lemondás;államfő;köztársasági elnök;jogállamiság;Sulyok Tamás;

Sulyok Tamás verbális abúzusokról és fenyegetésekről ír az utolsó köztársasági elnöki határozatában

Súlyos tartalmi ellenvetései vannak az elfogadott Alaptörvény-módosítással.

Több rendelkezés sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét, alkotmányos jogköre azonban nem tette lehetővé, hogy visszaküldje a módosítást - egyebekben ez áll abban az államfői határozatban, amelyet július 18-án írt alá a leköszönő államfő.

A köztársasági elnök üdvözlendőnek tartja a jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott módosítás egyes elemeit, köztük az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítését. Számos rendelkezésről azonban úgy véli, hogy azok ellentétesek Magyarország alkotmányos alapelveivel.

„Számos eleme ugyanakkor - különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása - sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét” - olvasható a dokumentumban.

Sulyok Tamás azt írta, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának éjszakájától a verbális abúzusnak, valamint a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetéseknek olyan szélsőséges formája uralta el a közbeszédet, amely arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban, bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatók. E felfogás szerint hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátása során az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljesen figyelmen kívül hagyva szabadon fenyegethetők, utasíthatók és kényszeríthetők.

A köztársasági elnök szerint ennek a kommunikációs stratégiának az a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik a plurális demokráciában elengedhetetlen módon biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését. Úgy látja, hogy a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás az e célok elérésére irányuló rendelkezéseket immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti.

Sulyok Tamás jelezte, látja és tapasztalja, hogy ezek a törekvések jelenleg a magyar társadalom jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek, és az ilyen érzéseket és véleményeket tiszteletben tartja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás.

„A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat, és mind a jelenkor szempontjából, mind pedig történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányos alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe” - írta.

Arra is kitért, hogy az Alaptörvény rendkívül szűken határozza meg az államfő alkotmánymódosítással kapcsolatos mozgásterét. A köztársasági elnök az alkotmánymódosító hatalomnak, vagyis az Országgyűlésnek egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott módosítást. Az Alkotmánybírósághoz kizárólag akkor fordulhat, ha a módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg.

Sulyok Tamás szerint ilyen helyzet ebben az esetben nem állt fenn, ezért az Alaptörvényben előírt kötelezettségének megfelelően aláírta a T/324-es számú módosítást.

„Alaptörvényi kötelezettségemnek teszek tehát eleget azzal, hogy – súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett - Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását a mai napon aláírtam, kihirdetését ezúton elrendelem” - zárta határozatát a köztársasági elnök.

A miniszter szerint az Alkotmánybíróság távozó elnökének a vagyonvisszaszerzési hivatal előtt kell számot adnia tetteiről.