Romániában már a hadsereget is bevonták a vízhiány elleni küzdelembe. Hétfőn katonai szakemberek robbantással bontották meg a Duna Bala-ágánál fekvő Pârjoaia sziklaképződményt, hogy több vizet tereljenek az Öreg-Duna felé, ahonnan a cernavodăi atomerőmű vízellátása biztosítható. Az ország egyetlen atomerőművének egyik blokkját már leállították, a másik működését pedig folyamatosan újra kell értékelni.
Cernavodă két blokkja egyenként 706 megawatt teljesítményű, együtt Románia villamosenergia-termelésének csaknem ötödét adják. Az 1-es blokkot július végén választották le a hálózatról az alacsony dunai vízállás miatt. A 2-es blokk leállítását is előkészítették, de a Nuclearelectrica újabb műszaki ellenőrzés után egyelőre üzemben tartotta. Az üzemeltető szerint kedvezőtlen vízszintingadozás esetén bármikor szükségessé válhat a leállítása.
A román határnál, Baziașnál július végén másodpercenként mintegy 1650 köbméter víz érkezett, miközben a júliusi sokéves átlag körülbelül 4750 köbméter. A vízügyi előrejelzések további apadással számoltak, közel az 1985-ben mért, mintegy 1400 köbméteres történelmi mélyponthoz.
Ilyen körülmények között már néhány centiméteres változás is meghatározhatja, hogy a vízkivételi rendszer üzembiztosan működhet-e.
Cernavodă napokat próbál nyerni
A folyóból érkező víz nem közvetlenül a reaktor aktív zónáját hűti. A nukleáris primer kör zárt rendszer, a nagy folyóvízigény főként ott jelentkezik, ahol a turbinából kilépő gőzt újra vízzé kell kondenzálni, illetve a segéd- és biztonsági rendszerek hőjét kell elvezetni. Ha a folyó szintje annyira lesüllyed, hogy a szivattyúk vízellátása bizonytalanná válik, amint az Paks esetében is történik, a blokkot elővigyázatosságból leállítják.
Cernavodăban a Duna vizét a Duna–Fekete-tenger-csatornához kapcsolódó vízrendszer közvetíti az erőmű felé. A román hatóságok ezért módosítják a Bala-ág vízmegosztását, kotrást végeznek, kőanyaggal és uszályokkal avatkoznak be, most pedig egy sziklaakadályt is eltávolítottak. Ezek az intézkedések napokat nyerhetnek, de a csapadékot nem pótolják; a Felső-Duna vízgyűjtőjén lehulló esőnek másfél-két hétre lehet szüksége, mire eléri Cernavodă térségét.
Magyar Péter: Felmerült a most szombati munkanap elhalasztása, de erről a Tisza-kormány még nem hozott döntéstA kiesés Románia egész villamosenergia-rendszerét terheli. A nukleáris kapacitás csökkenésével egy időben a vízerőművek is kevesebbet termelnek, miközben a hőség növeli a fogyasztást. Július végén a csúcsidei igény 7,3 gigawatt körül alakult, a belföldi termelés pedig 4-4,3 gigawatt körül mozgott, így jelentős importra volt szükség. Ha az aszály tartós marad, több délkelet-európai ország egyszerre szorulhat ugyanazokra a határkeresztező kapacitásokra.
Bulgáriában a kozloduji atomerőmű helyzete vált rendkívül kényessé. Az ország egyetlen nukleáris létesítményének két működő, egyenként mintegy ezer megawattos VVER-blokkja az éves bolgár villamosenergia-termelés több mint egyharmadát adja. A bolgár hatóságok szerint az alacsony dunai vízállás a hűtőrendszert is veszélyeztetheti, ezért külön intézkedési program készült arra az esetre, ha az apadás tartóssá válna.
Kozloduj valamivel kedvezőbb helyzetben van, mert rendszerét szélsőséges folyami viszonyokra tervezték. A parti szivattyútelep egy mély öbölben épült, a rendszer 34 nagy teljesítményű szivattyúval rendelkezik. Ez nagyobb tartalékot ad, de nem korlátlan biztonságot: ha az apadás folytatódik, ott is napirendre kerülhet a teljesítmény csökkentése vagy a blokkok ideiglenes leállítása.
Franciaországban a túl meleg víz a gond
Franciaország azt mutatja meg, hogy nemcsak a kevés, hanem a túl meleg folyóvíz is korlátozhatja a nukleáris termelést. Az erőművek visszaengedett hűtővize tovább emelheti a folyók hőmérsékletét, ezért szigorú környezetvédelmi határértékek érvényesek. A Garonne menti Golfech 2-es blokkját június 22-én, majd július 9-én is leállították, amikor a folyó hőmérséklete megközelítette a 28 Celsius-fokos korlátot. Más francia erőműveknél is szükség volt teljesítménycsökkentésre vagy leállításra.
A kétféle korlátozás ugyanarra a sérülékenységre mutat. A folyóparti atomerőművek nagy mennyiségű áramot képesek folyamatosan termelni, a hő elvezetéséhez azonban megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz kell. Franciaországban a magas vízhőmérséklet és az alacsony folyóhozam miatti éves átlagos termeléskiesés eddig csekély volt, a gond azonban éppen akkor jelentkezik, amikor a hőhullám miatt a villamosenergia-rendszer terhelése a legnagyobb.
A kockázat ezért egyre inkább tervezési kérdés. Mélyebbre helyezett vízkivételek, nagyobb tartalékú szivattyútelepek, hűtőtornyok, zártabb vagy hibrid hűtési rendszerek csökkenthetik a sérülékenységet, ezek azonban drága beruházások. A folyók ökológiai terhelhetőségét sem lehet korlátlanul növelni, ezért a műszaki megoldások mellett a környezetvédelmi határok is meghatározzák az üzemelést.
A 2026-os rendkívüli aszály így olyan kockázatot tett láthatóvá, amely az európai nukleáris energiapolitikában egyre fontosabbá válik. A nukleáris üzemanyag hónapokra vagy évekre előre betárazható, a hűtővizet viszont nem lehet ugyanígy raktározni. Cernavodăban már katonai beavatkozással próbálnak mozgásteret teremteni, Kozlodujban külön program védi a működést, Franciaországban pedig a folyók hőmérséklete szab határt a termelésnek. Ha a hosszú aszályok és hőhullámok gyakoribbá válnak, a folyók állapota az atomerőművek jövőjének egyik kulcstényezője lesz.
Magyarország nem marad áram nélkül a teljes paksi leállással, de a pótlás elég nehéz lesz