Gyorsabban kikerülhetnek jövőre a kórházban rekedt kisbabák, jelenleg átlagosan 105 napot töltenek egészségügyi intézményben

A kórházban rekedt csecsemők ügyében rendszerszintű javulás várhatóan 2027 januárjától lehet érzékelhető. Júniusban már 99 gyermek kórházi tartózkodása szűnt meg, közülük 15-en térhettek vissza a vér szerinti családjukhoz. A június 17-i adatok szerint 64 csecsemő örökbefogadási eljárása megkezdődött, 131 gyermek konkrét gondozási hely kijelölésére várt, a többiek ügyében pedig még folyamatban volt a gyámhatósági eljárás – tájékoztatta a Népszavát a Szociális és Családügyi Minisztérium.

Kátai-Németh Vilmos tárcáját azt követően kerestük meg, hogy a miniszter nemrég közölte: az általuk vizsgált időpontban mintegy 320 csecsemő és kisgyermek rekedt kórházban, közülük 256-an egészségügyi indok nélkül, kizárólag azért, mert nem sikerült időben biztonságos gondozási helyet találni nekik.

Ezek a gyermekek átlagosan 105 napot töltenek egészségügyi intézményben, mielőtt a családjukhoz, nevelőszülőhöz, örökbefogadó családhoz vagy más gondozási helyre kerülhetnének. Az új kormány ezt a helyzetet nem tekinti sem természetesnek, sem elfogadhatónak.

Lapunk arra kérdezett rá,

• hova, kihez kerülnek a kisbabák, hiszen eddig az jelentette a legnagyobb problémát, hogy kevés az olyan nevelőszülő, aki fogad csecsemőt. 

Választ kértünk arra is,

• a kórházi tartózkodás ideje mennyire csökkenthető, 

• illetve, hogyan előznék meg azt, hogy az anyák újszülöttjük nélkül hagyják el az egészségügyi intézményt,

• valamint tervezik-e a fiatalok szexuális életre nevelésének fejlesztését, a fogamzásgátló eszközök olcsóbbá tételét.

A minisztérium válasza szerint a kórházban rekedt kisbabák egy része megfelelő támogatással a vér szerinti családjához költözhet, mások nevelőszülőhöz vagy helyettes szülőhöz kerülhetnek.

Ahol rövid távon egyik családi megoldás sem lehetséges, ott átmeneti, de a gyerek szükségleteinek megfelelő gondozási helyet kell kijelölni. Új, nagy létszámú csecsemőotthonok létrehozása nem cél, szeretnék a meglévő intézményi megoldásokat is a lehető leghamarabb megszüntetni.

A jelenlegi 105 napos átlag jelentősen csökkenthető, de célszámot csak az egyedi ügyek felülvizsgálása és a szeptember végéig tartó célvizsgálatok lezárása után lehet felelősen meghatározni, a változás várhatóan fokozatos lesz.

Kitértek arra is, hogy a nevelőszülő- illetve a gondozási férőhely hiánya még nem oldódott meg. A rendszerből mintegy kétezer nevelőszülő hiányzik, ezt néhány hónap alatt nem lehet pótolni. Azt, hogy több család tudjon majd csecsemőt vállalni célzott toborzással és képzéssel, az ilyen kicsi babákat gondozó nevelőszülők magasabb díjazásával, rendszeres pszichológiai és szakmai támogatással, valamint soron kívüli gyermekorvosi és korai fejlesztési hozzáféréssel szeretnék megoldani.

Azoknál a gyermekeknél, akiket nem lehet rövid időn belül kihozni a kórházból, a bent töltött idő káros következményeit kell csökkenteni. Ezt szolgálja a Csecsemő-ringató program, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatósággal együttműködve nyitnak meg szakmai, gyermekvédelmi és egészségügyi feltételeket teljesítő szervezetek és önkéntesek előtt.

Erre vonatkozó kérdésünkre azt írták: az örökbefogadás nem szolgálhat gyermekvédelmi problémák „megoldására”, és az örökbefogadások minőségét nem azok gyorsasága mutatja. Elsődlegesen a gyerek családból való kikerülésének megelőzése a cél, tehát az, hogy alapvetően kevesebb gyereket kelljen állami gondoskodásba, nevelésbe venni vagy örökbe fogadhatóvá nyilvánítani.

Jelenleg több eljárási akadály is nehezíti ezt,

A cél ezeknek a párhuzamosságoknak a megszüntetése, a gyerekek jogi helyzetének mielőbbi tisztázása, valamint az egészségügyi, gyámhatósági és gyermekvédelmi szereplők közötti gyorsabb adat- és információáramlás. Nyílt vagy titkos örökbefogadási szándék esetén prioritást kell kapnia annak, hogy a gyermek a lehető leghamarabb a leendő örökbefogadó családhoz kerülhessen ideiglenes elhelyezéssel. Ehhez bővíteni kell a kórházi szociális munkások létszámát, és korábban kell elérni, tájékoztatni és támogatni a válsághelyzetben lévő várandós nőket.

Kitértek arra is, hogy megalakult a Szakmai Tanácsadó és Koordináló Testület, amelynek feladata, hogy valamennyi kórházban rekedt csecsemő és kisgyermek helyzetét egyedileg áttekintse, megnyugtató módon segítse a sorsuk rendezését, illetve feltárja, milyen lépéseket szükséges megtenni annak érdekében, hogy ne ragadjanak bent újabb gyerekek kórházakban. Emellett megvizsgálja, 

Arra a kérdésre, milyen program segíti, hogy a szegénység vagy hajléktalanság miatt veszélyben lévő kisbabák a családjukban maradhassanak a minisztérium közölte: bővíteni kell az anya és a gyermek együttes elhelyezésének lehetőségét a családok átmeneti otthonaiban, fejleszteni kell a krízisotthonok férőhelyeit, és olyan lakhatási programokat kell kialakítani, amelyek az első gyermeküket váró, nehéz helyzetű családokat támogatják.

A lakhatási segítséget szülői, csecsemőgondozási és háztartásvezetési felkészítéssel kell összekapcsolni. Emellett a család helyzetéhez igazodó pénzbeli támogatásra, intenzív szociális segítségre, védőnői kísérésre és szükség esetén pszichológiai támogatásra is szükség van. 

Leírták azt is, változás várható a felelős szexuális életre nevelésben és a fogamzásgátláshoz való hozzáférésben. Van egy koncepció, amelyben szerepel a fiatalok életkoruknak megfelelő, a felelős párkapcsolati és családi életre való felkészítése, valamint a nőgyógyászati és nővédelmi ellátások területi hozzáférhetőségének javítása. A tervek része az ingyenes és elérhető árú fogamzásgátló eszközökhöz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása is. Ezek a javaslatok jelenleg szakpolitikai előkészítés alatt állnak, a pontos jogosulti körről, a finanszírozásról és a bevezetés időpontjáról később születhet döntés.