A statisztikák szerint az esetek egy részében kimutatható szervi ok, máskor nem, de ez nem jelenti azt, hogy ahol van szervi tényező, ott nincs lelki része – és fordítva. Sok esetben egyszerűen nem található egyértelmű kiváltó ok. Ilyenkor kezdenek el gyanakodni a hozzájáruló lelki tényezőkre Nemzetközi adatok alapján a lakosság 10–15 százalékát érinti valamilyen formában a fülzúgás, de csak kis részük fordul orvoshoz.
– Az, hogy ki kér segítséget, gyakran pszichés tényezőktől függ: például attól, mennyire megterhelő az illető számára a tünet. Tény, hogy bár nincs konkrét „tinnitusos személyiségtípus”, de vannak hajlamosító tényezők arra, hogy kit viselhet meg jobban a fülzúgás. Ilyen lehet például: a teljesítményorientált életmód, a (stressz)érzékenység és a szorongásra való hajlam – magyarázta lapunknak Dr. Szigeti F. Judit, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának klinikai szakpszichológusa, a Búgócsiga tinnitus csoport vezetője.
Fontos azonban, hogy mindig szükséges egy testi reakciószerv is – valakinél ez a hallórendszer.
Fontos megérteni, hogy a fülzúgás nem pusztán fülprobléma, hanem az idegrendszer működésének sajátos mintázata is lehet. Az agy folyamatosan szűri és értelmezi az érzékszervi ingereket. Normál esetben a jelentéktelenekről „nem vesz tudomást”, fülzúgás esetén azonban ez a szűrőrendszer sérülhet, és egy agyunk által generált belső hang felerősödhet.
Fontos megérteni, hogy a fülzúgás nem pusztán fülprobléma, hanem az idegrendszer működésének sajátos mintázata is lehet.
Az agy folyamatosan szűri és értelmezi az érzékszervi ingereket. Normál esetben a jelentéktelenekről „nem vesz tudomást”, fülzúgás esetén azonban ez a szűrőrendszer sérülhet, és egy agyunk által generált belső hang felerősödhet.
A tinnitus egyik kulcsjelensége az úgynevezett ördögi kör. Ennek több állomása van, és lépcsőzetesen épülnek egymásra. Először megjelenik a hangélmény, amit az érintett érzékel, és amit pár másodpercig mindenki megtapasztalhatott már. Mivel nem megszokott számára, így megijed tőle, és elkezdi fokozottan figyelni. Ez azonban felerősíti az érzetet, ami a szorongás növekedését fogja eredményezni. Ez a stressz pedig tovább fogja erősíteni a tüneteket – tudtuk meg Dr. Bencsik Beátától, a klinika fül-orr-gégész szakorvosától, a Tinnitus Ambulancia vezetőjétől.
A szakemberek ugyanakkor igyekeznek kerülni azt a megfogalmazást, hogy a tinnitusnak „lelki oka van”. Inkább arról beszélnek, hogy pszichés tényezők befolyásolhatják a tünet kialakulását, illetve annak megélését.
Ennek kapcsán Renkó Tamara klinikai szakpszichológus rezidens ekképpen vélekedett:
– A szorongás például felerősítheti a tinnitus okozta szenvedést. Ráadásul a folyamat kétirányú: nemcsak a szorongás fokozhatja a fülzúgást, hanem a fülzúgás is kiválthat szorongást.
Az idegrendszer szerepe
Ugyanakkor az idegrendszer rendkívül rugalmas: képes újra megtanulni, hogy ezt a hangot háttérbe sorolja. A terápiák jelentős része tulajdonképpen ezt az újratanulási folyamatot támogatja. A túlzott fókusz kulcsfontosságú tényező. Minél inkább figyel valaki a fülzúgásra, annál kevésbé képes nem venni tudomást róla. Ezért nem működik az a tanács, hogy „ne figyelj rá”.
– A jelenlegi kutatások szerint a leghatékonyabb módszer a lelki tényezők mérséklésére a kognitív viselkedésterápia (CBT). Ez nem feltétlenül a hangot csökkenti, hanem azt, ahogyan az illető megéli. Ez képes lehet csökkenti a szorongást, javítani a megküzdési stratégiákat, illetve javítani az életminőséget. Ennek fényében előtérbe kerül a figyelemelterelés, az érdekes, örömteli tevékenységek, továbbá a külső hangok használata a belső hang elfedésére – emelte ki Judit.
– A kognitív viselkedésterápiát kiegészíthetik ugyanakkor más alternatív praktikák is, mint például a relaxáció, a mindfulness, a figyelemtréning és a sport, illetve fontos a megfelelő alvás, napirend és életmód is – jegyezte meg Bencsik doktornő.
A csoportterápia megtartó ereje
Nem mindenki éli meg ugyanúgy a fülzúgást. Van, aki idővel szinte teljesen hozzászokik, másoknál viszont tartós szenvedést okoz.
– Ebben szerepet játszik az egyéni megküzdési stílus, a korábbi élettapasztalatok és az aktuális élethelyzet is. Ezért nincs egyetlen, mindenkire érvényes megoldás. A hatékony segítség sokszor abban rejlik, hogy az érintett megtalálja a saját működéséhez illeszkedő stratégiákat – legyen szó mozgásról, relaxációról, terápiáról vagy életmódbeli változtatásokról – húzta alá Tamara.
Mivel a tinnitus erőssége nehezen mérhető objektíven, ezért a kezelés egyik fő célja nem feltétlenül a hang megszüntetése, hanem az, hogy kevésbé legyen zavaró. Ez már önmagában jelentős életminőségjavulást hozhat.
– Előfordulhat, hogy egy-egy lelki trauma, hallássérülés, vagy egyéb testi probléma után jelenik meg a tünet, de ezek inkább kiváltó tényezők, nem egyértelmű okok.
