fejlesztés;Franciaország;Ukrajna;rakétavédelmi rendszer;hadiipar;Egyesült Királyság;ballisztikus rakéták;közös fellépés;orosz-ukrán háború;tettre készek koalíciója;

A Tettre Készek csúcstalálkozójának végén Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy Franciaország a közösen elhatározott lépéseknél is többet fog tenni Ukrajna légvédelmének megerősítése érdekében.

Ukrajna és szövetségesei összefognak a ballisztikus rakéták jelentette fenyegetések kezelésére

Kilenc európai ország megállapodott abban, hogy támogatják Ukrajna ambiciózus erőfeszítéseit egy saját rakétavédelmi rendszer kifejlesztésére, amely siker esetén biztosítaná Ukrajna védelmét az orosz ballisztikus fenyegetéssel szemben és részévé válna Európa légvédelmének is.

Ukrajna és kilenc kulcsfontosságú európai szövetségesének vezetői hétfőn bejelentették, hogy légvédelmi koalíciót hoznak létre, amelynek feladata lesz egyebek között egy új antiballisztikus rakétarendszer (ABM) közös kifejlesztése az amerikai Patriot rendszer olcsóbb alternatívájaként.

„Úgy gondoljuk, hogy Európa védelméhez egy olyan átfogó, integrált rakétavédelmi architektúrára van szükség, amely képes elrettenteni és legyőzni a jövőbeli rakétafenyegetéseket – s amelyet közös erőfeszítéssel, technológiai nyitottsággal és megbízható ipari együttműködéssel kell kidolgozni” – közölték Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetői. „Ez kiegészíti majd a már meglévő ballisztikus rakétavédelmi rendszereket, beleértve a részt vevő országok által már beszerzett vagy beszerezni tervezett szuverén európai megoldásokat is” – áll hétfőn kiadott nyilatkozatukban, amely hangsúlyozottan védelmi célú képességek megteremtéséről beszél.

A kezdeményezés fő mozgatórugója az volt, hogy Ukrajna, miközben sikeresen fokozta az Oroszország olaj- és hadiipari létesítményeit célzó mélységi dróntámadásait, egyre kevesebb lőszerrel rendelkezik a nyugati szövetségeseitől kapott légvédelmi rendszereihez – mindenekelőtt az amerikai Patriot ütegekhez, amelyek PAC-2/3 elfogórakétái a leghatékonyabbak az orosz rakétatámadások elhárításában.

Az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségesei ugyanis több százat használtak el ezekből az Irán ellen folytatott háborúban, ami elapasztotta az utánpótlást. Ukrajna így az elmúlt hetekben képtelen volt lelőni a Kreml rendszeres légitámadásaiban egyre nagyobb számban bevetett, s a hangsebesség többszörösével érkező orosz ballisztikus rakétákat, amelyek több tucat halálos áldozatot követeltek és sokakat megsebesítettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elnök a tanácskozás után újságíróknak megerősítette, hogy a koalíció támogatni fogja Ukrajnát a Fire Point hadiipari cég Freya légvédelmi projektjének fejlesztésében. „Az erős és elegendő antiballisztikus képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Oroszország véget vessen Ukrajna elleni háborújának” – írta X-bejegyzésében Zelenszkij. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Freya nem a meglévő európai légvédelmi képességek helyettesítésére szolgál, hanem „védelmünk kiegészítésére, egy erős pajzs létrehozására egész Európa felett, mindezt gyorsabban és alacsonyabb költséggel”.

Az elnök szerint a nyitóülésen európai védelmi vállalatok képviselői is részt vettek, köztük az Fire Point, a Thales, a HENSOLDT, a Diehl Defense, a Saab, a Kongsberg Defense & Aerospace, a Weibel, a Leonardo, az MBDA, az Eurosam, a Safran és a Destinus.

Bár az ukrán média szerint a Fire Point június elején sikeresen tesztet hajtott végre a projekthez tartozó FP-7.X elfogórakétával, annak hadrendbe állításához még fejlett radarok, vezérlőrendszerek és számos más elem szükséges, amilyeneket Ukrajna nem gyárt, ezért van szükség az európai szövetségesekkel való összefogásra. A Freyát az ukrán elképzelések szerint integrálnák a meglévő NATO-szabványú radarokkal, parancsnoki állásokkal és adatkapcsolatokkal minden részt vevő országból. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy az új rendszer egy éven belül működőképes lesz.

„Amit itt építünk, az nemcsak Ukrajnának szól. Ez annak a bizonyítéka, hogy Európa képes gondoskodni a saját biztonságáról, megvédeni érdekeit és erővel fellépni” – mondta sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia elnök.

A francia elnöki hivatal szintén hangsúlyozta, hogy a koalíció zászlóshajó projektje a meglévő ballisztikus rakétarendszerek kiegészítését célozza, miközben „összehozza védelmi ipari bázisunkat, kutatásainkat és operatív tapasztalatainkat”. „Elismerjük Ukrajna egyedülálló tapasztalatát, amelyet az orosz agressziós háború elleni védekezésben szerzett” – áll a francia közleményben.

A Politico hírportál megjegyzi, hogy Freya projekt nem kockázatmentes, különösen egy másik ambiciózus, határokon átnyúló katonai partnerség, a francia-német-spanyol új generációs vadászrepülőgép-projekt (FCAS) közelmúltbeli összeomlásának tapasztalata alapján. És annak ellenére, hogy az ukrán védelmi ágazatban a háború alatt jelentős előrelépések történtek – különösen a dróntechnológia terén –, a Freya fejlesztése és telepítése jelentős technikai és ipari kihívásokat jelent.

Az Integrált Antiballisztikus Rakéta Koalíciónak elnevezett együttműködés beindítását az ún. Tettre Készek Koalíciójának szélesebb körű párizsi csúcstalálkozójához kötötték, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mintegy 25 vezetővel együtt vett részt.

A Tettre Készek Koalíciója Keir Starmer brit miniszterelnök kezdeményezésére alakult 2025 márciusában, hogy részt vegyen a Moszkvával szembeni közös tárgyalási álláspont kidolgozásában és biztonsági garanciákat nyújtson egy leendő orosz-ukrán tűzszünet fenntartásához.

Mostani sokadik csúcstalálkozójuk végén Emmanuel Macron francia elnök elmondta, megállapodtak, hogy az Ukrajnába küldeni tervezett többnemzetiségű támogató erő (MNFU) a következő hónapokban hadgyakorlatokat fog tartani a szomszédos országokban, bevetési terveik tesztelésére. Macron szerint a gyakorlatok segítenek majd „igazolni a bevetési terveinket, és megmutatni, hogy készen állunk, elszántak és hitelesek vagyunk”.

A találkozó záró sajtótájékoztatóján Macron bejelentette, hogy Franciaország a közösen elhatározott lépéseknél is többet fog tenni Ukrajna rakétavédelmének megerősítése érdekében. Ennek megfelelően

Párizs már „a következő hetekben” meghatározatlan számú SAMP/T üteget ad át Ukrajnának, továbbá engedélyt adott Kijevnek a francia-olasz SAMP/T légvédelmi rendszer Aster elfogórakétáinak, valamint SCALP cirkálórakéták és A2SM bombák ukrajnai gyártására. Hozzátette, hogy 2028-29-re 16 francia Rafale vadászgépet szállítanak Ukrajnának.

Keir Starmer brit miniszterelnök, aki hivatali idejének egyik utolsó lépéseként utazott Párizsba, legalább ilyen fontos bejelentést tett: megerősítette, hogy az Egyesült Királyság csatlakozik az EU 90 milliárd eurós Ukrajna-hiteléhez, amelynek kétharmada védelmi célokra megy, s ez azt jelenti, hogy a brit vállalatok jogosultak lesznek szerződéseket kötni az uniós program keretében.

Az idei harmadik francia hőhullám már nemcsak az emberek szervezetét és az erdőket terheli, hanem az ország energiaellátását is. Az EDF három atomreaktort ideiglenesen leállított, több másikat visszafogott, miközben Párizsban múzeumok zártak korábban, a Tour de France pedig rövidebb szakaszra kényszerült.