alkotmány;felmérés;alkotmánymódosítás;köztársasági elnök;közvélemény-kutatás;Alaptörvény-módosítás;Sulyok Tamás;Europion;Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal;

Elkészült a felmérés, még a fideszesek negyede is támogatja a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását

Az Europion felmérése szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával értenek egyet leginkább a magyarok a tervezett alaptörvény-módosítások közül, Sulyok Tamás lemondatása és a képviselői mandátumok korlátozása valamivel megosztóbb. A többség szerint alkotmányos változtatásokra szükség van, de új alkotmányra nem feltétlenül.

Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslata közül hármat a magyarok abszolút többsége támogatja. A legnagyobb támogatásnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállítása örvend – derül ki az Europion szerdán publikált, lapunkhoz eljuttatott országosan reprezentatív felméréséből.

Az közvélemény-kutató 1800 embert kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből június 23-án a kormányfő által hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítások egyes elemeiről, az intézményi változások üteméről és Magyarország alkotmányos kereteinek megítéléséről. 

A vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását teljes népesség 58 százaléka támogatja, ebből 38 százalék teljes mértékben. Szintén abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák, beleértve Polt Péter elnök nyugdíjazása (51 százalék), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48 százalék) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49 százalék) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43 százaléknyian támogatják, ebben a kérdésben a többihez képest magasabb a bizonytalanok aránya (38 százalék).

Nem meglepő módon az alkotmánymódosítások támogatottsága nagyban függ a pártpreferenciáktól. A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60 százalék feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya – a vagyonvisszaszerzési hivatal esetében 80 százalékot is meghaladja –, a fideszesek körében ugyanez mindössze 10–16 százalék között mozog (kivétel ez alól szintén az NVVH, amely még a fideszes szavazók körében is 26 százalékos támogatottságnak örvend).

A Mi Hazánk szavazóinak véleménye vegyes képet mutat: a hivatal felállítását relatív többségük (47 százalék) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27 százalék. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78 százaléka támogatja a Fidesz-szavazók 13 százalékával szemben. Összességében az államfő eltávolításának, valamint a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is.

Made with Flourish • Create a chart

A felmérésben kitértek arra is, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44 százalék) de kritika mindkét irányból érkezik: 16 százalék szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18 százalék szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22 százalék pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre.

Az összkép itt is erősen pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 70 százalék megfelelőnek tartja az ütemet, 11 százalékuk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57 százaléka az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a „bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27 százaléka bosszúhadjáratnak, 31 százalék tartja túl gyorsnak tartja a folyamatot.

A felmérés harmadik részében az Europion Magyarország alkotmányos kereteiről is megkérdezte a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47 százalék) úgy véli, hogy „a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra”. Ebben a középutas álláspontban viszonylagos egyetértés uralkodik a politikai táborok között: a tiszások 41, a Fidesz-szavazók 45, és Mi Hazánk támogatóinak pedig 63 százaléka tud ezzel azonosulni.

A teljes népesség harmada (34 százalék) azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt, míg 19 százalék szerint a jelenlegi Alaptörvény megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi álláspontot elsősorban az idősebbek, az érettségivel nem rendelkezők és a Fidesz-szavazók képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55 százaléka új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25 százalék), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30 százalék).

Az ítélet eltért a Kúria több hasonló ügyben hozott határozatától, a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint a sajtószabadság korlátozására alkalmas az abban megfogalmazott jogértelmezés.