Vízmércéket a helyi viszonyítási szintek alapján a 19. század második felében állapították meg. A nulla mértékű vízszintet valamivel a legkisebb vízállás alatt állapították meg. A mínusz pedig azt jelenti, hogy a kb. 150 évvel ezelőtti nulla vízmérce-szinthez képest áll alacsonyabban az adott pillanatban, adott helyen az adott vízszint.
Jelenleg a nagy folyók medrének vízállása a mínuszban van.
Szegi a vízállás megállapításának technikájáról megjegyzi, hogy az évtizedek során nem a nulla szintet tették lejjebb, hanem negatív szinttel fejezik ki az aktuálisat az eredetileg megállapított szinthez képest. A medersüllyedés miatt alakultak ki ezek a mínusz-állások. A mínusz magától értetődően nem azt jelenti, hogy az adott mederben ne lenne víz.
A Tisza vízállása a kiskörei duzzasztás ellenére történelmi mértékkel nézve is alacsony, a Velencei-tónál azonban sokkal jobb állapotban van a Balaton, gazdagabb vízgyűjtőinek köszönhetően.
Ami a Dunát illeti: ma reggel 7 órakor 13 cm volt Budapestnél vízállás, de –, tette hozzá a szóvivő - a mederben azért még mindig van 4 méteres vízmélység, s összességében 700 köbméter másodpercenkénti vízhozamot jelent a jelenlegi vízmennyiség. Ugyanakkor tény, hogy mind a vízállás, mind vízhozam tekintetében a valaha mért legalacsonyabb szinten áll hazánk legnagyobb folyója.
A Tiszáról is ugyanezt mondhatjuk el, ott a kiskörei duzzasztásnál valamivel jobb a helyzet az átlagosnál, ám ott is minden korábbinál alacsonyabb vízállást mértek.
Tovább csökkent a Duna vízszintje, az 1. blokk még működő turbinagenerátorát is leállították a Paksi AtomerőműbenA Balaton átlagos vízállása 56 cm, a valaha legkisebb 23 cm volt a 2000-es évek elején. A Balaton tehát korántsem áll olyan rosszul, mint ahogy azt sokan feltételezhetik a Velencei tó apadása alapján.
A Velencei-tónál 30 cm a vízállás (az agárdi vízmérce alapján), a valaha mért legalacsonyabb viszont 53 cm volt. Ehhez képest 23 cm-es az idei apadás mértéke. A tó nagy mértékben ki van téve a helyi csapadékviszonyoknak, miután kis és sekély vízgyűjtővel rendelkezik. Az elmúlt 1 év során 11 hónapban az átlagosnál kisebb csapadék jutott a mederbe, s nem egy hónapban akár 80-90 százalékkal is elmaradt az átlagos mennyiséghez képest, sőt, mindössze egy hónapban volt átlagos a csapadékmennyiség az elmúlt 12 hónap viszonylatában. A legmélyebb pontja jelenleg 70-80 cm-es, a Balatonnál változatlan a többméteres vízmélység.
Ami pedig a vízmennyiséget illeti: a Balatonban 1,8 milliárd köbméter a vízmennyiség, a Velencei-tónál ez a mutató 16 millió köbméter. Utóbbi többször is kiszáradt története során. Az 1920-as években kezdődött a vízmérés, de feljegyzéseink vannak arról, hogy azt megelőzően nemegyszer kiszáradt a tó – tájékoztatta a Népszavát Szegi Attila.
