A svéd parlamenti választás a hétfő hajnali állás szerint rendkívül szoros eredményt hozott, de a pillanatnyi számok a balközép ellenzéknek adnak valamivel nagyobb esélyt a kormányalakításra. A választási hatóság adatai szerint 6312 szavazókörből 6195 eredménye alapján a Szociáldemokraták, a Baloldali Párt, a Zöldpárt és a Centrumpárt együtt 176 mandátumra számíthat, míg Ulf Kristersson miniszterelnök úgynevezett Tidö-tömbje 173 helyen áll. A hárommandátumos előny azonban még nem lezárt eredmény: a külföldről érkező voksok és a későn beérkező előzetes szavazatok teljes feldolgozása napokig tarthat.
A részeredmény egyik legnagyobb paradoxona, hogy a blokkvezetés ellenére a Szociáldemokraták gyengén szerepeltek. A párt 28,1 százalék körül áll, ami száz képviselői helyet jelenthet, és a Reuters szerint több mint egy évszázad legrosszabb szociáldemokrata teljesítménye lehet. Magdalena Andersson személyes népszerűsége és kormányfői esélye így kedvezőbb képet mutat, mint saját pártjának eredménye. A baloldali szavazók egy része a Baloldali Párthoz vándorolt, amely 8 százalék fölé erősödött, miközben a Zöldek és a Centrumpárt is megőrizte parlamenti jelenlétét.
A jobboldal ledolgozta hátrányát
A kormányoldal a kampány utolsó heteiben jelentős hátrányt dolgozott le. Ulf Kristersson Mérsékelt Pártja enyhén javított 2022-höz képest, miközben a Svéd Demokraták visszaestek. Jimmie Åkesson pártja a hétfő hajnali állás szerint 18 százalék alá került, és ez lehet az első országos választás Åkesson több mint két évtizedes elnöksége alatt, amelyen a párt támogatottsága csökken. Ennek külön súlya van, mert Kristersson a kampányban áttörte az eddigi politikai tabut: jelezte, hogy újabb győzelem esetén a Svéd Demokraták már nemcsak kívülről támogathatnák a kabinetet, hanem kormányzati tisztségeket is kaphatnának.
A baloldali blokk nyerte a svéd parlamenti választást az exit poll szerintA választási éjszaka másik meglepetését a Liberálisok okozták. A pártot hónapokon át a négyszázalékos parlamenti küszöb alatt mérték, most viszont biztos bejutónak látszik. Ez azért kulcsfontosságú, mert kiesése szinte automatikusan ellehetetlenítette volna Kristersson többségét. A nyolcpárti Riksdag így fennmaradhat, de az erőviszonyok a két blokkon belül átrendeződnek. A jobboldalon a Mérsékelt Párt stabilabb pozícióba került a Svéd Demokratákhoz képest, a másik oldalon pedig Anderssonnak olyan kisebb pártokkal kell egyezséget kötnie, amelyek egymással is élesen vitáznak gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben.
A győztesre is nehéz alku vár
Ha a 176-173-as arány kitart, Andersson kerül jobb helyzetbe, de könnyű kormányalakításra akkor sem számíthat. A Centrumpárt piacpárti gazdaságpolitikája sok ponton ütközik a Baloldali Párt elképzeléseivel, különösen az adózás és az állami szerepvállalás ügyében. Vita van az atomenergia jövőjéről és a vagyonosok nagyobb megadóztatásáról is. A bevándorlásban maga Andersson az elmúlt években szigorúbb irányba mozdult, miközben lehetséges partnerei között vannak jóval megengedőbb erők. A négy pártot egyelőre egyértelműbben köti össze Kristersson leváltásának szándéka, mint egy részletes közös program.
Svédország sajátos, úgynevezett negatív parlamentarizmusa ugyanakkor megkönnyítheti egy kisebbségi kabinet létrejöttét. A miniszterelnök-jelöltnek nem kell abszolút többséget maga mögé állítania; az a döntő, hogy legalább 175 képviselő ne szavazzon ellene. Ez tág teret ad külső támogatási megállapodásoknak és ügyenként változó parlamenti alkuknak.
Kristersson ezért nem mondott le a kormányalakítás lehetőségéről.
A választás részvételi adata is figyelemre méltó. A hétfő hajnali becslés 80 százalék körüli részvételt mutatott, ami elmarad a 2022-es 84,2 százaléktól, miközben több mint 3,6 millióan szavaztak előre. Ez utóbbi rekord, egyben megmagyarázza, miért kell óvatosan bánni a választási éjszaka mandátumbecslésével. Svédországban a megyei közigazgatási szervek végzik a végleges ellenőrzést, a külföldről érkező és későn leadott voksok pedig csak a hét közepén kerülnek teljesen a rendszerbe. A 2022-es választás is megmutatta, hogy néhány ezer szavazat több körzetben képes mandátumot mozgatni.
Az erőviszonyokat az is árnyalja, hogy a kampány fő témái nem ugyanúgy mozgósították a két oldalt. A kormány a bandabűnözés csökkenését és a bevándorlás visszafogását hangsúlyozta, az ellenzék az egészségügyet, az oktatást és a megélhetési költségeket tette középpontba. A szoros végeredmény azt mutatja, hogy egyik politikai ajánlat sem szerzett egyértelmű társadalmi fölényt.
A kül- és biztonságpolitikában ugyanakkor korlátozott irányváltás várható.
A NATO-tagság, Ukrajna támogatása és a védelmi kiadások növelése mögött széles parlamenti egyetértés van. A voksolás inkább arról dönt, folytatódik-e a szigorú bevándorlási és integrációs politika, illetve közvetlen kormányzati befolyáshoz jut-e a Svéd Demokraták pártja. A végleges számlálás legkorábban szerdán zárulhat le.
