Az egészségügyben a nyilvántartott ellátóegységek közel ötöde részben vagy teljesen szünetel, miközben számos osztály működését külső közreműködő cégek által biztosított orvosok tartják fenn - közölte Buga László, az Egészségügyi Minisztérium a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkára a Magyar Egészségügy Menedzsment Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. Mint mondta: a 2544 ellátóegységből 464 részben vagy teljesen szünetel. A valós helyzet ennél is rosszabb lehet. Sok osztály ugyanis csak úgy képes működni, hogy külső közreműködő cégek biztosítják az orvosokat. Egyetlen nagy szolgáltató például 35 kórházban, 129 osztály működésében vesz részt, és havonta közel 30 ezer orvosi munkaórát biztosít. Becslések szerint országosan akár 60–70 ezer munkaóra is ilyen formában kerül be a rendszerbe - nem titkolva, hogy az egészségügy egyik legsúlyosabb problémája a szakemberhiány. Üzent a szakdolgozóknak is: nem felejtették el őket.
Dolgoznak a béremelésen, de nem szeretnének újabb feszültségeket létrehozni a sokféle szakma között. Az eltérő érdekek összeegyeztetéséhez időre van szükség, egyelőre türelmet kérnek.
Bejelentette: a rendszer állapotáról országos „egészségügyi leltárt” készítenek. Szerinte ehhez az adatok részben már elérhetők az adatbázisokból, de egy kérdőívet is kiküldenek a kórházigazgatóknak. Az államtitkár őszinteséget kér a vezetőktől, mert – szerinte - csak akkor tudnak segíteni, ha a kórházak menedzsmentjei, ha kérdőívre adott válaszaikban a valóságot írják.
Beszélt arról is, hogy az újonnan létrejött Egészségügyi Minisztérium felállítása még mindig zajlik, a szervezet a Belügyminisztériumból való kiválás, az új struktúra és a saját költségvetés kialakítása van folyamatban. A napi működési problémák kezelése mellett azonban már megkezdődött egy hosszabb távú reform előkészítése is. Az előadásában bemutatott adatok szerint Budapest orvosellátottsága több mint háromszorosa az országos átlagnak, miközben számos vidéki térségben tartós szakemberhiánnyal küzdenek az intézmények. Szerint ezek a különbségek önmagukban is magyarázzák, miért nem egyformán hozzáférhető az ellátás az ország különböző részein.
Magyar Péter: Kórházi klíma- és hűtőberendezés javítási és fejlesztési programot indít a kormányBuga László szerint az egyik legfontosabb szemléletváltás a „no blame culture”, vagyis a hibáztatás helyett a tanulás kultúrájának meghonosítása lenne. Buga szerint a fejlett egészségügyi rendszerek már felismerték, hogy a problémák eltitkolása és a felelősök keresése nem javítja a betegellátást. Ehelyett olyan környezetre van szükség, ahol a hibákból tanulni lehet, és ahol a betegbiztonság fontosabb, mint a bűnbakkeresés. Beszélt arról is, hogy az emberek egészségi állapotát csak kisebb részben határozza meg maga az egészségügyi ellátórendszer. A várható élettartamot sokkal inkább az életmód, a jövedelmi helyzet, a lakhatási körülmények, az oktatás, a munkakörnyezet és a környezeti tényezők befolyásolják. Az egészségügyi ellátás ugyan létfontosságú, különösen akut helyzetekben, de önmagában nem képes megoldani a magyar lakosság rossz egészségi mutatóit.
Buga László szerint Magyarország továbbra is az Európai Unió sereghajtói közé tartozik a születéskor várható egészséges életévek számában, ezért a kormányzati egészségpolitika nem korlátozódhat kizárólag a kórházakra és a rendelőkre.
Példaként említette azt a közelmúltban publikált kutatást, amely a beltéri dohányzási tilalom egészségnyereségét vizsgálta. Az adatok szerint a dohányzás visszaszorítása jelentős halálozáscsökkenést eredményezett, ami jól mutatja, hogy egy-egy jól célzott népegészségügyi beavatkozás akár nagyságrendekkel nagyobb eredményt hozhat, mint egyes egészségügyi fejlesztések.
Meghibásodott a klíma az Onkológiai Intézet egyik épületében, módosítani kellett a műtéti rendet