Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Tanács Zoltán tudományos-technológiai miniszter június 11-ére hívta össze azt a kerekasztalt, amelynek résztvevői az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat (HUN-REN) jövőjéről egyeztettek.
Az MTA közleménye szerint az Akadémia székházában tartott egyeztetésen részt vett a miniszter és a tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, valamint jelen voltak a kutatóhálózat főigazgatói, a kutatók képviselői és az MTA vezetői. Pósfai Mihály és Tanács Zoltán rövid bevezetőjében kiemelte: ez az első olyan egyeztetés, amelyen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vesznek részt, mindkét oldalról megelőlegezve a bizalmat. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy egy egységes kutatóhálózat helye az Akadémián belül van. Az átvétel során a kutatóhálózat érdekei mellett az Akadémia érdekeinek is meg kell jelennie.
Tanács Zoltán elmondta, ennek az első ülésnek a célja az egyeztetés megkezdése, a döntéseket később kell meghozni. Horváth Péter államtitkár bemutatta a minisztérium vitaanyagként szolgáló koncepcióját a kutatóhálózat javasolt szerkezetéről, irányításáról és működéséről, amelynek kidolgozásához az elmúlt hetekben számos kétoldalú egyeztetést folytatott a miniszter, valamint munkatársai.
A további egyeztetések eredménye egy olyan törvénycsomag előkészítése lehet a nyár folyamán, amelyet ősszel már be lehetne nyújtani elfogadásra.
A közlemény szerint a főigazgatói reakciók pozitívak voltak, többen is megköszönték azt, hogy ilyen körben folyhat az egyeztetés. A felszólalók egyértelműen kifejezték szándékukat, hogy intézményük az MTA keretein belül működjön tovább. A munka ezután kisebb csoportokban folytatódott, ahol a minisztérium konkrét kérdéseire fogalmaztak meg válaszokat, illetve ajánlásokat a résztvevők.
„Innentől már csak magunkat okolhatjuk” – Az MTA örül a kormányváltásnak, de kutatóhálózatot ebben a formában nem lehet tovább működtetniA megbeszélésről Tanács Zoltán is beszámolt a Facenook-oldalán. Bejegyzésében kiemelte: a magyar tudomány ereje az együttműködésben rejlik, ezért az elmúlt hetekben minden érintettel egyeztettek, és megkérdezték a véleményüket a kutatóhálózat jövőjéről.
„Ezután ültünk egy asztalhoz az Akadémia vezetőivel, a kutatóintézetek főigazgatóival, a kutatók képviselőivel és a kormányzat szakpolitikai szereplőivel. Bemutattuk az elmúlt hetek egyeztetéseinek eredményeit és felvázoltuk a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos elképzeléseink sarokpontjait. Ez még nem a döntések ideje, hanem az egyeztetésé. Az a célunk, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyszerre szolgálja a kutatók, a kutatóhálózat és a Magyar Tudományos Akadémia érdekeit” – fogalmazott. Hozzátette, örömmel tapasztalta, hogy a résztvevők nyitottsággal és bizalommal érkeztek. „Az általunk felvázolt elképzelésekkel a résztvevők döntő többsége egyetértett. Nagyon sok hasznos kiegészítő javaslat is érkezett. Ez nagy lendületet adhat annak a közös szándéknak, hogy egy erős, egységes és nemzetközileg versenyképes magyar kutatási rendszert építsünk” – írta a miniszter.
Kiemelte, a sarokpontok, melyekben mindenki egyetértett a következők:
stabil kutatói életpályára, kiszámítható, több éves finanszírozásra van szükség,
a finanszírozásban a teljesítménynek meg kell jelennie, de differenciáltan, tudományterületenként és akár intézetként is eltérő szempontokat figyelembe véve,
a kutatóhálózat egysége fontos, és ennek az MTA alatt kell megvalósulnia,
az ELTE-s intézetek szeretnének visszatérni az MTA alá, lehetőleg mielőbb,
indokolt az irányítási modell újragondolása, amelyben a kutatóhálózat tagjainak nagyobb szerepet kell szánni.
„Az MTA egy alapos átvilágítás után nyitott a megújult hálózat befogadására. A mai nap eredményeit összefoglaljuk, és annak birtokában ismét fel fogom keresni a HUN-REN irányító testületét, hogy megbeszéljük velük a további lépéseket” – zárta bejegyzését Tanács Zoltán.
Pósfai Mihály lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Tanács Zoltán szerint le kellene mondania a HUN-REN elnökének