Megjelent a törvénytervezet, nyomozási és vádképviseleti jogokat is kapna a Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési hivatala

Önálló költségvetési fejezettel működő, külső utasításnak alá nem rendelhető központi szervként hozná létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (NVVH) a kormány.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet normaszövege szerint a közvagyon jogellenes felhasználásának, a közvagyont érintő visszaéléseknek, a közvagyon-vesztéssel összefüggő vagyonmentésnek és a jogellenes vagyongyarapodásnak a feltárása lenne az NVVH feladata.

A hivatal székhelyen Budapesten lenne, vezetőit az Országgyűlés választaná meg. Az elnök és a négy elnökhelyettes személyére az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság tenne javaslatot, a bizottsági munkába civil szervezetek képviselőit is be kellene vonni tanácskozási joggal. A vezetőket hat évre választanák, újraválasztásuk kizárt lenne.

A szervezet élén az elnök állna, aki a munkaszervezetet vezetné, képviselné a hivatalt, gyakorolná a munkáltatói és költségvetési jogköröket, valamint stratégiai és tervezési feladatokat végezne a közvagyon visszaszerzésével és védelmével kapcsolatban. Az elnök munkáját a közpénzügyi, a nyomozati, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettes segítené; a pontos belső hatásköri rendet a szervezeti és működési szabályzat határozná meg.

A működés első nagy ága a közvagyonvédelmi kockázatértékelés és vizsgálat lenne. A hivatal kockázatértékelési módszertant tenne közzé, ez alapján egyedi és rendszerszintű kockázatokat keresne a közvagyon felhasználásában és kezelésében. Ennek eredménye nem állapíthatna meg jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget, de vizsgálatot, más szerv eljárását vagy jogalkotási, szervezési, intézményi javaslatot alapozhatna meg.

Közvagyonvédelmi vizsgálatot a hivatal hivatalból, bejelentés, panasz vagy más szerv jelzése alapján is indíthatna. Ehhez nem kellene bűncselekmény gyanúja, és az eljárás főszabály szerint nem minősülne közigazgatási hatósági eljárásnak. A vizsgálat kiterjedhetne a központi és önkormányzati gazdálkodásra, államháztartási vagy uniós támogatásokra, ingyenes vagyonjuttatásokra, állami és önkormányzati vagyonkezelésre, valamint köztulajdonban álló cégek vagyongazdálkodására.

Az NVVH adatot és iratot kérhetne be, iratokba tekinthetne be, nyilatkozatot vehetne fel, helyszíni vizsgálatot tarthatna, elektronikus adatokat menthetne, nyilvántartási adatokat kapcsolhatna össze, és szakértőt vagy más állami szervet is bevonhatna. Ha valaki szándékosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, természetes személynél ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, szervezeteknél ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig terjedő bírságot lehetne kiszabni.

A közpénzügyi ág külön felügyeleti jogköröket kapna. Ha egy gazdasági szereplő vagy kapcsolt vállalkozása árbevételének legalább 75 százaléka valamely lezárt adóévben közbeszerzésből vagy koncessziós beszerzésből származik, erről a NAV értesítené a hivatalt. Ha a vizsgálat a közvagyon további sérelmének veszélyét tárná fel, a céget a magyar állam felügyelete alá vonhatnák, ebben a jogkörben a közpénzügyi elnökhelyettes járna el. Ő áttekinthetné a vagyoni helyzetet, ellenjegyezhetné a kötelezettségvállalásokat, dönthetne a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben, és akár vezető tisztségviselőket is lecserélhetne.

A másik ág a büntetőeljárásokkal foglalkozna. Ha a vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúja merül fel, és az ügy a hivatal hatáskörébe tartozik, az NVVH saját hatáskörben is megindíthatná a büntetőeljárást, de dönthetne úgy is, hogy nem veszi át. Már folyamatban lévő ügyet is saját hatáskörébe vonhatna a vádemelés előtt. Ilyenkor nem párhuzamos ügyészi jogkör keletkezne, hanem az adott ügyben az NVVH gyakorolná az ügyészség jogait.

A büntetőeljárási szakaszban a hivatal közvádlóként járna el: előkészítő eljárást folytathatna, nyomozhatna vagy nyomoztathatna, felügyelhetné a felderítés törvényességét, irányíthatná a vizsgálatot, vádat emelhetne, a bíróság előtt képviselhetné a vádat, és az ügyészt megillető jogorvoslati jogokat is gyakorolhatná. A normaszöveg szerint fiatalkorúak és katonai büntetőeljárások ügyét nem vonhatná saját hatáskörbe az NVVH.