Ezek a hadgyakorlatok nemcsak költségesek, amelyeket nagyrészt az Egyesült Államok (szokásosan!) fizet, hanem helytelen és ellenséges üzenetet is küldene – fogalmazott a Truth Social nevű közösségi oldalán az amerikai elnök. Azt is megjegyezte, mintegy mellékesen, hogy Dél-Korea nem vett részt Irán „denuklearizációjában”, amely alatt minden bizonnyal a síita köztársaság hegyek alatti bunkerekben folytatott atomprogramját értette. Szöul egyelőre vizsgálja Trump kommentárját, és reméli, hogy Washington és Phenjan kedvező kapcsolata érdemi tárgyalásokhoz vezethet. Az észak-koreai fél egyelőre nem reagált Trump bejegyzésére.
Az előzetes megállapodás alapján hétfőn vette kezdetét az USA–Dél-Korea közös hadgyakorlat a Dél-kínai-tengeren, amely a szoros szövetséges biztonságán túl Kína elrettentésére is szolgál. Trump az elindult hadgyakorlatot illetően úgy nyilatkozott, hogy „már túl késő volt lefújni” a műveletet. Mindezt megfejelte azzal, hogy egy 2019-es közös fotót posztolt róla és Kim Dzsongunról azzal a kommentárral, hogy ők ketten nagy barátok, „annak ellenére, hogy barátságtalanul néznek ezen a fotón”.
A BBC a szöuli Ewha University professzorát, Leif-Eric Easleyt kérdezte, hogy milyen következményekkel járna egy csökkentett számú hadgyakorlat a két szövetség között.
A gyakorlatok számának lecsavarása károkat okozhat a szövetségi koordinációban, lelassítaná a folyamatot, amelynek során Dél-Korea egyre nagyobb részt vállal a saját védelmében, és meggyengíti az elrettentő erőt egy Ázsiában leselkedő konliktussal szemben
– fogalmazott a szakértő. A csökkentett hadgyakorlatok költségmegtakarítása elhanyagolható mértékű, az Észak-Koreával szembeni diplomáciai előnyök pedig kétségesek – tette még hozzá.
Donald Trump jelentősen visszafogja az amerikai részvételt egy Dél-Koreával közös hadgyakorlaton, mert félti a jó kapcsolatát Kim DzsongunnalNémiképp árnyékot vet Trump elnök baráti viszonyára Kimmel, hogy Phenjan néhány napja ballisztikusrakéta-kísérleteket tartott, amelyekre az ENSZ hivatalos tiltást adott ki.
Fontos megjegyezni, hogy az USA, Dél-Korea és Japán háromoldalú védelmi szövetsége összefügg a még az 1950-es években kidolgozott „első szigetlánc” (First Island Chain) nevű stratégiai koncepcióval. A láncolat Japán, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Borneóval (és Malajzia más szigeteivel) együtt arra szolgál, hogy megakadályozzák Peking terjeszkedését a régióban, és határt szabjanak a Dél-kínai-tengeren történő terjeszkedésének. Kína válasza erre az a „kilenc vonalnak” (Nine Dash Line) nevezett terjeszkedési igény, amely alapján Peking igényt tart a Dél-kínai tenger területének mintegy 90 százalékára.
Két nagyhatalom közöttHanyatló morál és Hegseth tűzoltása
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter eközben különcsatát vív az amerikai sajtóval. Az Irán elleni hadműveletben részt vevő USS Abraham Lincoln hordozó egyik matróza nyilatkozott a CNN-nek, és egyre romló körülményekről számolt be a fedélzeten. A legénység harci morálja alacsony, az élelmiszer kifogyóban, a szennyvízelvezetési problémák miatt fertőzött ivóvízzel is számolnia kell a legénységnek. Többük már mentális problémákkal is küzd, sőt egy tengerészgyalogos a tengerbe ugrott elkeseredésében.
A legénység csüggedt állapota nem meglepő, hiszen november óta eltáv vagy pihenés nélkül folyamatosan szolgálatban vannak a USS Abraham Lincolnon. Hegseth igyekezett csillapítani a kedélyeket, és tompítani a kritikus állapotról érkező híreket. Biztosítjuk, hogy minden hajó, minden legénység és minden kapitány minden pillanatban megkapjon mindent, amit nyújtani tudunk – fogalmazott a Pentagon vezetője a Newsmax nevű Trump-barát hírcsatornának.
Trump elnök Irán elleni háborúja egyaránt népszerűtlen az USA mindkét politikai táborában (ez alól csupán a lojális trumpista szavazók képeznek kivételt), és mára a katonák sem látják, hogy milyen haszna származik a hazájuknak a Teherán elleni hadműveletből.
Történelmi mélypontra küldte az iráni háború Donald Trump támogatottságát