Az ukrán elnök szerda este bejelentette, hogy Fehéroroszország lekapcsolta azokat a határ közelébe telepített átjátszó állomásait, amelyekre Oroszország támaszkodott az Ukrajnai elleni gyilkos dróncsapások célra irányításában. Volodimir Zelenszkij az ukrán főparancsnok és a hírszerző szolgálatok jelentéseire hivatkozva elmondta, hogy az átjátszók már hétfőn leálltak, alig három nappal azután, hogy nyilvánosan ultimátumot adott Alekszandr Lukasenko elnöknek azok eltávolítására.
Zelenszkij pénteken arra figyelmeztette az 1994 óta hatalmon lévő belorusz diktátort, hogy
„...ha ő nem teszi meg, mi fogjuk”.
Az ügy kissé elsikkadt a múlt héten kiéleződött lengyel–ukrán viszály árnyékában, pedig sokkal súlyosabb eszkalációval fenyegetett. Az átjátszók leállításával azonban Zelenszkij követeléseinek csak a legkisebb eleme teljesült. Az egyre növekvő veszély, hogy Minszk beléphet Moszkva Ukrajna elleni háborújába, ukrán értékelések szerint továbbra is fennáll.
Kijev régóta próbálja eltántorítani Putyin szoros szövetségesét a háborúhoz nyújtott, egyre bővülő támogatásától, de az utóbbi hónapokban nyílt fenyegetésre váltott, s a hangváltás egybeesett az Oroszország elleni ukrán dróncsapások egyre hatékonyabbá válásával. Ez késztethette Lukasenkót arra, hogy június 15-én az Al Arabiyának nyilatkozva váratlanul bocsánatot kért, amiért az átfogó invázió 2022. februári megindításakor megadásra szólította Zelenszkijt, Oroszország elkerülhetetlen győzelmét jósolva.
Volodimir Zelenszkij szerint a Putyin-rezsim Belaruszt is bevonná az Ukrajna elleni háborúba, akár NATO-tagországok ellen is támadásra készülhetÁm szombat esti videóüzenetében az ukrán elnök további nyomatékot adott pénteki fenyegetésének: „Tudunk minden fehérorosz gyárról is, amely Oroszországnak dolgozik és ezt a háborút szolgálja”. Minden vállalat, amely fegyveralkatrészeket szállít vagy üzemanyaggal látja el Oroszországot, „hozzájárul Fehéroroszország bevonásához a háborúba” – mondta, értésre adva, hogy valójában az orosz hadseregnek nyújtott összes támogatás leállítását várja Lukasenkótól.
Legutóbbi megjegyzéseiben Zelenszkij rámutatott arra is, hogy januártól májusig 13-szorosukra nőttek az Oroszországba irányuló fehérorosz benzinszállítások a tavalyi azonos időszakhoz képest, míg a gázolaj szállítása megháromszorozódott. „Sajnos, ez segít Oroszországnak alkalmazkodni a rá nehezedő nyomáshoz, és nem hozza közelebb a békét” – mondta.
Oroszország azonban nem engedheti meg, hogy Lukasenko lazítson a két állam szoros kötelékein, mert ez gyengeségről tanúskodna Vlagyimir Putyin elnök még meglévő szövetségesei szemében. A Kreml szóvivője jelezte, hogy a két elnök hamarosan megvitatja az ukrán követeléseket. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig kedden nagykövetek előtt beszélve azzal vádolta Zelenszkijt, hogy kijelentései „egyértelműen Belarusznak a konfliktusba való közvetlen belekeverését célozzák”.
Zelenszkij május óta több ízben beszélt egy Fehéroroszország felőli újabb támadás veszélyéről. A helyzet mostani kiéleződése ugyanakkor összefügghet azzal is, hogy a belorusz ellenzék emigráns kormánya a minap adta át Ukrajna számára készített elemzését, amely szerint Lukasenko rezsimje – jogi, katonai, gazdasági és más lépések sorával – módszeresen készíti fel országát az orosz háborúba való belépésre.
Volodimir Zelenszkij: Ha Ukrajna ég, akkor Moszkva is égni fogMinszk belépése a háborúba súlyos helyzetbe hozná Ukrajnát
Jurij Fedorenko őrnagy, az Achilles hívónevű ukrán csapásmérő dróndandár parancsnoka szerint nagy a valószínűsége, hogy Putyin hamarosan bevonja Lukasenkót a háborúba. A dandárparancsnok Ukraine:News által közölt fejtegetése szerint a kérdés csak az, hogy Ukrajna bevárja-e a támadást, „elszenvedve az első csapásokat, szabotázsakciókat, behatolásokat és egy újabb aktív (hadműveleti) irány megnyitását északon, vagy fontolóra veszi a megelőző fellépést a (fehérorosz) katonai infrastruktúra, az átjátszóállomások, gyülekezési területek, logisztikai központok és az erőkoncentrációk ellen…” Bármelyik út következményei óriásiak lennének.
Ha Ukrajna kivár, azt kockáztatja, hogy Oroszország és Belarusz kezébe adja a kezdeményezést. „Egy északi fenyegetésnek nem kell teljes körű invázióvá válnia ahhoz, hogy veszélyes legyen. Már egy ilyen fenyegetés is arra kényszeríti Ukrajnát, hogy csapatait, légvédelmét, felderítő eszközeit és lőszerét elterelje keletről és délről. Ez túlfeszíti az emberi erőforrásokat, bonyolítja a logisztikát, és politikai nyomást helyez egy olyan országra, amely már most is több fronton harcol.”
„De egy megelőző csapásnak is megvannak a maga kockázatai. Azonnali propagandanarratívát adna Moszkvának és Minszknek, lehetővé téve, hogy azt állítsák, Fehéroroszországot „megtámadták”. Emellett Lukasenkónak indokot szolgáltatna ahhoz, amit eddig elkerülni igyekezett, a háborúba való közvetlen belépéshez. Ez Ukrajna diplomáciai helyzetét is bonyolíthatja, ha a küszöbön álló támadás bizonyítékai nem elsöprőek és nyilvánosak” – vélekedett Fedorenko.
