Több visszásságot is feltárt az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) működésének a vizsgálata során az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – vette észre a Népszava az egyik legfrissebb ombudsmani jelentésből. Juhász Imre alapjogi biztos szerint ezek jellemzően a személyi és infrastrukturális feltételek (megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberlétszám, a fejlesztő ellátásokhoz szükséges számú helyiségek, fejlesztőeszközök stb.), valamint az érintett szakemberek (gyógypedagógusok, pedagógusok, szakértői bizottságok stb.) szorosabb együttműködésének a hiányára vezethetők vissza, melyek
összességükben gátolják, hogy az érintett fogyatékossággal élő gyermekek maradéktalanul hozzájussanak ahhoz a támogatáshoz, amely hozzáférhetővé tenné számukra az oktatás minden szintjét.
Az EGYMI átfogó vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte még 2023 októberében, miután az érdekvédőkhöz aggasztó jelzések érkeztek: rossz állapotú, korszerűtlen épületekről, felszerelés- és szakemberhiányról számolt be több dolgozó és érintett szülő is. Ezekben az intézményekben sajátos nevelési igényű, köztük értelmi fogyatékossággal küzdő, autista, mozgáskorlátozott gyerekeket látnak el, a jelzések szerint sokszor méltatlan körülmények között, amelyekről 2023-ban a Népszava is több alkalommal beszámolt. Az egyik ilyen intézmény pedagógusa például azt mondta lapunknak, náluk vannak olyan súlyosan sérült gyerekek, akiket idősebb korukban is pelenkázni kell, a felszereléshiány miatt azonban gyakori, hogy két összetolt tornatermi zsámolyon kell tisztába tenniük neveltjeiket.
Vizsgálat indult a gyógypedagógiákon a méltatlan körülmények miatt, végre lépett az ombudsmanAz Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát – amit ekkor még a Fideszhez több szálon is kötődő Kozma Ákos vezetett – számos alkalommal kerestük a vizsgálat megindítása óta: eleinte csak kitérő válaszokat kaptunk, később pedig már nem is válaszoltak megkereséseinkre.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát – amit ekkor még a Fideszhez több szálon is kötődő Kozma Ákos vezetett – számos alkalommal kerestük a vizsgálat megindítása óta: eleinte csak kitérő válaszokat kaptunk, később pedig már nem is válaszoltak megkereséseinkre.
Az ombudsmani hivatal nemrég közzétett jelentése szerint a vizsgálat során összesen 30 EGYMI vezetőjétől kértek írásbeli tájékoztatást (régiónként négy-négy, valamint két budapesti intézményt kerestek meg), emellett 12 EGYMI helyszíni vizsgálatára is sor került. Az eredmények szerint az épületek állapota változó: 42 százalékuk felújított, 43 százalékuk csak részben felújított, 15 százalékuk külső és belső felújításra szorul, így az intézmények „tárgyi és infrastrukturális helyzete jelentős eltéréseket mutat”. Több vizsgált EGYMI-ben mielőbb szükség lenne az épületek szigetelésére, nyílászárók cseréjére, mosdók felújítására, illetve nagyobb mértékű korszerűsítésre. Az akadálymentesítés az épületek 49 százalékában megoldott, 41 százalékukban csak részben, 10 százalékukban pedig egyáltalán nem.
Felújított és akadálymentes mosdókkal, illemhelyiségekkel csak a vizsgált EGYMI-k 32 százaléka rendelkezik. A vizsgálati eredmények szerint a gyermekek, tanulók „tisztázása” nem minden intézményben biztosítható maradéktalanul a higiéniai szabályok és személyiségi jogok figyelembevételével.
Sok esetben külön helyiség hiányában ezeket a tevékenységeket a pedagógusok, illetve gyógypedagógiai asszisztensek a csoportszobákban, hálótermekben vagy mosdókban végzik. Az intimitást paravánokkal, függönyökkel igyekeznek biztosítani – olvasható a jelentésben, ahogy az is: az intézmények egy részében biztonságos kültéri területek (kert, szabadtéri játszótér) sem állnak rendelkezésre a gyerekek számára, egyes helyeken a tornatermek felszereltsége és a mozgásterápiás eszközök is hiányosak, elavultak.
A személyi feltételek tekintetében a vizsgált intézmények túlnyomó többsége arról számolt be, hogy problémát jelent az üres álláshelyek megfelelő végzettségű szakemberrel történő feltöltése, a szakemberhiány és a szakemberek nagymértékű fluktuációja országos szinten jelentkezik. Kisebb vagy nagyobb mértékben valamennyi vizsgált intézményt érinti a logopédiai, pszichopedagógiai, autizmusspektrum-pedagógiai, valamint a ritkább fogyatékosságtípusokhoz kapcsolódó szakterületeken jelentkező szakemberhiány, egyes intézményekben a tanulásban akadályozott, illetve az értelmileg akadályozott tanulók szakszerű oktatásához is nehézséget jelent szakképzett munkaerőt találni. A heti kötelező fejlesztési óraszámok biztosítása az intézmények 47 százalékában megoldott a szakértői véleményekben előírtak szerint, 21 százalékukban nem tudják megoldani az előírtak szerint, 16 százalékukban egyáltalán nincs fejlesztő nevelés-oktatás, további 16 százalékukban pedig óraszám megjelölése nélkül biztosítják a fejlesztő nevelést-oktatást.
SNI-s fiatalok: egy éve nincs előrelépés a gyógypedagógiákon uralkodó tarthatatlan állapotok ügyébenSzámos EGYMI számolt be arról is, hogy az együttműködés eredményessége és intenzitása, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos egyéni bánásmódhoz való hozzáállás nagymértékben függ a pedagógus személyiségétől, a nevelőtestület és az intézményvezető attitűdjétől, nyitottságától, munkakultúrájától, önfejlesztési hajlandóságuktól. Emellett a pedagógusok gyakran ütköznek a szülők együttműködésének a hiányába is.
Az ombudsman az oktatási és gyermekügyi minisztert, a kormányhivatalok főigazgatóit, a Klebelsberg Központ vezetőjét, illetve közvetve a tankerületi központok igazgatóit mint az EGYMI-k fenntartóit is konkrét intézkedésekre kérte fel.
