Visszavonta a normafai szánkó-, sífutó- és gyereksípálya működési engedélyét a Pest Vármegyei Kormányhivatal. A június közepén kihirdetett határozat értelmében a fővárosi ügyekben is eljáró környezetvédelmi hatóság a Védegylet Egyesület által benyújtott keresetre tekintettel visszavonta a XII. kerületi önkormányzatnak még 2025-ben kiadott területhasználati engedélyt.
A korábbi döntés értelmében a kerület a Normafa Park télisport-koncepció keretén belül több mint 20 ezer négyzetméternyi védett természeti területet vehetett használatba, hogy ott egy sífutó- és kettő szánkópályát alakítson ki, illetve üzemeltessen. A kormányhivatal felhívta a figyelmet, hogy a Normafa Park történelmi sportterületet 2013-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Orbán-kormány, de érintette az új építészeti törvény is. A Védegylet 2025. december 28-án terjesztette elő a keresetét.
A kormányhivatal nem kapkodta el a dolgot, hosszan vizsgálta a benyújtott dokumentumokat, majd idén júniusban arra jutott, hogy a „megalapozott érdemi döntéshez a tényállás további tisztázása szükséges”, ezért a korábbi határozat jogszabálysértő, így a visszavonásáról rendelkezett. Arról nincs szó, hogy ez a jogszabálysértés miért nem tűnt fel előbb a hatóságnak.
Ha a döntés változatlan formában fennmarad, akkor megszűnik Budapest egyetlen rendszeresen működő szánkó- és sífutópályája – aggodalmaskodnak a téli sport szerelmesei. Márpedig az immáron Kovács Gergely kutyapárti polgármester által irányított XII. kerületi önkormányzat a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy tudomásul veszik a Pest Vármegyei Kormányhivatal döntését. Bár azt hozzátették, hogy a Normafa Park üzemeltetőjeként továbbra is céljuk, hogy biztosítsák a téli sportolási lehetőségeket a hatályos természetvédelmi és egyéb jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Erre tekintettel további fejlesztéseket nem terveznek, elsődleges céljuk a meglévő létesítmények – kivéve a fentebb említettek – biztonságos és stabil üzemeltetése.
A bíróság megsemmisítette a Normafára épített sífutó- és szánkópálya engedélyeitA nagyszabású Normafa Park-projektet még Kovács Gergely elődje, Pokorni Zoltán fideszes polgármester indította el, mondván, a Normafa „már nem olyan erdő, ahol őzek üzekednek és süppedő mohába tapos a lábunk”. A Normafa beépítésének Áder János (a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke) akkor még köztársasági elnökként nagy híve volt, de Orbán Viktor is „első osztályú munkának” nevezte, amikor feleségével együtt helyi lakosként leadták szavazatukat a terület átalakításáról szóló 2015-ös helyi népszavazáson.
Pokorni a Hegyvidéken akkor aktív pártok közül addigra az MSZP és az akkor még létező Együtt támogatását is megszerezte a projekthez. A Normafa-törvényt egyébként már a szavazás előtt két évvel elfogadták anélkül, hogy bármiféle hatástanulmány készült volna. A törvénnyel 50 ingatlan, valamint a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozó Natura 2000 természetvédelmi területen lévő 350 hektáros parkerdő is a Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe került.
Az egyébként érvénytelen népszavazáson a projekt támogatói voltak többségben, Pokorni később ezzel söpört le minden vitát.
A Normafa átalakítása még abban az évben elkezdődött, murvával szórták le a Normafa út és a Libegő közötti sétányt, felújították az Anna-réti játszóteret, szerencsére a nagyszabású templomterv végül nem valósult meg. Akkor döntöttek a Libegő átépítéséről is, ami azóta forráshiány miatt szintén lekerült a napirendről. Nagy sikert aratott viszont az egykori lóvasút zugligeti végállomásának – részben a Norvég Alapból finanszírozott – felújítása, amelyben helytörténeti gyűjtemény látható és kulturális programok helyszíne.
Ezután nekiugrottak a régóta üresen álló Olimpia Szállónak, az elbontott épület helyére, az egykori „Rajk-villával” szimbiózisban új látogatóközpont épült nettó 2,67 milliárd forintért a kerület „házi kivitelezője”, az Archibona Kft. kivitelezésében. Az épületet 2022 tavaszán adták át, egy sporttörténeti kiállítás, valamint öltözők, csomagmegőrzők és információs pult kapott helyet benne. A környéken sok parkolóhelyet is kialakítottak, átszabták az utakat. Még abban az évben felújították a Vasas Síházat és elkészült a hóágyúzható, kivilágított sífutópálya és a szánkópálya. Idén januárban a Normafa Park engedélyt kapott egy sífelvonó üzemeltetésére is.
Az új, hóágyúzható sípálya terve az elejétől heves vitát váltott ki, a természetvédők „sípályasivatagról” beszéltek, mondván, ezzel tönkreteszik a növényzetet. Első körben egy csapadékvízgyűjtő tavat is kialakítottak volna, de ezt később elvetették, így a hóágyúzáshoz szükséges víz javát vezetékes vízből nyerik.
A Pest Megyei Kormányhivatal 2018-ban még úgy vélte, hogy a pályák kialakításának nincs jelentős környezeti hatása. A fejlesztésekre 2018 végéig több mint 7 milliárdot költöttek, és akkor még korántsem értek a végére.
Hóágyúk ellen harcolnak a Normafa védelmezőiA Pokorni-féle Normafa-álom legcsúfosabb kudarca a lombkoronasétány. Eredetileg a Magyar Turisztikai Ügynökség javasolta a 650 méter hosszú, rengeteg fa kivágásával járó beton-vas monstrum építését, amit azután Pokorni is felkarolt. De a terv olyan tiltakozóhullámot indított, ami még a Fideszt is megakasztotta, így többször is átterveztették. Az építkezés 2021 októberében kezdődött, de pénzhiány miatt 2022 februárjában leállt. Lázár János még abban az évben törölte az állami projektlistáról több tucat másikkal egyetemben. A lombkoronasétány helyett csak az elbontott Sport Szálló helyére került fejépület betonváza és a sétány betontuskói készültek el 600 millió forintból. A még Pokorniék által aláírt szerződés további 800 milliót biztosított az épület befejezésére. Így ezzel együtt már 1,4 milliárdba került a lombkoronasétány nélküli lombkorona-fogadóállomás. A Kisfaludy-programból cirka 2,6 milliárdot kaptak rá eredetileg a bontással és a kapcsolódó munkákkal együtt.
Kovács Gergely a választási kampányában még az elbontás mellett kardoskodott, de a vezetésével felálló új testület 2024-ben azzal szembesült, hogy az előző vezetés által aláírt támogatási szerződések okán a torzó elbontása és a terület erdészeti rekultivációja miatt 1,6 milliárd forintot kellene az államnak visszafizetni. Ehhez jönne hozzá a bontás és a rekultiváció további, több százmilliós költsége. Az önkormányzat a Népszavának küldött válasz szerint egyelőre csupán abban biztos, hogy a félbehagyott lombkoronasétányt nem építik meg. A fejépületnek több lehetséges hasznosítási módot is megvizsgáltak, jelenleg egy környezetvédelmi és fenntarthatósági ismeretterjesztő, oktatási funkció kialakítását tartják a leginkább támogatható iránynak. De arról, hogy ebből mikor lehet valami, egy szót sem írtak.
Zárt ajtók a kilátónál
Egyelőre zárt ajtókat talál az Erzsébet-kilátóra kíváncsi turista is. Az Erzsébet-kilátó épületét az önkormányzat 2026 februárjában vakolathullás miatt lezárta. Az ezt követően megindított vizsgálatok a szerkezetet érintő problémák gyanúját vetették fel, ezért drónos, emelődarus, roncsolásos és egyéb statikai vizsgálatok készültek. A vizsgálat eredményét az önkormányzat egyelőre nem osztotta meg lapunkkal, ígéretük szerint ezt a héten hozzák nyilvánosságra.
A János-hegyen már 1882-ben is volt egy akkor még faszerkezetű kilátó, az ide látogató Erzsébet királyné legalábbis onnan nézett szerteszét. A szállodatulajdonosok ipartestülete 1902-ben húszezer forintot ajánlott fel egy új, kőből épített kilátóhoz. Az építkezés 1908-ban kezdődött meg Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján. Az új kilátó 1910 óta várja a látogatókat, aminek nem tett jót, hogy 1948-ban egy hatalmas vörös csillagot tűztek a tetejére, a torony nem bírta el, így le kellett zárni. 2001-ben a Hegyvidéki Önkormányzat kezelésébe került, amely felújíttatta és 2005-ben újranyitotta.
