Nem lehet azt mondani, hogy 2025-ben egyszerűen romlott volna a magyar munkahelyek biztonsága. De azt sem lehet kijelenteni, hogy a munkavédelem helyzete egyértelműen javult volna. A kormány oldalán frissen elérhető, 2025-ről szóló munkavédelmi jelentése alapján ugyanis egyszerre látszik néhány kedvező, ám néhány kifejezetten aggasztó tendencia is. A legfontosabb változás, hogy
megtört az elmúlt évek javulása, s a munkabalesetek száma 2021 óta először ismét nőtt.
A feldolgozott munkaügyi baleseti jegyzőkönyvek szerint 2021-ben még 21 591 ilyen esetet regisztráltak, 2022-ben 21 273-at, 2023-ban 20 658-at, 2024-ben pedig már csak 20 240-et. Ehhez képest 2025-ben 21 252-re emelkedett a szám, vagyis egyetlen év alatt több mint ezerrel nőtt a bejelentett esetek száma. Ez nagyjából 5 százalékos emelkedést jelent. A kormányzati jelentés maga is kiemeli ezt a kedvezőtlen változást.
A halálos baleseteknél viszont éppen ellenkező irányú változás történt. 2021-ben 84, 2022-ben 68, 2023-ban 62, 2024-ben 75 ember halt meg munkabalesetben, tavaly pedig 65. Eszerint a 2024-es megugrás után érdemben, 13 százalékkal csökkent a tragédiával végződő esetek száma. A halálos munkabaleseti ráta is mérséklődött: százezer munkavállalóra 2024-ben még 1,6, 2025-ben már 1,4 halálos baleset jutott.
Kevesebben dolgoznak, de továbbra is feszes a magyar munkaerőpiacA dokumentum arra mutat rá, hogy a munkavédelemben rendszerszintű hiányosságokról van szó.
A hatóság 2025-ben 6680 munkáltatót ellenőrzött, és ezek során elképesztően magas arányban, 76,8 százaléknál talált valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot.
Ez még magasabb is a 2024-es 74,9 százaléknál. Az ellenőrzések 191 087 munkavállaló munkakörülményeire terjedtek ki, és 98 273 embernél, vagyis az ellenőrzött dolgozók 51,4 százalékánál találtak szabálytalan körülményeket. Ez utóbbi arány ugyanakkor jelentősen jobb a 2024-es 63,2 százaléknál. A két adat elsőre ellentmondásosnak látszik, valójában azonban azt a különbséget mutatja, hogy a munkáltatók szintjén továbbra is rendkívül magas a szabálytalanságok aránya, miközben az érintett munkavállalók aránya legalább csökkent.
A jelentés részleteit tovább vizsgálva kiderül, hogy a szabálytalan körülmények között dolgozók 28,1 százaléka súlyos szabálytalansággal érintett volt, ez igencsak magas arány még úgy is, hogy ez 3 százalékos csökkenés a megelőző évinél. A hatóság 2025-ben összesen 40 007 intézkedést hozott. Ezek között
3999 olyan azonnali intézkedés is volt, amelyet a munkavállalók közvetlen veszélyeztetése miatt kellett megtenni.
Leginkább a munkavállaló felelősségét keresik
Van azonban a jelentésnek egy ennél is kellemetlenebb része. A kormányzati jelentés szerint a munkabalesetek kivizsgálásának gyakorlata az elmúlt években alig változott. A hatóság tapasztalatai alapján a munkáltatói vizsgálatok gyakran elsősorban a balesetet szenvedett dolgozó figyelmetlenségét vagy mulasztását keresik, miközben a munkáltató szabályszegéseinek feltárása háttérbe szorul. A helyszíni hatósági ellenőrzések során szinte mindig előfordult, hogy a balesetet nem vizsgálták ki teljeskörűen, és a jegyzőkönyvek olykor úgy készültek el, hogy azok csökkentették vagy elfedték a munkáltatói felelősséget.
A problémák között a hatóság felsorolja azt is, hogy előfordul:
nem vizsgálják ki megfelelően a balesetet, hiányos vagy ellentmondásos a jegyzőkönyv, de az sem rendkívüli, hogy elmaradt a helyszíni szemle vagy a tanúk meghallgatása, sőt a balesetet okozó gép használatát nem függesztik fel, illetve nem történnek meg a szükséges műszaki megelőző intézkedések.
Olyan eseteket is találtak, amikor a jegyzőkönyvet kitöltő személy nem rendelkezett megfelelő ismeretekkel vagy gyakorlattal.
Mindez azért különösen figyelemreméltó, mert a jelentés egy másik fontos megállapítása szerint a munkavállaló szabálytalansága mögött szinte minden esetben megállapítható valamilyen munkáltatói mulasztás is. A hatóság példaként említi a balesetveszélyes munkaeszközöket, az egyéni védőeszköz hiányát, a szükséges utasítások elmaradását, a hiányos kockázatértékelést vagy a munkavédelmi oktatás hiányosságait.
Vendégmunkás márpedig kell Magyarországon, a piac gyors megoldást remél a Tisza-kormánytólA kis cégeknél történik a legtöbb tragédia
A vállalatméret szerinti adatok még markánsabb képet rajzolnak ki. A 2025-ben halálos munkabalesetet szenvedett 65 dolgozó közül 37-et mikrovállalkozás, 12-t kisvállalkozás, 15-öt középvállalkozás foglalkoztatott, és mindössze egy dolgozó dolgozott nagyvállalatnál. Vagyis a halálos munkabalesetek áldozatainak csaknem 99 százaléka nem nagyvállalatnál dolgozott.
Ez nem bizonyítja önmagában, hogy a kisebb cégek kevésbé biztonságosak, hiszen a foglalkoztatottak számát is figyelembe kell venni. A tendencia azonban roppant beszédes, különösen egy olyan munkaerőpiacon, ahol a mikro-, kis- és középvállalkozások súlya meghatározó.
Nem csak az építőmunkás van veszélyben
Az ágazati adatokból az látszik, hogy a munkahelyi baleset korántsem csak – ahogy az általánosságban a közvélemény tartja – az építkezések problémája.
A legtöbb baleset 2025-ben a feldolgozóiparban történt: 7151 esetet regisztráltak. Ezt követte a szállítás, raktározás 3234, majd a kereskedelem és gépjárműjavítás 2498 esettel. A humánegészségügyi és szociális ellátásban további 1614 balesetet regisztráltak. Ez a négy terület együtt az összes munkabaleset 68,2 százalékát adta.
A legsúlyosabb eseteknél viszont más a sorrend. Az építőiparban 16 halálos munkabaleset történt, a szállításban és raktározásban 12, a mezőgazdaságban 10, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben pedig 8-8. A halálos baleseti gyakoriságot a foglalkoztatottak számához viszonyítva a kormány szerint az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat.
A szállítási adatoknál ráadásul fontos árnyalat, hogy a 12 halálos eset szinte kivétel nélkül közúti közlekedés során történt, vagyis nem feltétlenül klasszikus munkavédelmi problémára vezethető vissza.
A munkahely lassan is felőrölhet
A balesetek mellett a jelentés másik fontos eleme, hogy a munkavédelemnek nem pusztán egy gyors, azonnali esemény elkerülésére kell korlátozódnia.
Tavaly ugyanis
200 olyan megbetegedést vettek nyilvántartásba, amely foglalkozáshoz köthető, miközben 513 esetet regisztráltak, amikor a dolgozó az egészségre veszélyes anyagoknak vagy más károsító tényezőknek a megengedettnél nagyobb mértékben volt kitéve.
(A foglalkozási megbetegedések száma 2024-ben a Covid-járványhoz kapcsolódó esetek miatt még egészen más nagyságrendű volt, így a két év közvetlen összevetése nem reális.) A fokozott kitettséggel járó esetek száma ugyanakkor 500-ról 513-ra nőtt.
Különösen érdekes a rákkeltő anyagokkal dolgozók helyzete: a jelentés szerint 2025-ben már 37 855 munkavállalót jelentettek be ilyen anyagoknak való kitettséggel érintettként, szemben a 2024-es 27 545-tel. A jelentős számbeli ugrásra a jelentés nem ad magyarázatot, némi utalás olvasható, amely szerint „továbbra is előfordul, hogy a munkáltató csak a munkavédelmi hatóság ellenőrzését követő intézkedés hatására tesz bejelentést”. E szerint elképzelhető, hogy a növekedésben az ellenőrzések száma is szerepet játszott. Ezt erősíti egy további igen éles megállapítás, amely szerint „egyes munkáltatók nem voltak tisztában azzal, hogy tevékenységük során rákkeltő anyagot használnak és azzal sem, hogy ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségük áll fenn”.
A hatósági tapasztalatok szerint több munkáltatónál hiányzott
a megfelelő kockázatértékelés és légszennyezettségi mérés,
és előfordult az is, hogy a dolgozókat nem tájékoztatták arról, hogy rákkeltő vagy mutagén anyaggal dolgoznak.
A minisztériumi jelentés alapján aligha túlzás az a kijelentés, hogy a magyar munkahelyek biztonságáról még mindig csak rendkívül felemás kép rajzolható meg. 2025-ben kevesebben haltak meg munkabalesetben, mint egy évvel korábban, és a halálos balesetek gyakorisága is csökkent. Közben azonban négy év folyamatos javulás után ismét nőtt az összes munkabaleset száma és a munkabaleseti ráta is. Eközben a hatósági ellenőrzések alapján továbbra is rengeteg, sőt inkább általánosnak mondható a szabálytalanság. Ezt pedig sok mindennek lehet nevezni, de pozitív trendnek biztosan nem.
Aláírásgyűjtést indított a MASZSZ, törvényben szabályoznák a munkahelyi hőséghatárt