Közép-Európa jelentős vízi áruszállítási útvonalain rendkívül súlyos helyzet alakult ki az elhúzódó szárazság és a magas hőmérséklet miatt. A folyamok vízszintje hónapok óta folyamatosan süllyed, ami közvetlen veszélybe sodorja a kontinentális teherhajózást és az ehhez kapcsolódó ipari ellátási láncokat. Az Alpokban a téli hómennyiség elmaradása, a csapadékszegény tavasz és a heteken át tartó kánikula együttesen vezettek ahhoz, hogy a kontinens legfontosabb folyami folyosói kiszáradási közeli állapotba kerültek.
A párolgás mértéke a szokatlan meleg hatására drasztikusan megnőtt, a természetes utánpótlás hiánya pedig a szabadon áramló folyószakaszokon kritikus szintre csökkentette a vízszintet.
A vízgyűjtő területek hiányzó csapadéka miatt a Duna osztrák szakaszán a gázlók és a sodorvonal menti mélyebb csatornák vízszintjei messze az átlagos értékek alatt maradnak. A szabályozási kisvízszinthez képest egyes mérőpontokon fél méterrel alacsonyabb értékeket regisztrálnak, ami a teherhajók rakományát a töredékére korlátozza.
Bár a vízügyi hatóságok hivatalos hajózási zárlatot egyelőre nem rendeltek el, a szárazföldi és vízi logisztikai vállalatok már most kénytelenek csökkentett rakománnyal üzemeltetni a járműveket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb motoros teherhajó a kapacitásának alig egyharmadát vagy negyedét tudja kihasználni, ellenkező esetben fennáll a zátonyra futás veszélye. Az osztrák mobilitási minisztérium tájékoztatása szerint a Duna az ország egyik legmeghatározóbb közlekedési tengelye, a teherforgalom mintegy hét százaléka vízi úton zajlik.
A jelenlegi válságos időszakot a szakemberek a 2018-as történelmi alacsony vízállás évéhez hasonlítják, amikor a folyami áruszállítás teljes volumene csaknem negyedével esett vissza.
Történelmi mélypontra süllyedt a Rajna Kaubnál, Németország gazdasági teljesítménye egy alig 750 lakosú kisváros mérőállomásának a számaitól függBár a vízügyi hatóságok hivatalos hajózási zárlatot egyelőre nem rendeltek el, a szárazföldi és vízi logisztikai vállalatok már most kénytelenek csökkentett rakománnyal üzemeltetni a járműveket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy-egy nagyobb motoros teherhajó a kapacitásának alig egyharmadát vagy negyedét tudja kihasználni, ellenkező esetben fennáll a zátonyra futás veszélye. Az osztrák mobilitási minisztérium tájékoztatása szerint a Duna az ország egyik legmeghatározóbb közlekedési tengelye, a teherforgalom mintegy hét százaléka vízi úton zajlik.
A jelenlegi válságos időszakot a szakemberek a 2018-as történelmi alacsony vízállás évéhez hasonlítják, amikor a folyami áruszállítás teljes volumene csaknem negyedével esett vissza.
A szállítók úgy próbálják áthidalni a problémát, hogy a nagyobb szállítmányokat több kisebb hajóra osztják fel vagy elhalasztják a kevésbé sürgős útjaikat.
Ez a módszer ugyanakkor jelentős többletköltséggel jár, és nagymértékben megnöveli a műveleti időt, ami sokatmondó jele a logisztikai hálózat sérülékenységének.
A Rajna már az ipari ellátást is veszélyezteti
Németországban a helyzet még feszültebbé vált, különösen a Rajna központi szakaszain, ahol a vízállás csökkenése miatt a kereskedelmi hajózás szinte teljesen ellehetetlenült. A kaubi mérőpontnál a vízszint elért egy rendkívül alacsony, egyjegyű tartományt, ami gyakorlatilag kettévágta a Rajna menti hajózási útvonalat. A Binnenschifffahrt hajózási szövetség értékelése szerint ezen a ponton a kereskedelmi hajózás kockázata olyan magassá vált, hogy a flottaüzemeltetők jelentős része leállította az áthaladást.
A szén, a nyersolaj, a vegyipari alapanyagok és a nehézgép-alkatrészek szállítása emiatt fennakadásokkal küzd, ami a német ipari termelés alapvető láncszemeit fenyegeti.
Az alacsony vízállás miatt leállhat az áruszállítás a Rajna egyik szakaszánA kieső vízi kapacitások pótlására több német szövetségi tartomány hozott rendkívüli intézkedéseket. Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Vidék-Pfalz, Alsó-Szászország, a Saar-vidék és Mecklenburg-Elő-Pomeránia átmenetileg felfüggesztette a tehergépjárművekre vonatkozó vasárnapi és munkaszüneti napi közlekedési tilalmat. Az intézkedés célja, hogy a folyókon megrekedt árukat közúton juttassák el a célállomásokra, elkerülve a gyárleállásokat és a finomítói fennakadásokat.
Az ipari szereplők üdvözölték, a zöld és baloldali politikai szervezetek, valamint a környezetvédő egyesületek viszont éles bírálattal illették a döntést. Véleményük szerint
a kamionstop feloldása csupán tüneti kezelés,
amely fokozza a közúti terhelést és a károsanyag-kibocsátást ahelyett, hogy átfogó klímavédelmi és struktúraváltási válaszokat adna.
Ausztria kotrással tartja nyitva a Dunát
A logisztikai szektor szakértői arra is rámutatnak, hogy a közúti átterelés hatékonysága erősen korlátozott. Európában súlyos sofőrhiány uralkodik, ráadásul a munka- és pihenőidőre vonatkozó szigorú uniós szabályok a hétvégi mentességek ellenére is érvényben maradnak. Egyetlen nagyobb folyami teherhajó rakományának elszállításához több tucat, vagy akár száz kamionra van szükség, ami a már amúgy is túlterhelt autópályákon további torlódásokhoz vezet.
Ausztriában a mobilitási tárca kijelentette, hogy a teherautók hétvégi korlátozásának feloldása náluk jelenleg nincs napirenden, mivel a Dunán a mesterséges mederfenntartási munkákkal még biztosítani tudják a minimális hajózási mélységet.
A folyamkezelésért felelős osztrák szervezet, a Viadonau folyamatos kotrási munkálatokkal igyekszik karbantartani a kritikus gázlókat, megelőzve a teljes zárlatot.
A szakemberek többnapos előrejelző rendszereket működtetnek, amelyek segítségével a hajóskapitányok pontosan kiszámíthatják a biztonságos merülési mélységet. Az azonnali technikai beavatkozások mellett az osztrák hatóságok hosszú távú, természetalapú megoldásokat is alkalmaznak. A mellékágak visszakötése, a folyópartok revitalizációja és a természetes mederdinamika visszaállítása segít abban, hogy a meder kevesbé mélyüljön el, és a vízgyűjtő terület jobban megtartsa a rendelkezésre álló csapadékot.
