Közleményt adott ki Horváth Lóránt, az aranykonvojügyben a hatóságok által feltartóztatott ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője arról, milyen felelősség terhelheti Sulyok Tamás köztársasági elnököt az ügyben.
Az ügyvéd azt írja, hogy miután az Orbán-kormány miniszterelnöki és miniszteri nyilatkozatban is jelezte, hogy a pénz visszatartásának célja Ukrajna rákényszerítése a Barátság-kőolajvezeték megnyitására, a köztársasági elnök szerepe jogilag rendkívül aggályossá vált.
Mint jelezte, az ügyben hozott, 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egyszerűen egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként használtak fel. Horváth Lóránt szerint rövidesen beigazolódik, hogy a pénz lefoglalása és visszatartása, továbbá a pénzszállító legénységenek jogellenes fogvatartása ténylegesen nem büntetőeljárási szükségszerűségből, hanem azért történt, hogy Magyarország nyomást gyakoroljon Ukrajnára egy stratégiai ügyben. Vagyis a kormányrendelet és a törvény elfogadása nem jogszerű nyomozati vagy nemzetbiztonsági intézkedés volt, mivel a törvényi visszatartás összekapcsolódott a Barátság-kőolajvezeték újranyitásának deklarált követelésével - hangsúlyozta az ügyvéd.
Mint korábban beszámoltunk róla, az ukrán Oscsadbank jogi képviselője az ügyben már március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt. Az Orbán-kormány később rendeletbe írta, hogy Ukrajna még két hónapig biztosan nem kapja vissza a mintegy 27 milliárd forintnyi aranyát és pénzét, amit végül úgy tűnik, be sem tartottak, ugyanis május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a magyar fél visszajuttatta Ukrajnának a korábban lefoglalt vagyonelemeket.
Mindezek összefüggésében Horváth Lóránt szerint a köztársasági elnök szerepének megítélése teljesen új megvilágításba kerül, amikor ugyanis Sulyok Tamás ellenjegyezte a fentebb említett törvényt, és amennyiben annak célzata politikailag vagy szakmailag felismerhető volt számára, úgy nem lehet állítani, hogy az államfő kizárólag formális alkotmányos aktust végzett.
„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel”
- értékelt az ügyvéd.
Horváth Lóránt szerint a döntő kérdés most az: bizonyítható-e, hogy Sulyok Tamás a rendelkezés kihirdetéskor tisztában volt azzal, hogy a törvény valódi funkciója nem bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági cél, hanem egy másik állam kényszerítése. Az ügyvéd rögzítette, tényszerű, hogy a sajtó intenzíven foglalkozott a március 5-e és a törvény 9-i elfogadása közötti időszakban a témával, sőt egyértelmű politikusi nyilatkozatok támasztották alá a célzatot, amiről az államfőnek szükségszerűen tudnia kellett.
„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség”
- fogalmazott.
Az ügyvéd megjegyezte, az egésszel a legnagyobb probléma az, hogyha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan a posztjára. Horváth Lóránt szerint a büntetőjogban a közvetett bizonyítékok logikus láncolata is megalapozhatja a bűnösséget. Ha egy konstrukció jogilag kirívóan rendellenes, a célzat felismerhető, a szándékosság tettenérhető, és ehhez további bizonyítékok, például előzetes egyeztetések, figyelmeztetések vagy belső kommunikáció is társulnak, akkor az megalapozhatja a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját.
Megszüntették az ukrán pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmatVolodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Magyarország visszaadta Ukrajnának a TEK által lefoglalt pénzt és aranyatGránátvetővel és mesterlövésszel csapott le a TEK az ukrán pénzszállítókra, volt, akit 29 órán át tartottak bilincsben