A jobbközép Mérsékelt Pártot vezető Kristersson 2022-ben lett miniszterelnök, miután kisebbségi koalíciója példátlan megállapodást kötött a bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal (SD) kormánya külső támogatásáról. Az SD cserében jelentős politikai befolyást szerzett, mindenekelőtt a bevándorlás és a bűnözés kérdéseiben. Bár az elmúlt négy év nagy részében a Magdalena Andersson volt kormányfő szociáldemokratái által vezetett balközép blokk kényelmesen uralta a népszerűségi listákat, a friss felmérések szerint a jobboldal mostanra felzárkózott, így a verseny az utolsó pillanatban dőlhet el.
Fej fej mellett
Míg az augusztus közepi kutatások a szociáldemokrata Andersson vezette ellenzék 10 százalékpontos előnyét és szinte biztos győzelmét jósolták, a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy Kristersson kormánya még mindig nyerhet a választásokon.
A Novus közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett adatai szerint a négy balközép párt támogatottsága 50,3% volt, míg a kormánykoalíció három pártjáé és az SD-é együtt 47,9%-on állt.
A jobboldali koalíció kisebb tagja, a Liberálisok támogatottsága azonban váratlanul 3,3%-ról 4,3%-ra emelkedett, amivel átlépheti a parlamentbe jutás küszöbét, enyhítve ezzel azt a félelmet, hogy a párt elveszíti 16 képviselői helyét, a koalíció pedig a többségét.
A szeptember 4-ei felmérés alapján a 29,2%-on álló Szociáldemokraták után az SD a második legnagyobb párt a várható voksok 20,1%-ával, míg a harmadik a Mérsékelt Párt 19,2%-kal.
A migráció témája hátrébb szorult
Svédország előző két választásán a migráció és a bűnözés témája uralta a kampányvitákat, de a szakértők szerint ezen a téren mostanra sokkal kisebbek lettek a nézetkülönbségek.
„Ez a bevándorlással szembeni korlátozások folytatását és a törvények megsértőivel szembeni még erőteljesebb fellépést jelentheti, miután a rendőrség és a bíróságok jelentős új hatásköröket kaptak a szervezett bűnözés visszaszorítására” – mondta Nicholas Aylott, a stockholmi Södertörn Egyetem docense az EurActive brüsszeli hírportálnak.
Bár Kristersson kormánya és a Svéd Demokrata Párt támogatói a szigorításban elért sikereket is felmutathatják, a bevándorlás témája mégis kevésbé domináns a kampányban, mint 2022-ben volt.
„Ezen a választáson már nem annyira a Svédországba érkező bevándorlók számának csökkentéséről beszélnek, mint az erőteljes integrációjukról” – mondta Pontus Odmalm, a skóciai Edinburghi Egyetem svéd politológusa.
Régi kérdések újratöltve
Az elmúlt időszakban Svédország egyre inkább követte a közeli Dánia példáját, ahol az egymást követő kormányok szigorú bevándorlási feltételeket kombináltak az újonnan érkezők számára szabott egyre szigorúbb nyelvi, foglalkoztatási és önfenntartási követelményekkel, és mindez a pártokon átívelő normává vált.
A legfrissebb Novus-felmérés szerint azonban a svéd választók a mostani kampány alatt hagyományosabb aggodalmakat helyeztek az előtérbe, amelyek között az egészségügy, az oktatás és a közrend témái állnak az élen. E sorban csak negyedik a bevándorlás, amelyet az idősgondozás követ, s a tízes listát a gazdaság, a foglalkoztatás, az éghajlat, az adók és az energia teszi teljessé.
Ezek a témák pedig jobban fekszenek a baloldalnak, és több szakértő úgy véli, hogy Andersson baloldali blokkja még mindig elegendő mandátumot szerezhet egy kisebbségi kormány alakításához – amely elfogadott megoldás a svéd politikában.
A baloldal megfogadta, megemeli a bankok és a magas jövedelműek adóit, hogy befektethessen az egészségügybe és az iskolákba, illetve segítsen a küszködő háztartásoknak a mélyülő egyenlőtlenségek közepette növekvő megélhetési költségek dolgában.
A szélsőjobb vérmes igényei
Miután hatalmas politikai változásokat értek el Svédországban azzal, hogy négy éven át hatalomban tartottak egy kisebbségi jobbközép kormányt, a szélsőjobboldali Svéd Demokraták azt mondják, hogy megnyerték a politikai vitákat, és megérdemlik, hogy részesüljenek a hatalomból.
Ez azonban túl sok lehet a vasárnapi szavazáson részt vevő választóknak, és potenciálisan Ulf Kristersson bukását okozhatja. A miniszterelnök, aki egyszer egy holokauszttúlélőnek azt mondta, soha nem fog együttműködni az SD-vel, mára feloldotta ezeket a „vörös vonalakat” – idézte fel a Reuters egy július végi tudósításában.
Svédország, amely generációk óta az európai szocializmus oszlopa, az elmúlt években megdöbbentően jobbra tolódott a politikában és a közvéleményben, különösen a bevándorlás ügyében – annak ellenére vagy éppen azért, mert minden ötödik lakója külföldön született.
A menedékkérők száma 2025-re 96 százalékkal csökkent az egy évtizeddel korábbi 163 ezer főhöz képest. Európa egyik legbefogadóbb bevándorlási rendszere azóta az egyik legszigorúbbá vált: az újonnan érkezők foglalkoztatási korlátozásokkal, nyelvi és kulturális tesztekkel, valamint csökkentett szociális juttatásokkal szembesülnek. A törvényt megszegő bevándorlókat gyorsan kiutasíthatják, és az Európai Unión kívülről érkezett, már letelepedési engedéllyel rendelkezőknek a kormány akár 350 ezer svéd koronát (több mint 11 millió forint) is felajánl, ha hajlandók elhagyni az országot.
A változtatások mindegyikét az az SD vitte sikerre, amely a 349 fős riksdagban 73 szavazatával támogatta Kristersson kisebbségi, jobbközép kormányát. A pártelnök, Jimmie Akesson szerint azonban ez a megállapodás a végéhez ért, pártjának most már a koalíció teljes jogú tagjává kell válnia, s a leendő kabinet kulcsfontosságú minisztériumainak nagy részét ellenőriznie kell.
„Ez egyértelmű követelés volt részünkről a választások előtt. Vagy kormányon vagyunk, vagy ellenzékben – mondta Akesson a Reutersnek adott interjújában. – Megmutattuk, hogy tudunk együttműködni, jobban ment, mint a legtöbben várták.”
Azzal számolnak, hogy a jobboldal győzelme esetén a legfontosabb tárcák közül legalább három – az igazságügyi, a védelmi és a külügyi vagy a pénzügyi – az SD vezetése alá kerül.
„Azt hiszem, ez észszerű, ha megnézzük a blokkon belüli erőviszonyokat” – mondta Akesson. Hozzátette, hogy Kristersson miniszterelnök maradhat: „Megvagyok anélkül, hogy körbe kelljen utaznom a világot, és mindenkivel kezet kelljen ráznom” – tette hozzá.
Egykoron ki voltak közösítve
A Svéd Demokratákat egykor Svédország összes, a fősodorhoz tartozó pártja kiközösítette, beleértve Kristersson vezető jobbközép Mérsékelt Pártját is. Ám egy Akessonnal közös áprilisi tájékoztatón a miniszterelnök hivatalosan is feloldotta ezt a tabut:
„Eltávolítottuk a vörös vonalakat, amelyek korlátozhatják az együttműködésünket, és stabil többségi kormányt akarunk alakítani a választások után – jelentette be a 62 éves egykori tornász. – Ez Svédország erőssége.”
A választók nem voltak erről meggyőződve. Egy júniusi nagyobb közvélemény-kutatás szerint a kormányzó blokk támogatottsága, beleértve a SD-t is, csak 42,6% volt, míg a Szociáldemokraták vezette, lazán összetartó balközép ellenzék 55,2%-on állt.
Neonáci múlt
A Svéd Demokraták elismerik, hogy egyes tagjaik eszméi a neonácizmusban és a fehér felsőbbrendűségben gyökereztek, amikor a pártot az 1980-as években megalapították. De azt állítják, hogy őket azóta kiszűrték.
A 47 éves Akesson az 1990-es években csatlakozott az SD-hez, és 2005-ben lett a párt vezetője. Azóta fáradhatatlanul küzd, hogy megszerezze a többségi társadalom elfogadását. 2025 júniusában a párt kiadott egy hosszú jelentést a kezdeteiről, amelyben részletesen ismertette a fasiszta és náci szervezetekkel fennálló korábbi kapcsolatait, valamint tagjainak idegengyűlölő és antiszemita nézeteit. Akesson a párt nevében bocsánatot kért, de ma is ezt az ideológiát hirdeti.
Az SD felemelkedése arra késztette a többi pártot, hogy megváltoztassák álláspontjukat, különösen a bevándorlás és a bűnözés kérdésében. Most, hogy ennek hatására alig van új bevándorló, a Svéd Demokraták áttértek arra, hogy a külföldi születésűektől a svéd értékek, nyelv és szokások elsajátítását követelik.
„A multikulturalizmus teljes eltörlését akarjuk” – mondta Mattias Karlsson, akit a párt főideológusának tartanak. A populista párt emellett Európa legalacsonyabb benzinárait, valamint a fogászati ellátás reformját ígéri a svédeknek.
Óva int az ellenzék
„A Svéd Demokraták értékei a lehető legtávolabb állnak az enyémektől. Elképzelhetetlen velük kormányozni” – mondta Malin Sjöberg Hogrell liberális törvényhozó, aki kilépett pártja elnökségéből, és bejelentette, hogy nem indul újra a parlamenti választáson.
Az ellenzéki pártok szerint Kristerssonnak az SD-vel kötött megállapodása azt jelenti, hogy a szélsőjobboldal hatalomtól való távol tartásának egyetlen módja az, ha a svédek most a baloldalra szavaznak.
Győzelme esetén „Kristersson lenne Svédország történetének leggyengébb miniszterelnöke – mondta a Szociáldemokraták vezetője egy sajtótájékoztatón. – Ez a kormány csak addig a napig tartana, amíg Jimmie Akesson úgy nem dönt, hogy itt az ideje, hogy miniszterelnök legyen.”
Magdalena Andersson az AFP-nek úgy fogalmazott, a választások „arról szólnak, hogy milyen országnak kellene lennie Svédországnak”. Eldönthetik, mit akarnak: „egy olyan Svédországot, amely jobban hasonlít Svédországra, ahol az embereknek van munkájuk, és ahol javíthatjuk a jólétünket”, vagy „egy teljesen más országot, amelynek kormányát a Svéd Demokraták, egy neonácik által alapított szélsőjobboldali párt uralja”.
A Szociáldemokraták győzelemre hajtó vezetője
Magdalena Andersson, aki 2021–2022-ben Svédország első női miniszterelnöke volt, keményfejű technokrata, pénzügyi végzettséggel rendelkezik, és türelmetlen, nyers, takarékos személyiségéről ismert. Az 59 éves politikus azt reméli, hogy meg tudja buktatni Kristerssont a svéd jóléti állam megerősítésére vonatkozó ígéretekkel.
2021. novemberi miniszterelnökké választása előtt hét évig pénzügyminiszterként szolgált. Tíz hónapi kormányzása alatt átvezette az országot egy viharos belpolitikai időszakon, a Covid-járványon, s Ukrajna orosz lerohanása után ő vezette Svédország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmének benyújtását, mielőtt elvesztette a 2022. novemberi választásokat Kristerssonnal szemben.
Mivel a NATO-val és a védelempolitikával kapcsolatos kérdésekben széles körű egyetértés van a jelenlegi kormány és az Andersson vezette ellenzék között, így e tekintetben nem várható jelentős irányváltás, ha Svédországban baloldali kormány kerül hatalomra.
