Orbán Viktor miniszterelnöki dolgozószobájában feküdt az Iparművészeti Múzeum egyik műtárgyszőnyege, amelyet később új sérülésekkel szállítottak vissza - derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a Várkapitányság küldött el közérdekű adatigénylésünkre.
A „MINISZTERELNÖKI DOLGOZÓ” feliratú helyiségben a 92.108.1 leltári szám szerepel, amely a Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget azonosítja.
A Népszava által most kapott iratok azt is pontosítják, melyik két szőnyegről szóltak korábbi cikkeink. A 92.108.1 leltári számú Remsey-szőnyeg a miniszterelnöki dolgozóban feküdt, a 75.230.1 leltári számú karabahi szőnyeget pedig a Várkapitányság alaprajza a szomszédos titkárságot ékesítette.
Mindkét műtárgynál új sérüléseket dokumentáltak a 2023-as visszaszállítás után a 2019-ben rögzített állapothoz képest.
A Remsey-szőnyeg rojtjai az egyik oldalon, középen mintegy 90 centiméter széles sávban letörtek és megrövidültek. A karabahi darabon két új szakadás, eltört láncfonalak és vízfolt jelent meg. A restaurátori feljegyzés szerint a szőnyegek aktív használatban voltak, az új sérülések pedig ennek következményei voltak. Az Iparművészeti Múzeum később azt közölte, hogy muzeális értékvesztés nem történt, ezért sem a kölcsönvevővel, sem annak biztosítójával szemben nem érvényesített kártérítési igényt.
Rongált állapotban küldte vissza a Karmelita az Orbán Viktor és társai által taposott szőnyegeket, kárrendezésnek nyoma sincsA Remsey-szőnyeg pontos helye eddig nem volt ismert. A múzeum 2019-es restaurátori állapotlapja még csak annyit rögzített, hogy a tárgy egy „dolgozó szobában”, zárt helyiségben feküdt. A Várkapitányság most átadott alaprajza alapján ez a helyiség a miniszterelnöki dolgozó volt.
A 2019. decemberi ellenőrzéskor a restaurátor még jónak minősítette a szőnyeg általános állapotát, és a 2018-as kihelyezés előtti állapothoz képest nem észlelt jelentős szerkezeti változást. A dokumentum ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a vizsgálatra kevés idő jutott, ezért a tárgy szerkezeti állapotát nem lehetett teljeskörűen felmérni.
A szőnyeg a padlón, közlekedési útvonalon feküdt, könnyen elmozdult és gyűrődött, alatta pedig a vizsgálat idején nem volt csúszásgátló textília.
A restaurátor már ekkor figyelmeztetett arra, hogy a rajta való közlekedés, a taposás és a rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak letöredezését és kipergését okozhatja, a folyamatos használattól pedig a szőnyeg sérül és kopik. Emiatt stabilabb szerkezetű műtárgyra történő cserét javasolt.
2019 után már nem végeztek újabb teljes körű, tételes állapotellenőrzést a Karmelitában használt műtárgyszőnyegeknél. A kölcsönzési szerződés hathavonta lehetőséget adott volna erre, a múzeum azonban közlése szerint kapacitáshiány, a Covid-korlátozások és hozzáférési problémák miatt nem élt rendszeresen ezzel a lehetőséggel. Későbbi válaszuk szerint teljes körű, tételes vizsgálat utoljára 2019 decemberében történt.
2019 óta nem ellenőrizhették újra teljes körűen az Iparművészeti Múzeum Karmelitában használt műtárgyszőnyegeit, a Várkapitányság nem tudta garantálni a hozzáféréstA Remsey-szőnyeg 2023. szeptember 27-én került vissza az Iparművészeti Múzeumba. A részletes restaurátori vizsgálat ekkor már a 2019-es állapothoz képest új elváltozást rögzített: az egyik oldalon, középen mintegy 90 centiméter széles területen letörtek és megrövidültek a rojtok. A visszaadási dokumentáció szerint a rojtszálak körülbelül 9 centiméteres hosszúságban váltak hiányossá.
A sérülésekről készült fényképeket egy általunk megkérdezett, kézi csomózású szőnyegekhez értő szakértőnek is megmutattuk. Szerinte különösen a karabahi szőnyeg meggyengült, szakadt, foszló részei nem elsősorban a taposásra, hanem a nem megfelelő, túl gyakori porszívózásra utalhatnak. Úgy vélte, ilyen károsodást okozhat, ha a kézi csomózású szőnyeget nagy szívóerővel, nem megfelelő fejjel, oda-vissza mozgatva tisztítják; az ilyen darabokat szerinte gyenge fokozaton, egyszerű szívófejjel, a száliránynak megfelelően kellene porszívózni. A szőnyegeken látható fakulást pedig túlzott fényterheléssel hozta összefüggésbe.
A fényképek alapján adott vélemény önmagában nem bizonyítja a sérülések pontos okát, ugyanakkor a múzeumi textíliák kezelésére vonatkozó nemzetközi műtárgyvédelmi ajánlások is alacsony szívóerőt, nem forgókefés fejet és a száliránnyal megegyező porszívózást javasolnak, a fényt pedig a szőnyegek fakulásának és rostkárosodásának egyik fontos okaként tartják számon.
A Várkapitányság által most átadott iratok arra is választ adnak, hogy történtek-e új szőnyegbeszerzések a Karmelitának. Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum akkori főigazgatója korábban azt mondta, hogy a szőnyegek cseréje megtörtént, mert a kölcsönvevő saját darabokat kívánt vásárolni. A küldött szerződések alapján a Várkapitányság valóban vásárolt új szőnyegeket.
Egy 2022-es beszerzés három darabról szólt nettó 3 924 803 forintért, egy 2023-as szerződés alapján pedig további kilenc kézi csomózású gyapjúszőnyeget vásároltak nettó 7 190 153 forintért. Ez utóbbi megállapodás már kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a beszerzésre a Karmelitában található „elhasználódott szőnyegek pótlásához” van szükség.
Rongált állapotban küldte vissza a Karmelita az Orbán Viktor és társai által taposott szőnyegeket, kárrendezésnek nyoma sincsEgy 2022-es beszerzés három darabról szólt nettó 3 924 803 forintért, egy 2023-as szerződés alapján pedig további kilenc kézi csomózású gyapjúszőnyeget vásároltak nettó 7 190 153 forintért. Ez utóbbi megállapodás már kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a beszerzésre a Karmelitában található „elhasználódott szőnyegek pótlásához” van szükség.
A két beszerzés összesen tizenkét szőnyeget és nettó 11 114 956 forintos kiadást jelentett.
A szerződés nem nevezi meg leltári számmal, hogy mely korábban használt szőnyegek pótlására vásárolták az új darabokat, ezért nem állítható, hogy ezek között volt a miniszterelnöki dolgozóban használt Remsey-szőnyeg vagy a titkárságon fekvő karabahi műtárgy.
A biztosítási dokumentációból az is kiderül, hogy a kölcsönzött műtárgyakra volt biztosítás, a feltételek azonban kizárták a műtárgy rendeltetésszerű használatából eredő kopást, elhasználódást vagy rongálást. Ez magyarázatot adhat arra, miért nem tekintette a múzeum biztosítási eseménynek a dokumentált használati sérüléseket.
Az iratok között ugyanakkor nincs olyan biztosítói kárszakértői vélemény vagy elutasító döntés, amely kifejezetten a Remsey-szőnyegen vagy a karabahi darabon 2023-ban feltárt sérüléseket minősítette volna.
