Felpörgetné a bérlakáspiacot a Tisza-kormány. A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program legfőbb célja a megfizethető bérlakásszektor fejlesztése. Az 550 millió euróra rúgó uniós, banki, piaci, állami és önkormányzati források bevonásával akár 3 milliárd euróra duzzasztható forrásból megvalósuló program koncepciója részben a bécsi és varsói önkormányzati és nonprofit bérlakások mintájára támaszkodik.
Megfizethető lakásokat közvetítő önkormányzati ügynökség Budapesten is működik. A főváros mellett több kerület is indított ilyet. A Fővárosi Lakásügynökséget Vitézy Dávid korábban erősen bírálta, mondván, alkalmatlan a fővárosi lakhatási válság kezelésére, nem kellően hatékony, mivel túl kevés lakást tudott bevonni ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon a piacra.
A kettő között valóban van némi különbség, ahogy az elérhető pénzügyi források és jogszabályi háttér is nagyon más. A miniszter által preferált bécsi lakásügynökség összesen 220 ezer bérlakást birtokol és legalább ugyanennyi magántulajdonban lévő lakás bérlését támogatja. A bécsi városvezetés ezenfelül számos esetben él a számára biztosított bérletidíj-szabályozás eszközével az albérletárak kordában tartása érdekében. (Budapestnek erre nincs lehetősége.) A bécsi bérlők havi fizetésük 20-25 százalékát fizetik be bérleti díj címén a lakásügynökségnek.
Nem vonzó a bérleti modell, őszre várta a Fővárosi Lakásügynökség felfutását a városvezetés, de úgy tűnik, elszámította magátA fővárosi önkormányzat által működtetett lakásügynökségnek a 2024. márciusi indulása óta összesen 54 lakást sikerült bérbe adnia, egy szerződés pedig aláírás előtt áll. A bérbe adott lakások 27-86 négyzetméter közöttiek, többségük 40-60 négyzetméteres. Több mint százan jutottak ezzel megfizethető lakhatáshoz. A bérlők között kórházi dolgozó, BKV-alkalmazott és tanár is van. A lakásügynökségi lakásokért a piaci árakhoz képest 30 százalékkal kevesebbet kell fizetni bérleti díjként. A kedvezmény felét a tulajdonosok adják, lévén a piaci díjnál 15 százalékkal alacsonyabb összeget kapnak kézhez a bérlő által fizetett bérleti díjól. Az olcsóbb bérleti díj fejében az ügynökség átvállalja a bérbeadás bizonyos terheit és kockázatait - bérlőkeresés, szerződéskötés, rezsi- és a lakbérfizetés, a lakás kiürítése -, de például a karbantartás a tulajdonos feladata marad. Ez egyébként sokakat elriaszt. A lakástulajdonosok leginkább azért mondanának le a bevétel egy részéről, hogy semmi gondjuk ne legyen a lakással.
A kedvezmény másik 15 százalékát a lakásügynökség adja önkormányzati támogatásként. Ezt az elmúlt években módszeresen kivéreztetett főváros saját büdzséjéből állja, mivel az erre elnyert 3 milliárd forintra rúgó uniós forrás felhasználását lehetővé tévő támogatási szerződést még ki se írták. A már kifutott 2021-2027-es uniós ciklusban elnyert támogatás 2029 végéig használható fel, utána elvész. A Tisza-kormány azt ígérte a városvezetésnek, hogy hamarosan megjelenik az erre vonatkozó felhívás.
„Még mindig kevesen ismerik a programot, sok lakástulajdonoshoz vélhetőleg nem jutott el a Fővárosi Lakásügynökség ajánlata, de sokan várnak az első tapasztalatokra is”A lakásügynökség működtetése is a főváros kasszáját húzza. „Az ügynökség továbbra is a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központon (BFVK) belül működik összesen 6 fővel, van közöttük szociális munkás, bérlői kapcsolattartó. Így olcsóbb. Az értékbecsléshez, apróbb műszaki feladatokhoz igénybe vehetik a BFVK apparátusát” – válaszolja a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
A lakhatási válság kezelését és a munkaerőpiaci mobilitás biztosítását célzó programot 2021-ben mutatták be, akkor 3 éves bevezetési időszakkal és évi 50-150 magánlakás bevonásával számoltak. A projekt fő célja magántulajdonú lakások bevonása volt a megfizethető bérlakásszektorba, illetve a saját lakással nem rendelkező, Budapesten élő vagy dolgozó, elsősorban közszolgáltatásban dolgozók támogatása.
Nem rossz eredmény ez, hiszen több mint 5 százalékkal tudtuk növelni a főváros által bérbe adható lakásállományt, ami az egész előző ciklusban, de még Tarlós István főpolgármestersége idején se sikerült.
Jelenleg 700 önkormányzati bérlakás felett rendelkezik a főváros
– értékelte az eddigi teljesítményt Kiss Ambrus, aki rögtön azt is hozzáteszi, hogy az uniós források érkezése után két ágon bővítenék a fővárosi lakhatási programot.
Egyrészt a folytatnák az újpesti Simon Ferenc Bőripari Szakiskola átalakításával megkezdett „Affordable Housing for All” (AHA) uniós projektet. Az egykori középiskolában 26 korszerű, energiahatékony lakást alakítanak ki a fővárosi önkormányzat által elnyert közvetlen uniós forrásból. A projekt teljes költségvetése 6,2 millió euró (jelen árfolyamon 2,2 milliárd forint), ebben már benne van a fővárosi önkormányzat 20 százalékos önrésze. Ebből a kivitelezés 1,3 milliárd forintot visz el, a többi a projekt különlegességét jelentő közösségszervezés.
Az AHA-projekt lényegi eleme, hogy új épület felhúzása helyett egy funkcióját veszített régit alakítanak át, ami sokkal környezetkímélőbb és fenntarthatóbb megoldás, mint egy feleslegessé vált régi épületet lebontani és újat építeni.
Ezenfelül a projekt fontos része a gondos bérlő kiválasztás, illetve a beköltözők közösséggé szervezése. Az épületben szemben a szokásos bérházakkal – beleértve az újonnan épülteket is – közösségi teret hoznak létre, amely színtere lehet a közös élményszerzésnek és programoknak. Hasonló szerepet tölthet be a hatalmas tetőterasz, amely afféle kültéri közösségi térként működhet, ahogy a két épület közötti udvar is, amelyet az ingatlanok átalakítása után „zöldítenek”. A „Megfizethető Lakhatást Mindenkinek” program éppen ezért jóval több, mint bérlakásépítés. Az első ütem kivitelezése december végére fejeződik be, az első lakók jövő év elején költözhetnek be.
Úgy tűnik, mintha Magyarországon egyáltalán nem is lenne szükség bérlakásokra, kár, hogy a statisztika csalókaA bérházban a 39 négyzetméteres stúdiólakástól a 100 négyzetméteres 3-4 szobás lakásig többféle elrendezésű otthont alakítanak ki. Az viszont közös, hogy mindegyikhez tartozik majd egy franciaerkélyes nagy ablak, illetve mindegyik hőszivattyús fűtés-hűtéssel és konyhabútorral felszerelt lesz. A ház alatti 800 négyzetméteres pincében kialakított tágas tárolók lesznek, de a Nyugat-Európában bevett közös mosó- és szárítóhelyiségek kialakítását például elvetették, mivel a beköltözők többségének ez lesz az első valódi otthona, amelynek autonómiájához a projektgazdák szerint hozzá tartozik a saját mosógép és a saját konyha.
Második ütemként valósulna meg az épület hátsó részének átalakítása, amelynek terveit a főváros saját forrásból már megrendelte. Megvalósítása a Top Plusz uniós programból képzelhető el. Ezenfelül Újpesten van még egy iskolaépülete a fővárosnak, amelynek átalakítására szintén elkészültek a tervek, ha érkezik rá uniós forrás, akkor a megvalósításba is belevághatnak. Ezek a projektek együtt 200 ember lakhatását oldanák meg.
A főváros más eszközökkel is próbálkozik. A Szentendrei út mellett épülő Waterfront City második ütemében 1300-1400 lakással és 6500 négyzetméter irodával és üzlettel megvalósuló új negyedhez módosítani kellett a főváros építési szabályzatát, mivel a korábbi szabályozás szerint a területre csak bevásárlóközpont volt építhető. A főváros a változtatásért cserébe több feltételt is szabott. Az építtető Biggeorge a fővárossal kötött településrendezési szerződésben vállalta, hogy az új negyedben megépülő ingatlanok 10 százalékát - maximum 130 lakást - 10 évre a piaci bérleti díjnál 20 százalékkal olcsóbban, kedvezményes bérleti díjon adja bérbe a főváros által kijelölt bérlőknek. A vállalás becsült piaci értéke legkevesebb 500 millió forint.
