Az árrésstop előkészítése során készített „hatásbecslést” az akkori Orbán-kormány gazdasági tárcája, amelyhez a kereskedők önkéntes adatszolgáltatás keretében üzleti titoknak minősülő beszerzési és átadási árakat, kondíciókat is rendelkezésre bocsátottak. A számításokban ezeket az adatokat közvetlenül felhasználták, ám az már nem tudható, hogy a becslés a közvetlen árhatásokon túl vizsgálta-e a beavatkozás lehetséges mellékhatásait is. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) a Népszava közérdekű adatigénylésére megerősítette a hatásbecslés létezését, annak módszertanát, munkatábláit és eredményeit azonban nem adta ki.
A tárca közlése szerint a számítás bemeneti adatainak egy része a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-statisztikáiból és az Agrárközgazdasági Intézet piaci árinformációiból származott. Ennél azonban lényegesen részletesebb információkkal is rendelkezett az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium: a kereskedők önkéntes adatszolgáltatás keretében beszerzési árakat, a kereskedők és beszállítók közötti átadási árakat és kondíciókat bocsátottak a tárca rendelkezésére. Ezekből árrésmutatókat is képeztek.
A minisztérium válasza egyértelműen fogalmaz:
„a hatásbecslés az üzleti titoknak minősülő beszerzésiár-adatok közvetlen felhasználásával készült”.
A szaktárca válaszából az is kiderül, hogy léteztek számítási munkatáblák, köztes eredmények és termékkategóriánkénti bontású értékek, valamint becslési módszertan is készült. Utóbbiról a GEM azt írta, hogy „a kormány döntésének előkészítésére irányuló eljárás során készült”. Ez azért fontos új információ, mert az árrésstop bevezetése óta visszatérő kérdés volt, milyen számítások előzték meg az egyik legerősebb állami árbeavatkozást.
Mélyponton az infláció, már az árrésstop kivezetését sürgetik a kereskedőkAz Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) még tavaly ősszel is azt állította, hogy az intézkedést márciusban „semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg”. A mostani minisztériumi válasz alapján annyi mindenesetre bizonyos: az árréskorlátozás előkészítése során készült hatásbecslés, amelyhez nem nyilvános, önkéntesen megküldött vállalati adatokat is felhasználtak.
Az viszont továbbra sem világos, pontosan mire terjedt ki ez a számítás.
A kormány 2025. március 11-én hirdette ki az árrésstopról szóló rendeletet, amely március 17-én lépett hatályba. A szabályozás az érintett élelmiszereknél főszabályként legfeljebb 10 százalékban korlátozta a kereskedők árrését, illetve az nem haladhatta meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést sem.
A GEM válaszából nem derül ki, hogy mikor készült el a hatásbecslés, hány kereskedő szolgáltatott hozzá adatot, és azt sem közölték, hogy a számítások eredményeit a rendelet március 11-i kihirdetése előtt milyen formában ismerték meg a kormány tagjai. Legalább ennyire hangsúlyos kérdés lenne – s a lapunknak küldött válaszból az nem derül ki –, hogy vizsgálták-e az intézkedés bármilyen közvetett következményét.
Az Európai Bizottság az EU Bírósága elé viszi Magyarországot az árréskorlátozás miatt
Nem tudható például, számoltak-e azzal, hogy a kereskedők az árréskorlátozásból eredő bevétel- vagy fedezetkiesés egy részét más termékek árazásában próbálhatják ellensúlyozni; vizsgálták-e a beszállítókra, a magyar élelmiszeriparra, az importra, a beruházásokra, a kisebb boltokra vagy a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat. Sőt az sem világos, a vásárlói reakciókra, szokások megváltozására és azok mértékére vonatkozóan voltak-e kalkulációk.
Pedig éppen ezek váltak később az árrésstop körüli szakmai vita központi kérdéseivé. Az OKSZ megbízásából a GKI Gazdaságkutató 2025 májusában már külön elemzést készített az intézkedés következményeiről. A kutatás szerint az árrésstop ugyan valóban csökkentette a közvetlenül érintett termékek fogyasztói árát, ám – hívta fel a figyelmet az intézet – komoly mellékhatások kockázatával járt.
A GKI a többi között a kisebb üzletek bezárásának veszélyét, a kiskereskedelmi beruházások és a foglalkoztatás visszaesését, az import növekedését és a hazai élelmiszeripar pozíciójának romlását emelte ki. Az elemzés szerint mindez a GDP növekedési kilátásait is ronthatta.
Már közvetlenül az árrésstop bevezetése után felmerült az is, készült-e megfelelő előzetes elemzés. A Levegő Munkacsoport 2025 márciusában Nagy Márton akkori nemzetgazdasági minisztertől azt kérdezte, elkészült-e a jogszabályok által előírt hatásvizsgálat. A szervezet egyebek mellett arra figyelmeztetett, hogy az árkorlátozás megváltoztathatja a fogyasztás szerkezetét, miközben a kereskedők más termékek árának emelésével is reagálhatnak.
A most megismert minisztériumi válasz azt a fontos kérdést sem tisztázza,
hogy az abban többször említett „hatásbecslés” azonos-e a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálattal. A kettő ugyanis nem feltétlenül ugyanaz.
Magát a számítást így nem ismerhettük meg. A GEM az adatok kiadását végül több indokra hivatkozva tagadta meg. A kereskedőktől származó beszerzési árak és kondíciók a tárca szerint üzleti titkot képeznek, és az érintett cégek kifejezetten bizalmas kezelés mellett adták át azokat. A minisztérium szerint még az aggregált munkatáblák és termékkategóriánkénti eredmények közzététele is lehetővé tehetné egyes vállalkozások adatainak visszaszámítását.
A becslési módszertan nyilvánosságát egy további érvvel is alátámasztották: az szerintük a kormány döntésének megalapozását szolgáló adat, amely főszabály szerint keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
A válasz egyik legérdekesebb részének ugyanakkor az tekinthető, hogy a számítási rendszer története nem ért véget az Orbán-kormány döntésével, sőt az új kormány „érkezésével” sem.
A GEM közlése szerint ugyanis az intézkedés vizsgálata és nyomon követése továbbra is „a korábban alkalmazottal megegyező becslési apparátusra épül”. Vagyis a jelenlegi gazdasági tárca is használja azt a módszertani rendszert, amelyet még az előző kormány idején dolgoztak ki.
Eszerint másfél évvel az árrésstop bevezetése után már bizonyosan tudható, hogy az előkészítés során vállalati adatokra támaszkodó hatásbecslés készült. Annak tartalma nélkül azonban továbbra sem állapítható meg, hogy a számítás kizárólag az intézkedés közvetlen árhatásaira koncentrált-e, vagy a kormány a szabályozás szélesebb gazdasági következményeit – így a kereskedőkre, a beszállítókra, a hazai élelmiszeriparra, az importra, a beruházásokra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatását – is vizsgálta.
