miatt szokásos termelésük elemzői adatok szerint mintegy 30 százalékkal esett vissza, üzemanyaghiányt okozva Oroszország-szerte. Az ukrán drónerők emellett szisztematikusan támadják a legnagyobb orosz online kiskereskedelmi cégek, a Wildberries és az Ozon logisztikai központjait.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban – látva, hogy a közel-keleti háború miatt Ukrajna kifogyott az orosz ballisztikus rakéták ellen egyedül hatékony Patriot-rakétákból – saját háborújának eszkalálása mellett döntött. Az orosz erők az elmúlt hetekben szinte megszakítások nélkül támadták Ukrajna kritikus infrastruktúráját, egészen a benzinkutakig és az élelmiszerraktárakig menően.
Egy korlátozott „energiaügyi fegyverszünet” javaslata nem először merül fel Oroszország és Ukrajna között. Zelenszkij éppen vasárnap jelentette be az ukrán állami televíziónak adott interjújában:
azt tervezi, hogy megvitatja az energiaipari infrastruktúra ellen irányuló és a Fekete-tenger térségében végrehajtott kölcsönös csapások leállításának kérdését az amerikai elnökkel jövő héten New Yorkban esedékes tárgyalásain.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn üdvözölte Trump Ukrajnának címzett előző napi felszólítását, de nem beszélt arról, hogy cserébe Oroszország is leállítaná-e az ukrán infrastruktúra elleni támadásait.
A FT szerint Trump elébe vágott a tárgyalásoknak
A Financial Times értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök vélhetően elhamarkodottan jelentette be, hogy Moszkva és Kijev megállapodott az egymás energetikai infrastruktúrája elleni csapások kölcsönös felfüggesztéséről.
Az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokban részt vevő tisztségviselők megerősítették, hogy
az ukrán fél hónapok óta próbál megállapodni egy ilyen fegyverszünetről, ám Moszkva elutasította ezeket a javaslatokat, és inkább fokozta támadásait.
A Kreml álláspontját ismerő források arról tájékoztatták az FT-t, hogy Putyin nem hajlandó energetikai megállapodást kötni Ukrajnával a tél beállta előtt, mivel úgy véli: a hideg évszakban az energetikai infrastruktúra elleni támadások engedményekre kényszeríthetik Kijevet.
Két magas rangú ukrán tisztségviselő véleménye szerint Donald Trump az energetikai fegyverszünet bejelentésével azt akarhatta demonstrálni az üzemanyagárak emelkedése miatt elégedetlen amerikaiaknak, hogy ő mindent elkövet az árak csökkentéséért.
