Minimális, 11 százalékos teljesítményen még működik a paksi atomerőmű, miután az utolsó, még üzemelő II-es blokk 229 MW teljesítménnyel termeli a villamos energiát a blokkonkénti 500 MW teljesítménnyel szemben.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-posztjából tudható, hogy hétfő éjszaka, kedd hajnalban csak azért nem kellett leállítani az utolsó működő blokk utolsó áramtermelő gőzturbináját, mert némileg váratlanul, 1,5 centiméterrel emelkedett a Duna vízállása Pakson, pont azt megelőzően, hogy a vízszint elérte volna a leállítási szintet. Így egy fél blokk még termel áramot, ám ugyanilyen fontos, hogy az atomerőmű maradványhője látja el a paksi lakótelep mintegy 3000 fogyasztóját meleg vízzel. Ha az utolsó blokk is leállna, akkor a melegvíz-szolgáltatás is megszűnne ezen lakásokban.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-posztjából tudható, hogy hétfő éjszaka, kedd hajnalban csak azért nem kellett leállítani az utolsó működő blokk utolsó áramtermelő gőzturbináját, mert némileg váratlanul, 1,5 centiméterrel emelkedett a Duna vízállása Pakson, pont azt megelőzően, hogy a vízszint elérte volna a leállítási szintet. Így egy fél blokk még termel áramot, ám ugyanilyen fontos, hogy az atomerőmű maradványhője látja el a paksi lakótelep mintegy 3000 fogyasztóját meleg vízzel. Ha az utolsó blokk is leállna, akkor a melegvíz-szolgáltatás is megszűnne ezen lakásokban.
Magyar Péter: Ma és holnap még biztosan kritikus lesz, pénteken érkezhet a hidegfrontA hazai nagyfeszültségű villamosenergia-rendszer működéséért felelős állami cég, a Mavir Zrt. adatai szerint
hétfőn 18–20 óra között 6400 MW volt a hazai hálózat csúcsterhelése, ami meghaladta a vasárnapi, tehát hétvégi 5500–5600 MW-os csúcsot, viszont most is elmaradt az előzetesen tervezett mértéktől, főként a lakossági és az ipari fogyasztók önkorlátozásának köszönhetően.
Az alacsonyabb felhasználás mellett az esti csúcsidőszakban a fosszilis anyagokat égető erőművek (lignit, gáz) és az import biztonsággal ki tudta szolgálni az igényeket.
A nappali időszakban továbbra is a napenergia viszi a prímet: a beépített jelentős hazai naperőművi kapacitásoknak köszönhetően nappal akár import nélkül is ellenne az ország, ám az energiaigény öt százalékát délben is külföldről szerzi be az ország, miközben a hazai, drágábban termelő gázerőművek ekkor nem termelnek.
Az elmúlt 44 évben a paksi atomerőmű az első blokkjának 1982. decemberi indulása óta nem működött olyan kis teljesítménnyel, mint jelenleg.
Paks a hazai áramellátás alaperőműve volt az elmúlt 44 évben. A négy blokk – nem számítva az esetleges tervezett leállásokat és üzemzavarokat – 2000 MW-nyi energiát termelt a hálózatba, ezzel a hazai fogyasztás egyharmadát, éjszaka a felét adta. Bár az elmúlt években voltak intő jelek a teljesítmény csökkenésére, ám a paksi blokkok együttes és tartós kiesésével a szűk szakmán kívül senki nem számolt, ezért érte a mostani helyzet meglepetésként az országot és a döntéshozókat.
Eddig nem volt szükség kényszerintézkedésekre, a szolgáltatás korlátozására, bár egyes szakértők ennek a lehetőségét továbbra sem zárják ki.
Vagyis jól vizsgázott a magyarországi és regionális energiarendszer, így az a látszat alakult ki, hogy a hazai ellátás biztosítható Paks nélkül is. Ez igaz is részben: most nyáron, amikor rendelkezésre áll a napenergia, és nincsenek zavarok az importban, de a téli – gyakran felhős – csúcsterhelési időszakban a naperőművek hatékonysága jóval kisebb.
Ellátási zavarok láthatóan nincsenek, a költségek viszont jóval magasabbak Paks nélkül: az atomerőmű utolsó validált adatai szerint 2023-ban 12–14 forintos átlagáron termelt meg egy kilowattóra áramot, ezt a lakosság 40, illetve 70 forint körüli áron vásárolja meg az áramszolgáltatóktól. (Az előbbi az „átlagfogyasztás alatti,” az utóbbi az afeletti ár.)
Míg Paks egy kilowattórányi energiát átlagosan 13 forintért állít elő, a hétfő esti csúcsfogyasztási időszakban az importáram ára 200 forint közelébe emelkedett, vagyis azt a szolgáltatók, illetve az állami áramkereskedő cég csak tetemes veszteséggel tudta értékesíteni. Az így keletkező veszteség elérheti a heti 10–15 milliárd forintos nagyságrendet, amit a szolgáltatók és az állam nem tud, illetve a kormány nem akar a fogyasztókra terhelni, így a veszteséget végső soron a költségvetés, vagyis az adófizetők állják. Más szóval, míg ellátásbiztonsági szempontból ideig-óráig elvan a hazai villamosenergia-rendszer a paksi blokkok nélkül, az árazási veszteségek így is azonnal jelentkeznek.
