Itthon nyaral a magyarok többsége, megugrott az egynapos külföldi kiruccanásaink száma

A magyarok turisztikai aktivitása továbbra is az Európai Unió alsó harmadába tartozik, tavaly a népesség kevesebb mint fele vett részt többnapos belföldi utazáson, ami visszaesés az előző évhez képest. Ugyanakkor akik utaztak, azok gyakrabban és hosszabb időre mentek, és többet költöttek. Összességében a magyarok továbbra is háromszor annyit utaznak belföldön, mint külföldön, a külföldi utak száma tavaly is emelkedett- derült ki a Központi Statisztikai Hivatal ma bemutatott „Határon innen vagy túl? Utazási szokások számokban” című kiadványából.

Eszerint tavaly 4,4 százalékkal több külföldi látogatott Magyarországra, akik átlagosan 15 százalékkal hosszabb időt töltöttek itt, és 12 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Egy külföldi látogató átlagosan napi 25–29 ezer forintot költött el Magyarországon, ami arra utal, hogy ezen a téren még jelentős növekedési potenciál van. A legnagyobb létszámbővülést az Ausztria, az Egyesült Királyság, Izrael és az Egyesült Államok felől érkező vendégek körében mérték.

A külföldiek egyre fontosabb szerepet játszanak a hazai turizmus növekedésében, de a vendégforgalom továbbra is erősen koncentrált. A fizetős szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 40 százaléka Budapestre jut. A külföldi turisták vendégéjszakáinak felét pedig mindössze nyolc ország látogatói adják. A legfontosabb küldőpiacunk továbbra is Németország, ahonnan tavaly mintegy kétmillió turista érkezett Magyarországra, akik összesen 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el itt. Az Egyesült Királyságból érkezők 92 százaléka kizárólag Budapesten száll meg, míg a németeknek csak 42 százaléka maradt a magyar fővárosban. Érdekes fejlemény, hogy Izrael 2025-ben bekerült a nyolc legfontosabb küldőpiac közé, kiszorítva Ausztriát és Szlovákiát.

A 2019-es rekordév után a koronavírus-járvány jelentős visszaesést okozott a turizmusban, de az elmúlt két évben a szektor fokozatosan közeledett a járvány előtti szinthez. Németh Eszter, a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztály vezetője mai szakmai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a turizmus rendkívül összetett, megítélését gyakran leszűkítik a szálláshelyek adataira. Pedig a klasszikus nyaralások mellett turizmusnak számít a rokonlátogatás, a bevásárlási célú határátlépés, az átutazások vagy akár a saját nyaralóban, a hétvégi telken eltöltött idő is. A szakember szerint a turizmus teljesítményét nem lehet egyetlen mutatóval jellemezni.

Az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy egyre népszerűbbek a rövidebb városlátogatások és hétvégi kiruccanások. A magyarok által külföldön eltöltött idő 2,4 százalékkal csökkent, miközben az utazások száma nőtt. Különösen erős maradt a szomszédos országokba irányuló egynapos forgalom, elsősorban Ausztria, Szlovákia és Románia felé. A költési adatok beszédesek: a belföldi egynapos utazás során átlagosan 9100 forintot költött egy magyar turista, míg egy külföldi egynapos út során 40 300 forintot. A többnapos utak esetében a magyarok naponta átlagosan kétszer annyit költöttek külföldön, mint belföldön.

A belföldi és külföldi vendégforgalom egyaránt Budapest térségében nőtt a leggyorsabban, de a vidéki desztinációk közül a magyar turisták körében a Pécs–Villány térség, különösen Siklós és Harkány, a külföldiek körében pedig Szeged és térsége, azon belül Makó teljesített kiemelkedően.

A turizmus közvetlenül a GDP 2,1 százalékát adhatta 2025-ben, amikor - mint azt Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese elmondta - 1800 milliárd forintos többletet mutatott, ami a teljes szolgáltatás külkereskedelmi egyenleg 34 százalékát tette ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, utazásszervezés, sport- és szabadidős szolgáltatások, valamint a gyógyfürdők teljesítményét is figyelembe véve a szektor súlya a GDP mintegy 7 százalékára emelkedik, a közvetett hatásokkal együtt pedig 2024-ben elérte a 10,2 százalékot. A foglalkoztatásban is jelentős a szerepe: 2025-ben mintegy 420 ezren dolgoztak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, a legtöbben, egyharmaduk a vendéglátásban. A szezonalitás továbbra is jelentős probléma, a Balatonnál az elmúlt években nem simultak el a mutatók.

A szálláshelypiacon jelentős változások vannak: a vendégforgalom több mint 53 százalékát továbbra is a szállodák adják, miközben a magán- és egyéb szálláshelyek már a vendégek ötödét fogadják. Ebben jelentős szerepe van az Airbnb kapacitás megtöbbszöröződésének. Az elmúlt évtized egyik legfontosabb trendje, hogy a turisztikai költések egyre nagyobb része a szálláshely-szolgáltatás felé tolódik: a turisták ma arányaiban lényegesen többet költenek szállásra, mint tíz évvel ezelőtt. Jellemző, hogy a vendégek helyben, az egyre komplexebb szálláshelyen veszik igénybe a legtöbb szolgáltatást.

Az idei év első hónapjaiban ugyanakkor lassulás látszik: a szálláshelyek vendégforgalma az első negyedévben még 4,5 százalékkal nőtt, de márciusban - a Covid óta először - csökkent a külföldi vendégek száma, áprilisban pedig a külföldi forgalom már visszaesést mutatott. (A májusi adatokat a jövő hét végén közli a KSH.) Ebben szerepet játszhatott a közel-keleti konfliktus is, amelynek következtében az izraeli vendégforgalom jelentősen mérséklődött.

Különösen látványos volt a változás Budapest VI. kerületében, ahol a rövid távú lakáskiadás betiltása nyomán a kapacitások mintegy 40 százalékkal csökkentek, a vendégforgalom pedig 28 százalékkal esett vissza az első negyedévben. A turisták azonban nem tűntek el a fővárosból: Terézváros nélkül Budapest vendégforgalma 12 százalékkal nőtt, a kereslet más kerületekbe vándorolt át.

A KSH szakértői szerint a 2026-os év megítéléséhez még korai lenne végleges következtetéseket levonni. A többnapos utazások mintegy harmada ugyanis a nyári főszezonban valósul meg, így a turizmus idei teljesítményét döntően a következő hónapok alakulása határozza majd meg.