Több mint 30 törvény, két alaptörvény-módosítás és számos döntés – Száznapos mérleget vont a Tisza-frakció

Az Országgyűlés új ciklusának első száz napjának mérlegét vonta meg a kétharmadosnál is nagyobb többséggel rendelkező Tisza-frakció. – Több mint harminc törvény, két alaptörvény-módosítás és számos, Magyarország megújítását szolgáló döntés – emelte ki a számszerű eredményeket szerdai közleményében a kormánypárti képviselőcsoport. Szerintük a Magyarországnak járó uniós források és a magánkezekbe jogtalanul juttatott közvagyon visszaszerzésében, a parlamenti költségek csökkentésében, az alkotmányosság és a demokrácia helyreállításban is előreléptek. – A közel száz nap alatt nem lehet helyrehozni mindazt, ami hosszú évek alatt romlott el. Az intézkedések azonban jól mutatják az irányt egy működő állam, egy tisztább közélet, erősebb demokratikus intézmények és egy emberségesebb Magyarország felé –  szögezték le.

A Tisza-frakció felidézte, hogy egyik legfontosabb vállalásuk a Magyarországnak járó uniós források visszaszerzése volt. – A több ezer milliárd forintnyi EU-s pénz hazahozatalának érdekében az Országgyűlés átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadott el. A frakció döntéseinek köszönhetően szigorodott a vagyonnyilatkozati rendszer, átláthatóbbá vált a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága, és megerősödött az Integritás Hatóság hatásköre. Az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe, ennek visszavételére hozta létre az Országgyűlés Tisza-többsége a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe – írták.

Eközben – hangsúlyozták – csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői fizetések. Felállt öt parlamenti vizsgálóbizottság, amelyek előtt kötelező megjelenni, és mérséklődött a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek indokolatlanul nagy száma. Továbbá szerintük megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is, az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviseli azt a demokratikus megújulást, amelynek eredményeként Magyarországnak egy széles körben megvitatott, a demokratikus jogállamiság elveire épülő új alkotmánya lesz. Hozzátették, hogy  parlament az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben, a miniszterelnökét pedig két ciklusban maximálta, miközben a többi közjogi tisztség esetében is kizárta, hogy valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót.

Ezek a döntések mind egy irányba mutatnak: egy olyan demokratikus állam megteremtése felé, amelyben egyetlen politikai erő sem betonozhatja be évtizedekre a saját hatalmát. Megkezdődött a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítása, az Országgyűlés megerősítette a bírói önigazgatást és a bírósági szervezetrendszer függetlenségét. A plakáttörvény módosításával a parlament a gyűlöletkeltő politikai reklámokat tiltotta be, miközben a médiatörvény megváltoztatásával megteremtette a többelvű és kiegyensúlyozott közszolgálati média és hírszolgáltatás, valamint a hatékony médiafelügyelet működésének feltételeit. Az Országgyűlés bevezette a rászorultsági alapon járó százezer forintos iskolakezdési támogatást, és nulla százalékra csökkentette a vényköteles gyógyszerek áfáját. A diákok újra tanulhatnak külföldön az Erasmus és a Horizon programok keretében, valamint döntés született a közösségi közlekedés átfogó intézményi és működési reformjáról is. A lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé és kutathatóvá válnak az 1990 előtti titkosszolgálati iratok – sorolták.