A fővárosi önkormányzat által kidolgozott lakásbérleti modell továbbra sem tűnik elég vonzónak. A megfizethető lakásprogram tavaly márciusi indítása óta eltelt egy év alatt mindösszesen 28 bérleti szerződést sikerült tető alá hozni, amelyből április közepéig 25 lakásba költöztek be a bérlők. A bejelentkező lapot február végéig 308 lakástulajdonos töltötte ki, de a folyamat elindításához szükséges dokumentumokat kevesebb mint a fele, 115 jelentkező küldte be és csak 55 esetben jutottak el a helyszíni szemléig, illetve az értékbecslésig.
A Fővárosi Lakásügynökség lényege, hogy ezen keresztül magánlakásokat a piaci lakbérnél 30 százalékkal olcsóbban adják bérbe, miközben a lakások tulajdonosainak az elérhető piaci bérleti díj 85 százalékát fizeti ki. A különbözetet a főváros állja. Az olcsóbb bérleti díj fejében az ügynökség átvállalja a bérbeadás bizonyos terheit és kockázatait - bérlőkeresés, szerződéskötés, rezsi- és a lakbérfizetés, a lakás kiürítése -, de például a karbantartás a tulajdonos feladata marad.
Nem tartom kudarcnak a lakásügynökség működését, hiszen az első évben 5 százalékkal tudtuk növelni a főváros által bérbe adható lakásállományt, ami az egész előző ciklusban, de még Tarlós István főpolgármestersége idején se sikerült
– válaszolta a lassúnak tűnő felfutás okait firtató kérdésünkre Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a projektet egy elnyert uniós támogatás terhére indították el, amely 3 milliárd forintot biztosított a Fővárosi Lakásügynökség létrehozására és működtetésére. Csakhogy az önkormányzat egyelőre nem jutott hozzá a pénzhez. Az uniós projekteket koordináló magyar Irányító Hatóság ugyanis még nem írta ki a projekthez kapcsolódó felhívást, így a támogatási szerződést sem lehetett megkötni. Holott a 2021-27 közötti uniós költségvetési ciklus nagyobbik része már eltelt.
A fővárosi önkormányzat – a szombathelyi, a budavári és a józsefvárosi önkormányzathoz hasonlóan – így saját forrásból vágott bele a projektbe. A lakásügynökséghez kapcsolódó lakbértámogatásokat is az önkormányzati büdzséből teremtik elő.
A városvezetés nagyon bízik abban, hogy ezek a kiadások később elszámolhatóak lesznek és a főváros valóban csak megelőlegezi a költségeket. A lakásügynökség létrehozására és működtetésére idén február végéig 88,5 millió forintot költött a főváros. Az elnyert támogatás 2029 végéig használható fel.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Fővárosi Lakásügynökség 2024 márciusában kezdte meg működését több mint három éves előkészület után. A lakhatási válság kezelését és a munkaerőpiaci mobilitás biztosítását célzó programot 2021-ben mutatták be, 3 éves bevezetési időszakkal és évi 50-150 magánlakás bevonásával számoltak. A projekt célja a nem fővárosi önkormányzati tulajdonú lakások bevonása a megfizethető bérlakás-szektorba, illetve lakbér-támogatás biztosítása saját lakással nem rendelkező, Budapesten élő vagy dolgozó rászorulók számára. A bérlők kiválasztásakor előnyt élveznek a gyermeket nevelők és a közszolgáltatásban dolgozók. Idén márciusban 289 aktív regisztrált jelentkezők tartottak nyilván.
„Még mindig kevesen ismerik a programot, sok lakástulajdonoshoz vélhetőleg nem jutott el a Fővárosi Lakásügynökség ajánlata, de sokan várnak az első tapasztalatokra is”Az említett lakásbérleti konstrukcióban sokan azt várnák, hogy a kisebb bevételért cserébe valamennyi kiadással járó nyűgtől megszabadítja őket az ügynökség. A főváros ezért két további szolgáltatási csomagot ígért. A „karbantartási csomagot” 2025 nyarától vezetnék be, ami azoknak segítene, akik nem akarnak a bérbe adott lakásban előforduló meghibásodások javításával bajlódni. A „felújtási csomagot” várhatóan ősszel a karbantartási csomag tapasztalatai alapján indítják, ami a lakás bérbeadható állapotba hozását vállalná át. Az ügynökség továbbra is a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központon (BFVK) belül működik, az előzetes menetrend szerint 50-100 általuk kezelt bérlemény esetén válhat külön szervezeti egységgé.
Európa-rekordot jelentő tempóban drágulnak a lakások MagyarországonMagánbefektetőket is próbál bevonni a főváros
A lakásügynökség csak az egyik lába az új fővárosi lakhatási modellnek. Az Európai Uniótól nyert 20 milliárd forintos támogatásból két további programot is indítottak. Az egyik a meglévő önkormányzati lakások korszerűsítését célozza, ám ez az uniós forrás visszatartása miatt még nem indulhatott el, holott csaknem 100 lakással növelhetné a kiadható bérlakások számát.
A projekt harmadik eleme az önkormányzati tulajdonú, de eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítása. Ennek keretében egy lassan másfél évtizede nem használt újpesti iskolaépületet alakítanak át bérházzá. Az 5 millió eurós támogatásból, a fővárosi önkormányzat önrészével együtt összesen 6,2 millió eurós (2,4 milliárd forint) összköltségvetésből megvalósuló program részeként energia-hatékony szociális lakásokat létesítenek az épületben, illetve segítő közösséget kovácsolnának a bérlőkből és a környéken élőkből. A korábbi tervek szerint a kivitelezés idén nyáron kezdődött volna el, de egyelőre a kivitelezői tendernél tartanak, az építkezés várhatóan ősszel kezdődik el. A projekt lezárásának céldátuma 2027 novembere.
„A megfizethető lakhatásért tett erőfeszítések nem merülnek ki az uniós projektekben, a főváros több irányból próbál magánbefektetőket bevonni. Az egyik kísérleti program alapját a Rimaszombati út 2. szám alatti, 27 ezer négyzetméteres ingatlan adja, amelyet úgy akar értékesíteni az önkormányzat, hogy a tervezetten fix 5,5 milliárd forintos vételár mellett a befektetőnek az ingatlanon kialakítható cirka 1000 lakásból 150 darab 1,5-2 szobás, 50 négyzetméter körüli ingatlant legalább 10 évre át kell adnia a fővárosnak, amely azokat a lakásügynökségén keresztül adja majd bérbe a piacinál olcsóbban” – magyarázza Kiss Ambrus.
Ezen felül a főváros további négy, önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében fontolgatja megfizethető lakhatást célzó program indítását. Ezek tapasztalatát a Rákosrendezőre tervezett új negyednél is hasznosítanák, akárcsak az óbudai volt harisnyagyár területére tervezett fejlesztés esetében.
Óbudán tesztelhetik Rákosrendezőt: a Halászbástyáról és a Margit hídról is látható lakótornyok épülnének a volt harisnyagyár helyén