„Innentől már csak magunkat okolhatjuk” – Az MTA örül a kormányváltásnak, de kutatóhálózatot ebben a formában nem lehet tovább működtetni

A kormányváltással egészen más helyzetbe került az Akadémia, mint volt az elmúlt hat évben. A leendő miniszterelnök hétfőn beszédet tartott itt a közgyűlésen és elmondta, hogy az új kormány mindenben számít a Magyar Tudományos Akadémiára. (…) Az Akadémia életében is borúra derű következik. Ilyen szempontból az új, megválasztott vezetőség különlegesen szerencsés helyzetben van, és innentől már csak magunkat okolhatjuk, ha nem tudjuk a legtöbbet kihozni ebből a szituációból – mondta kedden a megválasztása utáni sajtótájékoztatón Pósfai Mihály, az MTA június 1-jén hivatalba lépő elnöke, aki úgy gondolja, ezek a politikai változások új horizontot nyitnak meg az Akadémia számára.

Pósfai Mihály geológus, egyetemi tanár – kutatási területe az ásványtan, ezen belül a „környezeti ásványtan”, az élő szervezetekben képződő mágneses nanokristályok tulajdonságainak és képződésének tanulmányozása – az MTA 22. elnöke lesz, Freund Tamást váltja, aki 6 évig töltötte be a tisztséget. A sajtótájékoztatón arról beszélt, elnöksége során feladatának tekinti a 19 ezer köztestületi tag bevonását az Akadémia munkájába megfelelő tájékoztatással, és kétirányú kommunikációval. A tisztességesen dolgozó „kutatói derékhadat” szeretné támogatni, többek között kisebb összegű pályázatok kiírásával.

Az MTA-tól 2019-ben elszakított kutatóhálózattal kapcsolatban azt mondta, szeretné, ha az összes érintett fél leülne egy kerekasztalhoz, ahol megbeszélhetnék, hogy a továbbiakban mi is szolgálná a magyar tudomány és kutatók érdekeit leginkább, és milyen mértékben folyjon bele az MTA a jövőben az intézetek működtetésébe. Szeretné, ha az egyeztetésekben az MTA, a kormány, az ELTE, és az intézetek vezetői mellett a dolgozók képviselői is részt vennének.

A szintén újonnan megválasztott főtitkár, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, egyetemi tanár, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatója a Népszava kérdésére arról beszélt, a HUN-REN jelenlegi vezetése várhatóan nem lesz a tárgyaló felek között. (A HUN-REN vezetői, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató április végén azt nyilatkozták a Telexnek, „tragédia lenne”, ha visszacsatolnák az MTA-hoz a kutatóintézeteket.)

ugyanazt a munkát végezte. Korábban, 2019-ig az akadémián körülbelül 10 fővel működött a kutatóhálózati főosztály, amely ellátta az irányítási feladatokat, ehhez képest a HUN-REN vezetése alatt elszaporodtak az osztályok és igazgatóságok, „mindenki talált magának munkát”, de ezzel csak egyre fokozták és nehezítették az adminisztrációt.

Öncélúvá és kontraproduktívvá formálták át a munkáltatói környezetünket. Azokat a javaslatokat, amelyekben időről időre a folyamatok racionalizálására tettünk, kevés értő figyelemmel fogadták – mondta. ‒ Azok a főigazgatók tudnak érvényesen nyilatkozni, akik a fronton vannak, akik saját embereikben kell, hogy a lelket tartsák, a kutatómunka értékét, értelmét számukra megmutassák, és valahogyan tompítani igyekezzenek azokat a nagyon negatív tendenciákat, amelyek magasabb irányítói szintről érkeznek – emelte ki Kecskeméti Gábor a kutatóhálózat jövőjéről.

Pósfai Mihály hozzátette, a HUN-REN működéséről törvény rendelkezik, amit módosítani kell, ha bármilyen változást szeretnének elérni, éppen ezért ez nem csak rajtuk múlik. Kecskeméti Gáborral egyetértve úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a kutatóhálózat vezetői szándékosan akartak volna pusztítást végezni, hiszen Gulyás Balázs is világhírű tudós, csak hát így sikerült. A leendő elnök szerint a bizalomvesztés nagyon erős az intézetek dolgozóinak körében, éppen ezért nem hiszi, hogy ebben a formában tovább működtethető lenne a kutatóhálózat.