Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az idei, 97. Ünnepi Könyvhét egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért vendége David Szalay és az utóbbi hónapok egyik irodalmi világszenzációjává vált Flesh című regénye volt. A magyarul Test címmel megjelent kötetet a szerző rendkívüli érdeklődés mellett dedikálta pénteken a Vörösmarty téren. Szalay népszerűsége nem véletlen: a Flesh tavaly elnyerte az egyik legrangosabb irodalmi elismerést, a Booker-díjat. A brit–magyar szerző díszvendégként a rendezvényt is megnyitotta, a magyar fordítás megjelenéséhez kapcsolódva pedig pódiumbeszélgetésen vett részt. Ezen többek között a regény keletkezéséről, magyarországi tapasztalatairól és önbizalomhiányáról beszélt – mert bármennyire is meglepő, a Booker-díjas kötet végső soron önbizalomhiányból született.
A pódiumbeszélgetésen Szalay felidézte, hogy mielőtt nekilátott volna a Fleshnek, évekig dolgozott egy másik regényen. Ezzel a munkájával azonban nem volt elégedett, ezért félretette, és csupán néhány jobban sikerült részletet őrzött meg belőle. Az egyik ilyen töredékből bontakozott ki a születendő Flesh első fejezete, innentől pedig az a meggyőződés vezette, hogy a készülő regény működőképes alapokra épül. Számára tehát a kötet megírása önbizalomerősítő folyamat volt.
Elkezdődött a 97. Ünnepi Könyvhét, Tarr Zoltán azonnali intézkedéscsomagot ígért a magyar irodalom megmentéséreA történet eredetileg Angliában játszódott volna, Szalay azonban hamar módosított a helyszínen, és – többek között azért, mert akkoriban Magyarországon élt – ide helyezte át a cselekményt. Persze Anglia sem maradt ki teljesen a történetből, és valahol éppen e két világ testiségen keresztüli bemutatása adja a Flesh sajátos ízét. Kiemelt szerepet kapnak például az étkezések. Külön jelentéssel bír, amikor a főhős Angliában a Nando's nevű gyorsétteremben eszik, vagy amikor egy pécsi vendéglőben rendel székelykáposztát. Az eredeti kiadásban különösen hatásos, hogy az angol szövegben kiemelve jelennek meg az olyan nevek, mint a lángos, a somlói galuska vagy a már említett székelykáposzta. Ezek a nemzetközi olvasó számára egzotikusnak ható elnevezések a magyar fordításban értelemszerűen nem tudják ugyanazt a hatást kiváltani.
Van egy hely, ahol még Orbán Viktor nőügyei és a filozófus Gyurcsány Ferenc is nehezen rúg labdába a kínálat mellettA Flesh jellegzetesen minimalista stílusával Szalay egyrészt arra törekedett, hogy semleges hangon beszéljen egy sokkoló és nyugtalanító történetről, másrészt arra, hogy az intenzív realitás eszközeivel mutassa be a körülöttünk lévő világot. Talán éppen ezért hasonlítják sokszor Szalay stílusát Albert Camus-éhez, a Flesht pedig a francia író Közöny – újabb fordításban Az idegen – című művéhez.
A Szalayval folytatott beszélgetést az író magyar fordítója, Barabás András moderálta. A Flesh szerzőjének profizmusa és visszafogott humora sajátos hangulatot kölcsönzött az eseménynek. Hogy stílszerűek legyünk: a Szalayval való találkozás, csakúgy, mint a Flesh olvasása, húsba vágó élmény.
