Figyelj, mondtam a gyerekeknek, ez nem teló, hanem zseblámpa, wazze. Mér, tán nem, hiszen annak is használható, de nem is vekker, noha van rajta vekker. De tud még egyet s mást. Ez ugyanis, kisfiam, nem egy telefon, vágod?
Once upon a time, midőn lámpáskodtam egy kis balaton-felvidéki faluban, többségében afféle félproli körüllakók között a világcsoda tájon – tisztelet a kivételnek –: sok helyes és kevésbé helyes gyerek és felnőtt. Egyikük, a tesis kollegina, aki nem a legélesebb kés volt a fiókban, persze ő volt a leghangosabb Fidesz-fan a tantestületben, aszongya: igazgatóit adtam a mellesleg legjobb fej és legjobb tanuló Vandának, mert energiaitalos doboz volt a táskájában. Mi van, kérdeztem hüledezve, egy doboz energiaitalért? Igazgatóit csak főbenjáró bűnökért szokás adni, én aztán tudom, nekem minden félévben volt egy, a végén ún. sárga lapos, ha még egyet kapok, úgy kirúgnak az Eötvösből, hogy a levegőben éhen halok. Ez van a házirendben! Leszarom a házirendet, ez egy hülyeség, mondok. Ezért tartunk itt, ezért ilyenek ezek a fiatalok, kotkodácsolta a rút vén szatyor.
A szektaA mobilod igazából számítógép, érted? Tenyérnyi palmtop, ami, és itt van a kutya elásva, lehetővé teszi, hogy szinkron kapcsolatban legyél a világgal, hogy akárkivel élőben kommunikálj, hogy ha nem ismersz egy idegen szót, megnézd, hogy tájékozódj arról a könyvről, amit olvasol, és remélem, hogy olvasol, mert ha nem, megcibálom a skrótumodat, meg ki is volt ez a Miczkiewicz, akinek a büsztje üvegesen néz itt a parkban, hát óriás volt, mondja a teló, amin tudsz zenét is hallgatni, bármilyet, úgy érezheted, egy film az életed, tök jó, bár mintha már láttad volna valahol, persze lehet a telódon filmet nézni, sőt, csinálni is, valamint tudod hangrögzítő magnóként is használni és tök jó fényképeket tudsz vele csinálni, de ha bizonytalan vagy egy receptet vagy egy borfélét illetően, akkor is kéznél van, ellenőrizheted, hány lépést tettél meg ma, a GPS-szel bárhová eltalálsz, élő konferencia-beszélgetést folytathatsz, utalhatsz, pasziánszozhatsz vagy madzsongozhatsz, satöbbi. Egyszóval ez egy tenyérnyi számítógép, ablak a világra, egy csoda, csak jól kell használni. Ne higgy a mindig károgó boomer eszemkának, szülői munkaközösségnek, akik mindig rinyálnak, mert mindig van, mint egy divat, valami olyan téma, ami a fiatalok kreténségét bizonyítja – a halásznadrágtól az energiaitalon át a telózásig.
Most épp a Z generáció, a zoomerek „ezek a fiatalok”, és a telón siránkoznak a boomerek, hogy senki nem beszélget egymással, mert mindenki mindig a mobilját buzerálja; vége, az elidegenedés a tetőfokára hágott, TikTok, online pornó, szexting, nem olvasnak, ADHD-sok, nem érdeklik őket a közügyek, nem hisznek Istenben, satöbb.
Nem hülyeHát a lóvast. A magyar zoomerek pont most bizonyították be, hogy az igazság és az erkölcs pártján állnak, és jórészt ők hajtották el és hajították ki a hungarista zsírzsarnok kamuállamát a történelem szemétdombjára. Vannak persze rém gyerekek, bár ha a gyerek rém buta vagy rém gonosz, az szinte mindig az értük felelős felnőttek sara, majd’ minden gyerek tiszta lap, és a zoomerek zöme, markáns rétegük globálisan épp’ olyan cuki, mint a mieink, akik megteremtették egy normális Magyarország felépítésének a lehetőségét a minap. William Frey állítja Zentuccio holdblogos cikkében, hogy a digitális, fajilag és kulturálisan végtelenül színes, és bizony szabadelvű „Z” generáció az első lázadó ifjúságnak nevezhető nemzedék a hetvenes évek óta. Hisznek az élet értelmében, vakmerőek, abszolúte figyelik a közélet és a politika fejleményeit, rühellik a hatalmi visszaéléseket, elutasítják a hagyományos pártrendszert és a fucking monopolkapitalizmus polarizálta egyenlőtlenséget, hatalmas felelősségérzettel fordulnak a környezet pusztulásának problémája felé, átlátják és megvetik a fake news-t, a fasizmust és a nacionalizmust, Trump-utálók, pénzügy-, egészség- és környezettudatosabbak, mint mink, löttyedt boomerek, az applikációkat nem hülyeségekre használják, hanem tudásuk gyarapítására – ilyenek ezek a fiatalok, van remény...

