Az erről szóló jogszabály-tervezet szerint a folyamatban lévő kérelmeket legkésőbb 2026. július 31-ig még az alapítvány bírálja el, a már megítélt támogatások kifizetését az állam az év végéig vállalja. Azaz ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, július végétől gyakorlatilag valamennyi új egyedi méltányossági kérelem a NEAK-hoz érkezik majd, ami a kormányzat szándéka szerint egységesebb és átláthatóbb finanszírozást jelenthet a rászorulóknak.
A BSLA alapítványt az Orbán-kormány azzal a nyilvánvaló céllal hívta létre, hogy a politikailag is kényes méltányossági döntéseket „levesse magáról az állam", s ezek terhét egy »civil szervezetre" hárítsák. Ez nem jött össze.
Elege lett a Tisza-kormánynak a szerencsétlenkedésből, elveszi az alapítványtól méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálásátA „kiürített” BSLA végleges sorsáról még nem született döntés, egyelőre az a terv, hogy egy-egy konkrét kezeléssel kapcsolatos civil kezdeményezés nyomán gyűlő egyedi felajánlásokkal és az adók egy százalékának gyűjtésével is foglalkozhat a jövőben ez a szervezet.
Mint emlékezetes: ez az az alapítvány, amely a drága, sokszor életmentő gyógyszerekre szorulók kérelmeinek támogatásáról dönt. Olyan készítményekről, amelyek még nem kaptak „normál” társadalombiztosítási támogatást, ezért az orvosnak és a betegnek méltányossági kérelmet kellett benyújtania, hogy megkaphassa a szükséges gyógyszert. Az alapítvány létrehozásáról két évvel ezelőtt kivételes gyorsasággal döntött parlament. Elvileg már 2025 januárjától működnie is kellett volna, de bejegyzése is elcsúszott februárra. A rendszer működőképessége a BSLA megalapításának első percétől vitatott volt. A szervezet eleve zökkenőkkel indult, már kora tavasszal a sajtóban sorra jelentek meg az alapítvány döntésére hiába várakozó betegek történetei. Noha a nyilvános dokumentumok szerint ötfős kuratórium, külön felügyelőbizottság, valamint szakértői és döntéselőkészítő bizottság dolgozott a kérelmeken, ezzel együtt az ügyintézés lassúnak bizonyult. A lapunknak
korábban a témában nyilatkozó orvos szerint rendre 50-100 betege várt 10-12 különböző készítményre, közülük sokan akár 8-10 hónapja úgy, hogy közben semmi nem történt.
Az sem volt ritka, hogy mire megszületett a döntés a kérelemről, a beteg meghalt.
Az alapítvány körül már tavaly ősztől súlyos működési és személyi problémák jeleztek működtetési nehézségeket. Múlt nyár végén lemondott az első kurátor, Szebik Imre, majd Kovácsné Putnoki Katalin és Sebők Szilvia is, idén tavasszal a döntéselőkészítés egyik kulcsfigurájának számító Pozsgay Csilla is felmondott.
Életmentő gyógyszerek is késnek, a Tisza beavatkozására vár a Batthyány–Strattmann AlapítványJúnius elején Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter személyesen egyeztetett a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár leendő főigazgatójával, Kaló Zoltánnal. Arra jutottak a méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatások elbírálása szeptembertől visszakerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Ahogy a miniszter fogalmazott: az OEP megerősített szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön. A miniszter e találkozó után azt is jelezte: hogy az alapítvány működését felülvizsgálják, ám december 31-ig a szervezet még a jelenlegi struktúrában folytatja a munkáját.
Valami nincs rendben, a szakmai igazgató is felmondott a gyógyszertámogatásokról döntő Batthyány-Strattmann László AlapítványnálA BSLA céljaira 2025-ben 45 milliárd, 2026-ban már 47,2 milliárd forintot szánt a költségvetés. Információink szerint az idén eddig mintegy 10-15 milliárd forintnyi támogatást osztottak szét. Ha az egyedi méltányossági kérelmekkel kapcsolatos munkája a nyár közepén lezárul, az alapítványban maradt pénz visszakerül a NEAK költségvetésébe. Úgy tudjuk: jelenleg még nem látható pontosan, hogy a feladatok visszakerülésével mekkora összeg marad meg, a szakemberek becslései több tízmilliárd forintos nagyságrendű korrekciót sem tartanak kizártnak.
