Iparművészeti Múzeum;műtárgyak;szőnyeg;Karmelita kolostor;

Karmelita kolostor helyszínei

Rongált állapotban küldte vissza a Karmelita az Orbán Viktor és társai által taposott szőnyegeket, kárrendezésnek nyoma sincs

A visszaszállításkor eljáró restaurátor nem jelzett biztosítási eseménynek minősülő eltérést, ezért szakmai bizottságot sem hívtak össze. A Várkapitányság szerint a műtárgyak biztosítva voltak, kárigényről vagy kifizetésről nincs tudomásuk.

Két, a Karmelitából 2023-ban visszaszállított műtárgyszőnyegen is új sérüléseket talált az Iparművészeti Múzeum restaurátora a 2019-es állapothoz képest  - derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ küldött el lapunknak.

A dokumentációt áttekintve nem világos, hogy történt-e kárbejelentés, értékcsökkenési felmérés vagy biztosítói kárrendezés.

A Cselovszki Zoltán volt főigazgatónak készített feljegyzés szerint az egyik szőnyeg, a Remsey Ágnes által tervezett, 92.108.1 leltári számú darab rojtjai az egyik oldalon, középen, körülbelül 90 centiméter széles részen, 9 centiméter hosszan leszakadtak. A 75.230.1 leltári számú karabahi szőnyegen két új szakadás keletkezett a korábban restaurált rész mellett, eltörtek a rojtokat alkotó láncfonalak, a hátoldali bélésen pedig vízfoltot találtak. A két sérült műtárgy biztosítási értéke nem egységesen szerepel az küldött iratokban. A Remsey Ágnes által tervezett szőnyeg 2019-es állapotlapján 32 ezer euró, illetve 9,6 millió forint szerepel, míg a kölcsönzési szerződéshez csatolt műtárgylista 9 686 700 forintos biztosítási értéket tüntet fel. A karabahi szőnyegnél ennél jóval nagyobb az eltérés: a 2019-es állapotlap 6 ezer eurót, illetve 1,8 millió forintot jelöl meg, a szerződés mellékletében azonban 968 670 forint szerepel. A dokumentumokból nem derül ki, mi okozza a biztosítási értékek közötti különbséget.

A 2023. november 13-i feljegyzés szerint a szőnyegek aktív használatban voltak, az új sérülések pedig ennek következményei. 

A karabahi darabnál szükségesnek tartották a konzerválást. Aktív biológiai fertőzést nem találtak, de megelőző fagyasztásos fertőtlenítést és száraz tisztítást javasoltak, a preventív konzerválást pedig a visszaérkezés után megkezdték.

A 2019-es vizsgálat mindkét tárgy általános állapotát jónak minősítette. A restaurátor már akkor jelezte, hogy a taposás és a rendszeres takarítás „hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörte magassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből (amortizáció).”

Az Iparművészeti Múzeum 2018-ban kötött kölcsönzési szerződést a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-vel a Miniszterelnökség Színház utcai helyiségeinek reprezentációs célú dekorálására. A legtöbb szőnyegnél 2018. december 20-tól 2023. november 30-ig tartott a kölcsönzés.

Lapunk megkeresésére az Az Iparművészeti Múzeum azt írta, hogy az eredeti egyeztetéseken rövid távú kölcsönzésről volt szó, de nem közölte, milyen időtartamot értettek ez alatt. A végül aláírt szerződés a tárgyak többségénél eleve csaknem öt évvel számolt. Az intézmény szerint a 2019-es restaurátori jelentést megosztották a kölcsönvevővel, és ismételten felhívták a figyelmet a csúszásgátló alátét használatára, ez azonban nem érintette a szerződés hatályát.

A megállapodás alapján a kölcsönvevőnek szakszerűen kellett használnia a műtárgyakat, és biztosítania kellett állagvédelmüket. A természetes, időmúlásból eredő romlást meghaladó károkért a biztosítási érték erejéig anyagi felelősséggel tartozott.

Az Iparművészeti Múzeum hathavonta ellenőrizhette a tárgyakat és dönthetett a kölcsönzés folytatásáról.

Az Iparművészeti Múzeum szerint a visszaszállításkor eljáró restaurátor nem jelzett biztosítási eseménynek minősülő eltérést. Emiatt nem hívták össze a szerződésben szereplő szakmai bizottságot, a konzerválási feladatokat pedig a textilgyűjtemény házon belül, rutinfeladatként végezte el.

Az intézmény nem válaszolta meg egyértelműen, hogy a rojtszakadást, az új szakadásokat, a láncfonalak törését és a vízfoltot természetes állapotromlásnak vagy azon túli károsodásnak minősítette-e. Azt sem tudni, érvényesítettek-e kárigényt, ki viselte a munkák költségeit, illetve történt-e biztosítói vagy más megtérítés.

A szerződés ugyanakkor nem biztosítási eseményről, hanem a kölcsönzés vagy a szállítás alatt bekövetkező „mindennemű károsodásról” rendelkezett. Ezek mértékét és a kár összegét szakmai bizottságnak kellett megállapítania, a kölcsönvevőnek pedig a biztosítási összeg erejéig meg kellett térítenie a kárt. A megállapodás károsodás esetén azonnali értesítést és 24 órán belüli fényképes dokumentációt írt elő.

A Várkapitányság azt állítja, hogy az elváltozásokról csak 2023 novemberében, a szerződés lejártakor értesült.

Mint a Népszava érdeklődésére írták, a múzeum szakértője korábban megtekinthette a szőnyegeket, ismerte használatuk helyszínét, állapotukat megfelelőnek értékelte, miközben cseréjüket stabilabb szerkezetű műtárgyakra javasolta. E szerint kialakították az optimális világítást, kíméletes tisztítási protokollt alkalmaztak, csúszásgátló textíliát helyeztek a szőnyegek alá, és figyelmeztették az épületegyüttest használó hivatalt, hogy a tárgyakat mielőbb vissza kellene adni, mert használatuk felgyorsíthatja a természetes elváltozásokat. Kitértek arra is, hogy az összes kölcsönzéssel a Karmelitába került műtárgy biztosítva volt. Nincs azonban információjuk szakmai bizottság összehívásáról, értékcsökkenésről, felmerült költségről, kártérítési igényről vagy kifizetésről, és a visszaszállítás után elvégzett munkákról sem tudnak.

Cselovszki Zoltán nemrégiben leváltott főigazgató korábban az Indexnek azt mondta, hogy a szőnyegek cseréje megtörtént, komoly vagy maradandó károsodást pedig nem regisztráltak. A múzeum friss válasza szerint azonban az intézmény nem biztosított cserét, a tárgyak 2023. január 12-én és szeptember 27-én kerültek vissza a központi raktárbázisra. A válaszokból nem állapítható meg, mikor kerültek ki ténylegesen az aktív használatból a később sérültként dokumentált darabok.

A biztosítás meglétét a Várkapitányság megerősítette, az iratok és a válaszok alapján azonban továbbra sem tudható, bevonták-e a biztosítót, történt-e kárbejelentés, készült-e pénzügyi vagy értékcsökkenési felmérés, illetve indult-e kárrendezési eljárás.

Nem magolnának lexikális anyagot, és nem tesztekre válaszolnának a Horváth Viktor által megálmodott magyarórán a diákok, hanem verseket és történeteket írnának. A pécsi író szerint a jelenlegi irodalomoktatás diák- és irodalomellenes, ez valósággal irodalomellenes NAT-oltás.