Májusban 43,5 milliárdos többlet keletkezett az államháztartásban, így az öthavi deficit 3806 milliárd forintra csökkent, ami az egész évre tervezett összeg 90,2 százaléka – közölte a Pénzügyminisztérium. Tavaly ilyenkor a deficit még „csak” 2801 milliárd forint volt, vagyis idén már ezer milliárddal nagyobb a hiány.
A bevételek tavalyhoz képest átlagosan 7 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 11 százalékkal, vagyis nem meglepő módon a költések oldalán szállt el a hiány a választási évben. A májusi egyhavi többlet nem meglepetés, sőt, annak mértéke el is marad a tavalyi 129,5 milliárd forinttól, amit a PM egyszeri, technikai okokkal magyaráz: mind az áfa, mind a társasági adó esetében a befizetési határidők idén júniusra tolódtak. A május az szja-, társaságiadó- és áfabefizetések miatt rendre többletes, szufficites szokott lenni.
Kisebb csoda történt, májusban többlettel zárt Magyarország költségvetéseA tegnap közölt, részletes adatok szerint a bevételi oldalon az áfabevételek 4 százalékkal emelkedtek, tehát az év eleji 9–10 százalékos bérnövekedés még nem jelent meg a fogyasztásban többletként. A jövedéki adóbevételek mindössze 1,4 százalékkal haladták meg a tavalyit, ami reálértéken csökkenést jelent. Az szja-bevételek is csak 5,4 százalékkal nőttek, ami elmarad a béremelések ütemétől, mivel idén jelentős családi adócsökkentések voltak, ezek pedig mérséklik a bevételek dinamikáját. A bevételi oldalon viszont a tavalyinál sokkal jobban teljesít az Európai Unió,
az év első öt hónapja alatt 523 milliárd forint támogatás érkezett, szemben a tavalyi 168 milliárddal.
A Fidesz-kormány idén 1894 milliárd forintos uniós bevétellel számolt, ez az összeg több száz milliárd forinttal túlteljesülhet, ha valóban megindul a második félévben az uniós pénzek kifizetése. Ha ez így lenne, akkor az jelentősen tudná az év végén mérsékelni a pénzforgalmi hiányt.
Beavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-raA kiadási oldalon szembetűnő, hogy a rezsitámogatások fillérre megegyeznek a tavalyi kiadással (583 milliárd forint), vagyis a várt kiadáscsökkenés elmarad. A választási osztogatás azonban nagyon meglátszik a lakástámogatásokon, amire öt hónap alatt 210 milliárd forint ment el, ez 149 milliárd forintos növekedés egy év alatt – ennyibe kerül a Fidesz-kormány által tavaly bevezetett kedvezményes lakáshitel támogatása, ami fenntarthatósági problémákat vethet fel.
A költségvetési intézmények kiadásai 2026 első öt hónapjában 4326,7 milliárd forintra rúgtak, amely 17,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának kiadásaihoz képest, a béremelések, valamint a fegyverpénz kifizetése miatt.
Az úgynevezett fejezeti (minisztériumi) kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsorán 2026 első öt hónapjában 3621,5 milliárd forint kiadás teljesült, amely 65,1 százalékkal magasabb, és ez a drasztikus növekedés összefügg a kormányváltás előtti hatalmas kifizetésekkel. A kiadási oldalon viszont volt egy jelentős hiánycsökkentő tétel: az első öt hónapban az államadósság nettó (kamatbevételekkel csökkentett) kiadásai 1165,8 milliárdra rúgtak, ami 905 milliárd forinttal (!!!) elmaradtak a tavalyi csúcstól. Ez egyrészt extra magas kamatozású adósságpapírok kifutásának köszönhető, de év eleje jelentősen csökkentek az államadósság kamatai is – igaz, ennek inkább a következő években lesz hiánymérséklő hatása.
Fejlődési csapdában vergődik Magyarország, egyszerűen nem lesz mindenre elég pénzA magyar gazdaság megítélésekor a legkockázatosabb tényező az államháztartás, illetve annak idénre várható, ismeretlen mértékű hiánya – fogalmaztak a Raiffeisen Bank elemzői hétfőn kiadott elemzésükben. A kormány bejelentette a 2026-os költségvetés felülvizsgálatát, amelynek eredményeit augusztus végén ismertetheti, a módosítás pedig szeptemberben kerülhet a parlament elé. Emellett napirendre került egy új vagyonadó lehetősége is, amely évente 300–600 milliárd forintos többletbevételt hozhatna, bár részletek egyelőre nem ismertek. Az Európai Bizottság közben ismét figyelmeztette Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás keretében, hogy a fiskális korrekció elmaradása veszélyeztetheti az uniós források folyósítását – jegyzik meg az elemzők.
Budapestre jön az Eurogroup vezetője
Csütörtökön Magyarországra érkezik Kyriakos Pierrakakis görög pénzügyminiszter, aki jelenleg az eurót használó országok szervezetének, az Eurogroupnak az elnöke – közölte meghívója, Kármán András. A pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök pénteken találkozik a görög politikussal. Magyarország számára fontos és szimbolikus jelentőségű, hogy az eurót használó országok csúcsszervének elnöke látogat hozzánk. Hazánk elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ehhez vállalta, hogy 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat – közölte Kármán.
