Drágul a bliccelés Budapesten

November 2-ától 20-25 százalékkal nő a fülön csípett bliccelők által fizetendő pótdíj összege. Ha a potyautas még aznap havibérletet vált, és azt két napon belül be is mutatja, akkor a jelenleg érvényes 6000 forint helyett 7500 forint bírságot kell fizetni. Negyedéves, illetve érvényességi idő alatt vissza nem váltható bérlet esetén nincs változás (3000, illetve 1000 forint a pótdíj). Akkor sem kell többet fizetni, ha az utasnak van bérlete, csak éppen otthon felejtette. Ha 5 napon belül bemutatja a havibérletét, akkor a jelenlegivel megegyező összeget, vagyis 2000 forintot kell fizetni feledékenysége miatt. Éves, negyedéves bérlet esetén ez 1000 forint. Ezt azért nem lehet végtelen számban eljátszani, naptári évenként legfeljebb 2 esetben van rá mód.

Ebben az esetben a jelenlegi 12 ezerről 15 ezer forintra nő a pótdíj. Ha azon túl, de 30 napon belül fizeti ki a bírságot, akkor a mostani 25 ezer helyett 30 ezret kell leperkálnia. Azon túl változatlanul 50 ezer forint a tarifa.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az emelésre tett javaslatban kitér arra, hogy utoljára 2022 szeptemberében növelték a pótdíjak összegét. Akkor vezették be a kedvezményes pótdíjat is azoknak, akik még aznap bérletet vesznek. Az akkori emelés már nagyon időszerű volt, mert előtte 10 éve nem változtak a díjtételek. Az intézkedés illeszkedett az önkormányzat közlekedéspolitikai céljához is, miszerint minél inkább ösztönözzék a közösségi közlekedés rendszeres használatát, természetesen a menetdíj jeggyel vagy bérlettel történt megfizetése mellett.

Azóta eltelt újabb 4 év, és több külső tényező is változott. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a pótdíjak reálértéke, illetve ezzel együtt a blicceléstől visszatartó erejük csökkent.

Az állammal 2024 márciusában alakított tarifaszövetséggel jelentősen csökkent a közösségi közlekedést bérlettel igénybe vevő ingázók közlekedési költsége, hiszen két bérlet (megyei és budapesti) helyett elég egyet vásárolni. A diákok pedig még jobban jártak: a Pest vármegyebérletért mindössze 945, míg az országbérletért 1890 forintot kell fizetniük.

Azok esetében – érvel a BKK –, akik a fent bemutatott kedvező változások ellenére is rendszeresen érvényes jegy vagy bérlet nélkül utaznak, mindenképpen indokolt a nagyobb összegű pótdíj alkalmazása. Főként úgy, hogy közben egyre egyszerűbben válthatók meg a jegyek és a bérletek. Bevezették a BudapestGo alkalmazást, elindult az egyérintéses bankkártyás utazási lehetőség a metróban és a reptéri buszon, illetve megújult az automatahálózat. Így elég nehéz arra hivatkozni, hogy nem volt hol jegyet venni.

De azért nagyon jól jön a pénz is.

Ez az intézkedés közvetlen haszna, de azt remélik, hogy a szigorítással megugrik a jegy- és bérletvásárlások száma is, ami további többletet hozhat a menetdíjbevételekben. A BKK halaszthatatlan döntéshozatalt kért Karácsony Gergely főpolgármestertől, lévén egyre égetőbb kérdés a cég likviditásának folyamatos biztosítása. A városvezető pedig a múlt héten aláírta az erről szóló határozatot. 

A BKK közszolgáltatási szerződését módosították a pótdíjemeléshez, ezúttal a 25. alkalommal. A pótdíj egyébként nem része a tarifaszövetségi megállapodásnak, így nem kell hozzá az állami hozzájárulás. Ettől függetlenül a BKK előre értesítette az emelésről a MÁV Személyszállítási Zrt.-t.

A pótdíjemelés mindezzel együtt csak apró szelete a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásának. „Budapesten, illetve az agglomerációban 2,6-3 millió ember használja a közösségi közlekedést. Abban mindenki egyetért, hogy ennek teljesítménye és minősége nem csökkenthető. Budapest működése pedig elképzelhetetlen a közösségi közlekedés fejlesztése nélkül” – fogalmazott Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a XXVI. Városi közlekedés aktuális kérdései és CityRail 2026 című múlt heti konferencián. A főigazgató nem mehetett el szó nélkül a finanszírozási kérdések mellett sem. 

Jelenleg a fővárosi önkormányzat állja a közösségi közlekedés költségeinek mintegy 70 százalékát. Az utasok fizetik a költségek 26 százalékát, ami csaknem eléri a nemzetközileg elfogadott egyharmadot. Lehetne több is.

– jegyezte meg Kiss Ambrus. De mint mondta, a Budapesten utazókat inkább ösztönözni akarják a közösségi közlekedés használatára, mintsem elriasztani egy jelentős áremeléssel.

Az állam viszont fizethetne sokkal többet, hiszen az állami normatíva messze elmarad a nemzetközi arányoktól. A közösségi közlekedésre adott támogatás évi 12 milliárdja mindössze a költségek 4 százalékára elég. Feltéve, hogy megkapja a fővárosi önkormányzat. A múlt év végén úgy „fizette ki” az Orbán-kormány, hogy beszámították a szolidaritási hozzájárulás „tartozásába”. Az idén még egyetlen fillért sem kaptak. Igaz, ha kaptak volna, az se ért volna el a fővárosi kasszába, hiszen a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, illetve a fővárosra kiszabott összeget egyelőre nem módosította a Magyar-kormány sem, így az szintén belefolyt volna a „tartozásba”. Kiss Ambrus szerint hosszabb távon az lenne ideális, ha a költségek arányosabban oszlanának el az önkormányzat és az állam között.