Hét alkotmánybíró kizáratta magát a Sulyok-ügy tárgyalásából, így a teljes ülés már nem határozatképes, Polt Péter ezért levette a napirendről a köztársasági elnök beadványát – írja a 444.
„Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette” – írta a testület a lapnak, amely időközben közleményként is megjelent a honlapon. Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta volna az ügyet, a lap információi szerint egy olyan javaslat került volna a testület elé, ami támogatta volna Sulyok beadványát.
Melléthei-Barna Márton: Példátlan sebességgel tűzte napirendre Sulyok Tamás indítványát az AlkotmánybíróságMint arról mi is beszámoltunk, az Alkotmánybíróság a honlapján tette közzé, hogy a június 22-i, jövő hétfői teljes ülésén tárgyalja a köztársasági elnök indítványát. Sulyok Tamás – akit Magyar Péter miniszterelnök már a választás előtt, majd az Országgyűlés alakuló ülésén és utána többször is lemondásra szólított fel, több állami tisztségviselővel egyetemben – jogi úton való eltávolítását akadályozná meg elképzelése szerint, ha az Alkotmánybíróság neki adna igazat. Mivel Sulyok nem volt hajlandó lemondani, a kormányfő bejelentette, jogalkotással fogják elérni a távozását.
Az államfő négy kérdést tett fel az Alkotmánybíróságnak, amelyek lényegében, jogi nyelvezettel mind arra irányulnak, hogy eltávolítható-e jogi aktussal, ennek érdekében módosítható-e az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságnak van-e hatásköre ezzel kapcsolatban
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás indítványátA 444 információ szerint komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás beadványa, amivel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját mentené. Az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet. Ezzel Polt Péter alkotmánybírósági elnök és még két alkotmánybíró nem értett egyet.
A lap úgy tudja, hét alkotmánybíró péntek délelőtt írásban kizáratta magát az ügyből arra hivatkozva, érintettnek érzik magukat. A portál forrása szerint ezzel pedig lehetetlenné tették, hogy azt a beadványt valaha is tárgyalja a testület.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyanis a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada, vagyis 10 fő jelen van. A 15-ből 6 tag „kilépésével” viszont már nincs meg a hivatalban lévők kétharmada. A 444 forrásának magyarázata szerint Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban innentől nem lehet olyan teljes ülést összehívni, ahol jelen lenne minimum 10 bíró. Az alkotmánybírók „érintettség” alatt arra gondolhattak, hogy a majdani átalakítás a testületre is vonatkozhat, így etikátlannak tarthatják, hogy elővágással megpróbáljanak a kérdésről dönteni.
