Újabb 1,4 milliárd euró érkezett az Európai Unióhoz azokból a rendkívüli bevételekből, amelyeket a Nyugaton zárolt orosz jegybanki vagyonelemek után felhalmozódó kamatok termelnek. Az Európai Bizottság augusztus 5-i közlése szerint az összeget augusztus 3-án utalták át, és Ukrajna támogatására használják fel. Maga a befagyasztott orosz tőke továbbra is érintetlen marad: az uniós konstrukció a belőle képződő rendkívüli hozamokat irányítja Kijevhez.
A pénz jelentős része a brüsszeli Euroclear rendszerében keletkezik. A pénzügyi letétkezelő július közepi jelentése szerint június végén 202 milliárd eurónyi, szankciók miatt immobilizált orosz eszköz szerepelt a mérlegében. Az Euroclear addig mintegy 6,6 milliárd eurót fizetett be uniós rendkívüli hozzájárulásként; az újabb, 1,4 milliárdos részlettel a teljes összeg nagyságrendileg nyolcmilliárd euróra nő.
Brüsszel jogi érvelése változatlan: az orosz jegybanki vagyon tulajdonjogát az EU nem sajátította ki, a zárolás miatt keletkező készpénzállomány hozamát azonban nem tekinti olyan bevételnek, amely automatikusan Moszkvát illetné.
A bevételeket ezért Ukrajna finanszírozási szükségleteire, az állami működés és a védekezés fenntartására fordítják. A megoldás azért is fontos az uniós tagállamoknak, mert így az ukrán támogatás egy része nem közvetlenül a nemzeti költségvetésekből származik.
A Putyin-rezsim a logisztikát és a drónhadviselést szervezi át
Miközben az Európai Unió újabb pénzt mozgósít Ukrajna számára, Vlagyimir Putyin jelentős katonai átszervezést jelentett be. Az orosz elnök augusztus 5-én közölte, hogy Valerij Szolodcsuk, a Közép hadseregcsoport eddigi parancsnoka veszi át a teljes katonai logisztika irányítását. Utódja Andrej Ivanyejev lesz, aki korábban a Kelet hadseregcsoportot vezette. A változás azt jelzi, hogy Moszkva a front mögötti ellátás szervezettségét már ugyanolyan fontosnak tekinti, mint magukat a harci műveleteket.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozA háború ötödik évében az orosz ellátórendszerre egyre nagyobb nyomás nehezedik. A front több mint ezer kilométer hosszú, miközben Ukrajna hónapok óta mélységi csapásokat mér olajfinomítókra, az üzemanyag-infrastruktúrára és logisztikai létesítményekre. Júliusban ukrán drónok Omszkban, több mint 2500 kilométerre az ukrán ellenőrzésű területektől Oroszország legnagyobb olajfinomítóját is elérték, Tyumeny térségében pedig ismételten értek támadások finomítói létesítményeket. Reuters-beszámolók szerint az orosz belföldi üzemanyagpiacon több régióban már hiányok jelentkeztek.
Az átszervezés másik eleme az önálló drónhaderő megerősítése. Putyin Gyenyisz Ljamint nevezte ki az orosz Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Rendszereinek Erői élére, és azt a feladatot adta neki, hogy fejezze be az új haderőnem kialakítását. Ljamin korábban a Közép hadseregcsoport törzsfőnöke volt. A döntés annak elismerése, hogy a drónok már nem kiegészítő eszközei a háborúnak, hanem a felderítés, a közvetlen csapásmérés, a tengeri műveletek és a nagy távolságú támadások egyik fő fegyverévé váltak.
Az átszervezés másik eleme az önálló drónhaderő megerősítése.
A szervezeti változásokhoz létszámemelés is társul.
Putyin július 27-i rendelete augusztus 1-jétől 2 426 130 főben határozta meg az orosz fegyveres erők engedélyezett teljes létszámát, ezen belül 1 535 000 a katonák száma. Ez az előző kerethez képest 27 ezer fős teljes, illetve 25 ezer fős katonai növekedést jelent. A rendelet önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes keretet ténylegesen fel is töltik, de mutatja, hogy a Kreml tovább bővíti a háborúhoz rendelhető szervezeti kapacitást.
A hátország sem marad érintetlen
Az orosz hadiipari hátország sebezhetőségét augusztus 5-én újabb súlyos incidens jelezte. Jekatyerinburg közelében felrobbant Vlagyimir Tkacsuk, az Uraldrinzavod dróngyár vezetőjének autója. Tkacsuk súlyosan megsérült, sofőrje meghalt. A gyár az orosz hadsereg által használt Upyr, vagyis Ghoul nevű FPV drónokat gyártja. Az orosz hatóságok nyomozást indítottak, de a támadás elkövetőjét és hátterét egyelőre nem sikerült hitelesen azonosítani.
A robbantás azért kapott különös figyelmet, mert olyan iparág vezetőjét érte támadás, amelyet Moszkva éppen most emel önálló katonai struktúrába.
A háború során korábban is történtek célzott merényletek orosz katonai és hadiipari szereplők ellen, ám minden egyes esetnél külön kell kezelni a bizonyított tényeket és a feltételezéseket. Tkacsuk ügyében az bizonyos, hogy az autó felrobbant, ő súlyosan megsérült, és a jármű vezetője életét vesztette; közvetlen ukrán felelősséget az orosz hatóságok sem bizonyítottak.
„Moszkva el fog esni” – Három nap alatt az orosz árnyékflotta 19 hajójára csaptak le Robert Brovdi drónjai az Azovi-tengerenAz ukrán stratégia ettől függetlenül nyíltan épít a mélységi csapásokra. Kijev célja az olajfinomítók, üzemanyag-elosztó pontok, raktárak és más, katonai célokra is használható infrastruktúrák támadásával növelni az orosz háborús gépezet költségeit. Az új, nagyobb hatótávolságú drónok miatt olyan létesítmények is elérhetővé váltak, amelyek korábban több ezer kilométeres távolságuk miatt viszonylagos biztonságban voltak.
Az uniós pénzügyi támogatás és az orosz katonai átszervezés ugyanannak a háborúnak két külön oldalát mutatja.
Brüsszel a zárolt orosz állami vagyon hozamából próbál tartós finanszírozási forrást teremteni Ukrajnának, Moszkva pedig a logisztika és a drónhadviselés központosításával igyekszik alkalmazkodni az elhúzódó konfliktushoz. A front mögötti infrastruktúra, az üzemanyag-ellátás és a hadiipari termelés így egyre kevésbé háttérkérdés: mindkét fél számára a háború folytatásának egyik legfontosabb feltételévé vált.
