Mintegy hatezer fővel emelkedett egy év alatt azoknak a gyermekeknek, tanulóknak a száma, akiknél sajátos nevelési igényt (SNI) állapítottak meg – vette észre a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ezek szerint a 2025/26-os tanévben összesen 115 401 főre nőtt az SNI-s gyerekek száma az egy évvel korábbi 109 430-ról. Az elmúlt 15 év adataihoz viszonyítva ez a legnagyobb létszámú növekedés, ami egy esztendő leforgása alatt történt.
Az SNI 23 kategóriáján belül a legnagyobb számban azok vannak, akik súlyos tanulási zavarral küzdenek: számuk 52 455 fő volt a 2025/26-os tanévben, ami 2897-tel több, mint 2024/25-ben volt. Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyerekek száma 13 238-ról 15 285 főre emelkedett egy év alatt. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek száma 15 387 volt (az ő számuk mindössze 16 fővel nőtt). A súlyos figyelemzavarral küzdő gyerekek száma 7875-ről 8506 főre, a beszédfogyatékosoké 7072-ről 7363 főre bővült. Az elmúlt 15 év tekintetében összesen 35 766 fővel emelkedett az SNI-s gyerekek száma, ami 44,9 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a legnagyobb létszámú bővülés az elmúlt hat esztendőben következett be: a 2020/21-es tanév óta 22 556 fővel nőtt az SNI-s gyerekek száma.
A létszámnövekedés mögött egyrészt az állhat, hogy a korábbiaknál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakértők rendelkezésére, a fejlődési, tanulási, figyelmi és viselkedési eltérések felismerése sokat javult.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus lapunknak adott interjújában azonban arra is rámutatott, hogy a genetika és a környezeti hatások (az ipari szennyezés mértéke, a gyorsan változó infokommunikációs környezet) is befolyásolhatják az idegrendszeri érést, valamint az is tanulási zavarok kialakulásához vezethet, ha egy gyerek éretlenül kezdi meg az iskolát; a szakértő szerint az idegrendszeri érési eltérések figyelmen kívül hagyása okozza a súlyosabb problémák kialakulását.
Egyre több magyar gyerek küzd tanulási zavarokkal, tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a számukAz Orbán-kormány 2020 januárjától szigorított az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának a szabályain: a hatéves kortól kötelező iskolakezdés egy évvel történő elhalasztását csak az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni, míg korábban a szülők és az óvodapedagógusok – szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával – együtt dönthettek erről. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy a szigorítás problémákhoz vezethet, az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma pedig a 2020/21-es tanévet követően kezdett ugrásszerűen emelkedni.
Az SNI-s gyerekek száma az általános iskolákban a legmagasabb, a KSH adatai szerint a 2025/26-os tanévben létszámuk meghaladta a 69 ezer főt.
Szakszerű fejlesztésüket azonban csak 4,9 ezer gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, valamint 949 fejlesztőpedagógus látta el. Emellett – az utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózat keretében – további 1404 fő is segíti az SNI-s tanulók ellátását.
SNI-s gyerekek fejlesztését, ellátását végzik az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben is, de mint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy jelentésben nemrég megállapította, súlyos problémákkal küzdenek ezek az intézmények: nagy gondot jelent a szakemberhiány, a szükséges fejlesztő foglalkozások megtartása, több épület teljes körű felújítására is mielőbb szükség lenne.
SNI-s fiatalok: egy éve nincs előrelépés a gyógypedagógiákon uralkodó tarthatatlan állapotok ügyébenSúlyos problémákat talált a magyarországi gyógypedagógiai intézményekben az alapvető jogok biztosa„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”