A globális tengeri kereskedelem térképén mérföldkőnek számító fordulat tanúi lehetünk, miután az Északi-sarkvidék jégtakarójának folyamatos csökkenése új, életképes alternatívát nyitott meg az Ázsia és Európa közötti áruszállításban.
A török és észak-afrikai piacokra szakosodott kínai konténerszállító vállalkozás, a Sea Legend elindítja az első rendszeres, menetrend szerinti konténerszállító járatát a északi útvonalon keresztül.
A tengerészeti társaság által „Jeges Selyemútnak” elnevezett kereskedelmi folyosó a Kína keleti partvidékén fekvő Ningpo kikötőjét köti össze az Egyesült Királyságban található Felixstowe kikötőjével, közvetlenül Oroszország északi partjai mentén.
Az új sarki kereskedelmi útvonal beindítása drasztikus időmegtakarítást eredményez a nemzetközi logisztikában. A szokásos, Afrika megkerülésével vagy a Szuezi-csatornán keresztül vezető negyvennapos hajózási időtartam a sarkköri időjárási viszonyoktól függően csaknem a felére, körülbelül húsz napra csökken. Ez óriási versenyelőnyt biztosít a flottaüzemeltetők számára, miközben a rövidebb távolság révén a teherhajók szén-dioxid-kibocsátása is érdemben mérsékelhető. A nyári hónapokban a sarki jégtakaró annyira visszahúzódik, hogy a speciális, megerősített testű teherhajók jégtörő kíséret nélkül is képesek átkelni a jeges-tengeri szakaszokon.
A veszélyes szorosok helyett az északi vizek felé
A sarki áruszállítás iránti fokozott érdeklődés közvetlenül összefügg a hagyományos tengeri szűk keresztmetszeteknél tapasztalható biztonsági kockázatok növekedésével. A Vörös-tenger déli bejáratánál található Báb el-Mandeb-szorosban az iráni támogatást élvező húszi lázadók támadásai miatt a kereskedelmi hajók jelentős része kénytelen elkerülni a megszokott útvonalat. Amikor a lázadók július végén szaúdi olajszállító tartályhajókat is eltaláltak, a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára ismét száz dollár fölé emelkedett.
A fegyveres konfliktusok és a tengeri kalózkodás miatt a hajótulajdonosok stratégiai menekülőútként tekintenek az északi vizekre.
A tengerészeti kockázati elemzők adatai szerint az Északi-tengeri útvonalon lebonyolított átkelések száma rekordmagasságba emelkedett. Míg két évvel ezelőtt mindössze 15, a tavalyi nyári szezonban már 23 sikeres kereskedelmi átkelést regisztráltak a térségben. Az Allianz biztosítótársaság globális tengeri kockázati vezetője, Rahul Khanna rámutatott, hogy a szállítási vállalatok vezetői a sarki folyosóban óriási gazdasági lehetőséget látnak.
Az idő- és üzemanyag-megtakarítás mellett a legfőbb vonzerőt a közel-keleti és afrikai geopolitikai konfliktusövezetek, valamint a katonai szűk keresztmetszetek teljes elkerülése jelenti. Az Északi-tengeri útvonal adminisztratív és navigációs felügyeletét az orosz állami Roszatom vállalathoz tartozó útvonal-igazgatóság látja el. A több mint kétezer kilométeres sarki tengeri folyosót 28 különálló szektorra osztották fel, amelyek mindegyikére egyedi szállítási és biztonsági előírások vonatkoznak az aktuális jégviszonyok függvényében. Az áthaladási engedélyek kiadása és a jégtörő kapacitások koordinálása teljes egészében az orosz hatóságok kezében összpontosul, ami a nemzetközi politikai feszültségek ellenére elkerülhetetlenné teszi a nyugati és ázsiai szállítmányozók együttműködését.
Moszkvai ellenőrzés, növekvő környezeti kockázat
Míg a kínai tengerészeti vállalatok kihasználják az északi útvonal nyújtotta előnyöket, a vezető európai hajózási társaságok döntő többsége távol marad a sarki vizektől. A dán Maersk ugyan már 2018-ban végrehajtotta az első kísérleti konténerszállítást Vlagyivosztok és Szentpétervár között, az európai cégek jelentős része azonban önként kötelezte magát a sarki útvonal elkerülésére. Az európai szereplők távolmaradását elsősorban a rendkívül törékeny sarki ökoszisztéma védelme, a szigorú környezetvédelmi vállalások, valamint az Oroszországgal szembeni geopolitikai szankciók és politikai aggályok indokolják.
Az Északi-sarkvidék éghajlati átalakulása drámai gyorsasággal zajlik, amit a tudományos mérések is igazolnak.
A Southamptoni Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint a sarki tengeri jég kiterjedése a téli csúcsidőszakban csaknem hat százalékos csökkenést mutatott, ami az eddig regisztrált leggyorsabb ütemű zsugorodásnak számít.
Noha a téli jégborítottság idén kismértékben korrigált, így is a második legalacsonyabb érték lett a műholdas mérések történetében. A globális felmelegedés miatti jégvesztés közvetlenül megkönnyíti a hajózást, de óriási ökológiai kockázatokat teremt.
